Zirc

2006.11.14. 03:29

Naponta küzdöttek

Ajka (tbzs) - Arany- és gyémántdiplomákat vehettek át az ötven, illetve hatvan éve végzett pedagógusok a múlt heti hagyományos ünnepségen a művelődési házban.

Kiss Nikolett

Az emlékdiploma-átadó ünnepségre zsúfolásig telt az intézmény terme, hiszen idén összesen tizenhét, köztük három pályakezdő pedagógusnak is szólt a köszöntő.

Ahogy Paulics István, a polgármesteri hivatal oktatási, közművelődési és sportirodájának vezetője elmondta, azoknak is szól a köszöntő, akik még mindennek az elején vannak.

Utassy István, az oktatási és művelődési bizottság elnöke egykori pedagógusaihoz is szólt ünnepi köszöntőjével.

- Önök a diploma megszerzése után olyan pályát választottak, ahol a tanítás mellett az egyetemes erkölcsi normákat kellett közvetíteni, ahol igyekeztek eligazítani a gyerekeket a világ dolgaiban. Tanították őket a helyes nyelvhasználatra, a természettudomány titkaira, a matematika rejtelmeire, nevelték tanítványaikat türelemre, kitartásra és éltették bennük az egészséges nemzettudatot. Vallották, hogy ahhoz, hogy az ember igazán jó lehessen, bele kell élnie magát sok embertársa helyzetébe. Példát mutattak kollégáknak munkafegyelemből, hivatástudatból. Átéltek reformokat, átszervezéseket úgy, hogy közben naponta felálltak a katedrára és küzdöttek azért, hogy az oktatásügy stratégiai ágazat legyen. Megérték azt a korszakot, amikor pedagógushiánnyal küszködtünk, de azt is, amikor a frissen végzettek nehezen tudtak elhelyezkedni. Önök jól tudják, hogy az oktatás, nevelés nem tudja elviselni a hajtűkanyarokat, a kapkodás, az elbizonytalanodás, az értékzavar hatalmas károkat okozhat a személyiség fejlődésében.

Hálával és tisztelettel tartozunk önöknek, mert ismerjük pályafutásuk sikereit, gondjait - mondta Utassy István, akinek jókívánságait követően Fiersch Istvánné vehette át gyémántdiplomáját. Aranydiplomát Birkás Györgyné, Dallos Dénesné, Gyarmati Lászlóné, Horváth Magda, Kurdi Imréné, Molnár Lajos, Schmidt József, Szívós Jánosné, dr. Tóth Lászlóné, Varga László, Kiss Zoltánné és Radnai Pál kapott, a közelmúltban elhunyt Berzsenyi József diplomáját azonban sajnos már csak özvegye vehette át.

A pályakezdőket, Szövérfiné Pad Juditot, Milkovics Messalinát, Ramasz Vandát is üdvözölték. Nagy Erzsébet elnök az Ajkai Pedagógusok Egyesülete nevében méltatta az emlékdiplomásokat. Mint mondta, a pedagógusok munkája nem látványos tevékenység. Kitartás, türelem kell hozzá. Jókívánságait követően virággal köszöntötte valamennyiüket, majd Fehér Tibor a megyei nyugdíjas-szakszervezet nevében szólt. Leszögezte, hogy az ajkai nyugdíjasok, köztük a pedagógusok közösségének olyan kisugárzása van, amely példaértékű a megyében. Rengeteg rendezvényt szerveznek, büszkék lehetnek tevékenységükre.

Hozzátette, hogy óriási felelősség hárul a pályakezdőkre, s hogy a társadalom mennyire tudja megállni a helyét a jövőben, az döntően függ a pedagógusoktól.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

Ahogy Paulics István, a polgármesteri hivatal oktatási, közművelődési és sportirodájának vezetője elmondta, azoknak is szól a köszöntő, akik még mindennek az elején vannak.

Utassy István, az oktatási és művelődési bizottság elnöke egykori pedagógusaihoz is szólt ünnepi köszöntőjével.

- Önök a diploma megszerzése után olyan pályát választottak, ahol a tanítás mellett az egyetemes erkölcsi normákat kellett közvetíteni, ahol igyekeztek eligazítani a gyerekeket a világ dolgaiban. Tanították őket a helyes nyelvhasználatra, a természettudomány titkaira, a matematika rejtelmeire, nevelték tanítványaikat türelemre, kitartásra és éltették bennük az egészséges nemzettudatot. Vallották, hogy ahhoz, hogy az ember igazán jó lehessen, bele kell élnie magát sok embertársa helyzetébe. Példát mutattak kollégáknak munkafegyelemből, hivatástudatból. Átéltek reformokat, átszervezéseket úgy, hogy közben naponta felálltak a katedrára és küzdöttek azért, hogy az oktatásügy stratégiai ágazat legyen. Megérték azt a korszakot, amikor pedagógushiánnyal küszködtünk, de azt is, amikor a frissen végzettek nehezen tudtak elhelyezkedni. Önök jól tudják, hogy az oktatás, nevelés nem tudja elviselni a hajtűkanyarokat, a kapkodás, az elbizonytalanodás, az értékzavar hatalmas károkat okozhat a személyiség fejlődésében.

Hálával és tisztelettel tartozunk önöknek, mert ismerjük pályafutásuk sikereit, gondjait - mondta Utassy István, akinek jókívánságait követően Fiersch Istvánné vehette át gyémántdiplomáját. Aranydiplomát Birkás Györgyné, Dallos Dénesné, Gyarmati Lászlóné, Horváth Magda, Kurdi Imréné, Molnár Lajos, Schmidt József, Szívós Jánosné, dr. Tóth Lászlóné, Varga László, Kiss Zoltánné és Radnai Pál kapott, a közelmúltban elhunyt Berzsenyi József diplomáját azonban sajnos már csak özvegye vehette át.

A pályakezdőket, Szövérfiné Pad Juditot, Milkovics Messalinát, Ramasz Vandát is üdvözölték. Nagy Erzsébet elnök az Ajkai Pedagógusok Egyesülete nevében méltatta az emlékdiplomásokat. Mint mondta, a pedagógusok munkája nem látványos tevékenység. Kitartás, türelem kell hozzá. Jókívánságait követően virággal köszöntötte valamennyiüket, majd Fehér Tibor a megyei nyugdíjas-szakszervezet nevében szólt. Leszögezte, hogy az ajkai nyugdíjasok, köztük a pedagógusok közösségének olyan kisugárzása van, amely példaértékű a megyében. Rengeteg rendezvényt szerveznek, büszkék lehetnek tevékenységükre.

Hozzátette, hogy óriási felelősség hárul a pályakezdőkre, s hogy a társadalom mennyire tudja megállni a helyét a jövőben, az döntően függ a pedagógusoktól.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

Ahogy Paulics István, a polgármesteri hivatal oktatási, közművelődési és sportirodájának vezetője elmondta, azoknak is szól a köszöntő, akik még mindennek az elején vannak.

Utassy István, az oktatási és művelődési bizottság elnöke egykori pedagógusaihoz is szólt ünnepi köszöntőjével.

- Önök a diploma megszerzése után olyan pályát választottak, ahol a tanítás mellett az egyetemes erkölcsi normákat kellett közvetíteni, ahol igyekeztek eligazítani a gyerekeket a világ dolgaiban. Tanították őket a helyes nyelvhasználatra, a természettudomány titkaira, a matematika rejtelmeire, nevelték tanítványaikat türelemre, kitartásra és éltették bennük az egészséges nemzettudatot. Vallották, hogy ahhoz, hogy az ember igazán jó lehessen, bele kell élnie magát sok embertársa helyzetébe. Példát mutattak kollégáknak munkafegyelemből, hivatástudatból. Átéltek reformokat, átszervezéseket úgy, hogy közben naponta felálltak a katedrára és küzdöttek azért, hogy az oktatásügy stratégiai ágazat legyen. Megérték azt a korszakot, amikor pedagógushiánnyal küszködtünk, de azt is, amikor a frissen végzettek nehezen tudtak elhelyezkedni. Önök jól tudják, hogy az oktatás, nevelés nem tudja elviselni a hajtűkanyarokat, a kapkodás, az elbizonytalanodás, az értékzavar hatalmas károkat okozhat a személyiség fejlődésében.

Hálával és tisztelettel tartozunk önöknek, mert ismerjük pályafutásuk sikereit, gondjait - mondta Utassy István, akinek jókívánságait követően Fiersch Istvánné vehette át gyémántdiplomáját. Aranydiplomát Birkás Györgyné, Dallos Dénesné, Gyarmati Lászlóné, Horváth Magda, Kurdi Imréné, Molnár Lajos, Schmidt József, Szívós Jánosné, dr. Tóth Lászlóné, Varga László, Kiss Zoltánné és Radnai Pál kapott, a közelmúltban elhunyt Berzsenyi József diplomáját azonban sajnos már csak özvegye vehette át.

A pályakezdőket, Szövérfiné Pad Juditot, Milkovics Messalinát, Ramasz Vandát is üdvözölték. Nagy Erzsébet elnök az Ajkai Pedagógusok Egyesülete nevében méltatta az emlékdiplomásokat. Mint mondta, a pedagógusok munkája nem látványos tevékenység. Kitartás, türelem kell hozzá. Jókívánságait követően virággal köszöntötte valamennyiüket, majd Fehér Tibor a megyei nyugdíjas-szakszervezet nevében szólt. Leszögezte, hogy az ajkai nyugdíjasok, köztük a pedagógusok közösségének olyan kisugárzása van, amely példaértékű a megyében. Rengeteg rendezvényt szerveznek, büszkék lehetnek tevékenységükre.

Hozzátette, hogy óriási felelősség hárul a pályakezdőkre, s hogy a társadalom mennyire tudja megállni a helyét a jövőben, az döntően függ a pedagógusoktól.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

Utassy István, az oktatási és művelődési bizottság elnöke egykori pedagógusaihoz is szólt ünnepi köszöntőjével.

- Önök a diploma megszerzése után olyan pályát választottak, ahol a tanítás mellett az egyetemes erkölcsi normákat kellett közvetíteni, ahol igyekeztek eligazítani a gyerekeket a világ dolgaiban. Tanították őket a helyes nyelvhasználatra, a természettudomány titkaira, a matematika rejtelmeire, nevelték tanítványaikat türelemre, kitartásra és éltették bennük az egészséges nemzettudatot. Vallották, hogy ahhoz, hogy az ember igazán jó lehessen, bele kell élnie magát sok embertársa helyzetébe. Példát mutattak kollégáknak munkafegyelemből, hivatástudatból. Átéltek reformokat, átszervezéseket úgy, hogy közben naponta felálltak a katedrára és küzdöttek azért, hogy az oktatásügy stratégiai ágazat legyen. Megérték azt a korszakot, amikor pedagógushiánnyal küszködtünk, de azt is, amikor a frissen végzettek nehezen tudtak elhelyezkedni. Önök jól tudják, hogy az oktatás, nevelés nem tudja elviselni a hajtűkanyarokat, a kapkodás, az elbizonytalanodás, az értékzavar hatalmas károkat okozhat a személyiség fejlődésében.

Hálával és tisztelettel tartozunk önöknek, mert ismerjük pályafutásuk sikereit, gondjait - mondta Utassy István, akinek jókívánságait követően Fiersch Istvánné vehette át gyémántdiplomáját. Aranydiplomát Birkás Györgyné, Dallos Dénesné, Gyarmati Lászlóné, Horváth Magda, Kurdi Imréné, Molnár Lajos, Schmidt József, Szívós Jánosné, dr. Tóth Lászlóné, Varga László, Kiss Zoltánné és Radnai Pál kapott, a közelmúltban elhunyt Berzsenyi József diplomáját azonban sajnos már csak özvegye vehette át.

A pályakezdőket, Szövérfiné Pad Juditot, Milkovics Messalinát, Ramasz Vandát is üdvözölték. Nagy Erzsébet elnök az Ajkai Pedagógusok Egyesülete nevében méltatta az emlékdiplomásokat. Mint mondta, a pedagógusok munkája nem látványos tevékenység. Kitartás, türelem kell hozzá. Jókívánságait követően virággal köszöntötte valamennyiüket, majd Fehér Tibor a megyei nyugdíjas-szakszervezet nevében szólt. Leszögezte, hogy az ajkai nyugdíjasok, köztük a pedagógusok közösségének olyan kisugárzása van, amely példaértékű a megyében. Rengeteg rendezvényt szerveznek, büszkék lehetnek tevékenységükre.

Hozzátette, hogy óriási felelősség hárul a pályakezdőkre, s hogy a társadalom mennyire tudja megállni a helyét a jövőben, az döntően függ a pedagógusoktól.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

Utassy István, az oktatási és művelődési bizottság elnöke egykori pedagógusaihoz is szólt ünnepi köszöntőjével.

- Önök a diploma megszerzése után olyan pályát választottak, ahol a tanítás mellett az egyetemes erkölcsi normákat kellett közvetíteni, ahol igyekeztek eligazítani a gyerekeket a világ dolgaiban. Tanították őket a helyes nyelvhasználatra, a természettudomány titkaira, a matematika rejtelmeire, nevelték tanítványaikat türelemre, kitartásra és éltették bennük az egészséges nemzettudatot. Vallották, hogy ahhoz, hogy az ember igazán jó lehessen, bele kell élnie magát sok embertársa helyzetébe. Példát mutattak kollégáknak munkafegyelemből, hivatástudatból. Átéltek reformokat, átszervezéseket úgy, hogy közben naponta felálltak a katedrára és küzdöttek azért, hogy az oktatásügy stratégiai ágazat legyen. Megérték azt a korszakot, amikor pedagógushiánnyal küszködtünk, de azt is, amikor a frissen végzettek nehezen tudtak elhelyezkedni. Önök jól tudják, hogy az oktatás, nevelés nem tudja elviselni a hajtűkanyarokat, a kapkodás, az elbizonytalanodás, az értékzavar hatalmas károkat okozhat a személyiség fejlődésében.

Hálával és tisztelettel tartozunk önöknek, mert ismerjük pályafutásuk sikereit, gondjait - mondta Utassy István, akinek jókívánságait követően Fiersch Istvánné vehette át gyémántdiplomáját. Aranydiplomát Birkás Györgyné, Dallos Dénesné, Gyarmati Lászlóné, Horváth Magda, Kurdi Imréné, Molnár Lajos, Schmidt József, Szívós Jánosné, dr. Tóth Lászlóné, Varga László, Kiss Zoltánné és Radnai Pál kapott, a közelmúltban elhunyt Berzsenyi József diplomáját azonban sajnos már csak özvegye vehette át.

A pályakezdőket, Szövérfiné Pad Juditot, Milkovics Messalinát, Ramasz Vandát is üdvözölték. Nagy Erzsébet elnök az Ajkai Pedagógusok Egyesülete nevében méltatta az emlékdiplomásokat. Mint mondta, a pedagógusok munkája nem látványos tevékenység. Kitartás, türelem kell hozzá. Jókívánságait követően virággal köszöntötte valamennyiüket, majd Fehér Tibor a megyei nyugdíjas-szakszervezet nevében szólt. Leszögezte, hogy az ajkai nyugdíjasok, köztük a pedagógusok közösségének olyan kisugárzása van, amely példaértékű a megyében. Rengeteg rendezvényt szerveznek, büszkék lehetnek tevékenységükre.

Hozzátette, hogy óriási felelősség hárul a pályakezdőkre, s hogy a társadalom mennyire tudja megállni a helyét a jövőben, az döntően függ a pedagógusoktól.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

- Önök a diploma megszerzése után olyan pályát választottak, ahol a tanítás mellett az egyetemes erkölcsi normákat kellett közvetíteni, ahol igyekeztek eligazítani a gyerekeket a világ dolgaiban. Tanították őket a helyes nyelvhasználatra, a természettudomány titkaira, a matematika rejtelmeire, nevelték tanítványaikat türelemre, kitartásra és éltették bennük az egészséges nemzettudatot. Vallották, hogy ahhoz, hogy az ember igazán jó lehessen, bele kell élnie magát sok embertársa helyzetébe. Példát mutattak kollégáknak munkafegyelemből, hivatástudatból. Átéltek reformokat, átszervezéseket úgy, hogy közben naponta felálltak a katedrára és küzdöttek azért, hogy az oktatásügy stratégiai ágazat legyen. Megérték azt a korszakot, amikor pedagógushiánnyal küszködtünk, de azt is, amikor a frissen végzettek nehezen tudtak elhelyezkedni. Önök jól tudják, hogy az oktatás, nevelés nem tudja elviselni a hajtűkanyarokat, a kapkodás, az elbizonytalanodás, az értékzavar hatalmas károkat okozhat a személyiség fejlődésében.

Hálával és tisztelettel tartozunk önöknek, mert ismerjük pályafutásuk sikereit, gondjait - mondta Utassy István, akinek jókívánságait követően Fiersch Istvánné vehette át gyémántdiplomáját. Aranydiplomát Birkás Györgyné, Dallos Dénesné, Gyarmati Lászlóné, Horváth Magda, Kurdi Imréné, Molnár Lajos, Schmidt József, Szívós Jánosné, dr. Tóth Lászlóné, Varga László, Kiss Zoltánné és Radnai Pál kapott, a közelmúltban elhunyt Berzsenyi József diplomáját azonban sajnos már csak özvegye vehette át.

A pályakezdőket, Szövérfiné Pad Juditot, Milkovics Messalinát, Ramasz Vandát is üdvözölték. Nagy Erzsébet elnök az Ajkai Pedagógusok Egyesülete nevében méltatta az emlékdiplomásokat. Mint mondta, a pedagógusok munkája nem látványos tevékenység. Kitartás, türelem kell hozzá. Jókívánságait követően virággal köszöntötte valamennyiüket, majd Fehér Tibor a megyei nyugdíjas-szakszervezet nevében szólt. Leszögezte, hogy az ajkai nyugdíjasok, köztük a pedagógusok közösségének olyan kisugárzása van, amely példaértékű a megyében. Rengeteg rendezvényt szerveznek, büszkék lehetnek tevékenységükre.

Hozzátette, hogy óriási felelősség hárul a pályakezdőkre, s hogy a társadalom mennyire tudja megállni a helyét a jövőben, az döntően függ a pedagógusoktól.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

- Önök a diploma megszerzése után olyan pályát választottak, ahol a tanítás mellett az egyetemes erkölcsi normákat kellett közvetíteni, ahol igyekeztek eligazítani a gyerekeket a világ dolgaiban. Tanították őket a helyes nyelvhasználatra, a természettudomány titkaira, a matematika rejtelmeire, nevelték tanítványaikat türelemre, kitartásra és éltették bennük az egészséges nemzettudatot. Vallották, hogy ahhoz, hogy az ember igazán jó lehessen, bele kell élnie magát sok embertársa helyzetébe. Példát mutattak kollégáknak munkafegyelemből, hivatástudatból. Átéltek reformokat, átszervezéseket úgy, hogy közben naponta felálltak a katedrára és küzdöttek azért, hogy az oktatásügy stratégiai ágazat legyen. Megérték azt a korszakot, amikor pedagógushiánnyal küszködtünk, de azt is, amikor a frissen végzettek nehezen tudtak elhelyezkedni. Önök jól tudják, hogy az oktatás, nevelés nem tudja elviselni a hajtűkanyarokat, a kapkodás, az elbizonytalanodás, az értékzavar hatalmas károkat okozhat a személyiség fejlődésében.

Hálával és tisztelettel tartozunk önöknek, mert ismerjük pályafutásuk sikereit, gondjait - mondta Utassy István, akinek jókívánságait követően Fiersch Istvánné vehette át gyémántdiplomáját. Aranydiplomát Birkás Györgyné, Dallos Dénesné, Gyarmati Lászlóné, Horváth Magda, Kurdi Imréné, Molnár Lajos, Schmidt József, Szívós Jánosné, dr. Tóth Lászlóné, Varga László, Kiss Zoltánné és Radnai Pál kapott, a közelmúltban elhunyt Berzsenyi József diplomáját azonban sajnos már csak özvegye vehette át.

A pályakezdőket, Szövérfiné Pad Juditot, Milkovics Messalinát, Ramasz Vandát is üdvözölték. Nagy Erzsébet elnök az Ajkai Pedagógusok Egyesülete nevében méltatta az emlékdiplomásokat. Mint mondta, a pedagógusok munkája nem látványos tevékenység. Kitartás, türelem kell hozzá. Jókívánságait követően virággal köszöntötte valamennyiüket, majd Fehér Tibor a megyei nyugdíjas-szakszervezet nevében szólt. Leszögezte, hogy az ajkai nyugdíjasok, köztük a pedagógusok közösségének olyan kisugárzása van, amely példaértékű a megyében. Rengeteg rendezvényt szerveznek, büszkék lehetnek tevékenységükre.

Hozzátette, hogy óriási felelősség hárul a pályakezdőkre, s hogy a társadalom mennyire tudja megállni a helyét a jövőben, az döntően függ a pedagógusoktól.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

Hálával és tisztelettel tartozunk önöknek, mert ismerjük pályafutásuk sikereit, gondjait - mondta Utassy István, akinek jókívánságait követően Fiersch Istvánné vehette át gyémántdiplomáját. Aranydiplomát Birkás Györgyné, Dallos Dénesné, Gyarmati Lászlóné, Horváth Magda, Kurdi Imréné, Molnár Lajos, Schmidt József, Szívós Jánosné, dr. Tóth Lászlóné, Varga László, Kiss Zoltánné és Radnai Pál kapott, a közelmúltban elhunyt Berzsenyi József diplomáját azonban sajnos már csak özvegye vehette át.

A pályakezdőket, Szövérfiné Pad Juditot, Milkovics Messalinát, Ramasz Vandát is üdvözölték. Nagy Erzsébet elnök az Ajkai Pedagógusok Egyesülete nevében méltatta az emlékdiplomásokat. Mint mondta, a pedagógusok munkája nem látványos tevékenység. Kitartás, türelem kell hozzá. Jókívánságait követően virággal köszöntötte valamennyiüket, majd Fehér Tibor a megyei nyugdíjas-szakszervezet nevében szólt. Leszögezte, hogy az ajkai nyugdíjasok, köztük a pedagógusok közösségének olyan kisugárzása van, amely példaértékű a megyében. Rengeteg rendezvényt szerveznek, büszkék lehetnek tevékenységükre.

Hozzátette, hogy óriási felelősség hárul a pályakezdőkre, s hogy a társadalom mennyire tudja megállni a helyét a jövőben, az döntően függ a pedagógusoktól.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

Hálával és tisztelettel tartozunk önöknek, mert ismerjük pályafutásuk sikereit, gondjait - mondta Utassy István, akinek jókívánságait követően Fiersch Istvánné vehette át gyémántdiplomáját. Aranydiplomát Birkás Györgyné, Dallos Dénesné, Gyarmati Lászlóné, Horváth Magda, Kurdi Imréné, Molnár Lajos, Schmidt József, Szívós Jánosné, dr. Tóth Lászlóné, Varga László, Kiss Zoltánné és Radnai Pál kapott, a közelmúltban elhunyt Berzsenyi József diplomáját azonban sajnos már csak özvegye vehette át.

A pályakezdőket, Szövérfiné Pad Juditot, Milkovics Messalinát, Ramasz Vandát is üdvözölték. Nagy Erzsébet elnök az Ajkai Pedagógusok Egyesülete nevében méltatta az emlékdiplomásokat. Mint mondta, a pedagógusok munkája nem látványos tevékenység. Kitartás, türelem kell hozzá. Jókívánságait követően virággal köszöntötte valamennyiüket, majd Fehér Tibor a megyei nyugdíjas-szakszervezet nevében szólt. Leszögezte, hogy az ajkai nyugdíjasok, köztük a pedagógusok közösségének olyan kisugárzása van, amely példaértékű a megyében. Rengeteg rendezvényt szerveznek, büszkék lehetnek tevékenységükre.

Hozzátette, hogy óriási felelősség hárul a pályakezdőkre, s hogy a társadalom mennyire tudja megállni a helyét a jövőben, az döntően függ a pedagógusoktól.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

A pályakezdőket, Szövérfiné Pad Juditot, Milkovics Messalinát, Ramasz Vandát is üdvözölték. Nagy Erzsébet elnök az Ajkai Pedagógusok Egyesülete nevében méltatta az emlékdiplomásokat. Mint mondta, a pedagógusok munkája nem látványos tevékenység. Kitartás, türelem kell hozzá. Jókívánságait követően virággal köszöntötte valamennyiüket, majd Fehér Tibor a megyei nyugdíjas-szakszervezet nevében szólt. Leszögezte, hogy az ajkai nyugdíjasok, köztük a pedagógusok közösségének olyan kisugárzása van, amely példaértékű a megyében. Rengeteg rendezvényt szerveznek, büszkék lehetnek tevékenységükre.

Hozzátette, hogy óriási felelősség hárul a pályakezdőkre, s hogy a társadalom mennyire tudja megállni a helyét a jövőben, az döntően függ a pedagógusoktól.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

A pályakezdőket, Szövérfiné Pad Juditot, Milkovics Messalinát, Ramasz Vandát is üdvözölték. Nagy Erzsébet elnök az Ajkai Pedagógusok Egyesülete nevében méltatta az emlékdiplomásokat. Mint mondta, a pedagógusok munkája nem látványos tevékenység. Kitartás, türelem kell hozzá. Jókívánságait követően virággal köszöntötte valamennyiüket, majd Fehér Tibor a megyei nyugdíjas-szakszervezet nevében szólt. Leszögezte, hogy az ajkai nyugdíjasok, köztük a pedagógusok közösségének olyan kisugárzása van, amely példaértékű a megyében. Rengeteg rendezvényt szerveznek, büszkék lehetnek tevékenységükre.

Hozzátette, hogy óriási felelősség hárul a pályakezdőkre, s hogy a társadalom mennyire tudja megállni a helyét a jövőben, az döntően függ a pedagógusoktól.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

Hozzátette, hogy óriási felelősség hárul a pályakezdőkre, s hogy a társadalom mennyire tudja megállni a helyét a jövőben, az döntően függ a pedagógusoktól.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

Hozzátette, hogy óriási felelősség hárul a pályakezdőkre, s hogy a társadalom mennyire tudja megállni a helyét a jövőben, az döntően függ a pedagógusoktól.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

Schmidt József a kitüntetettek nevében mondott köszönetet a megemlékezésért életpályáját idézve. Stolár Mihályné is szólt az ünnepeltekhez a nyugdíjasklub nevében is, és kérte őket, hogy tartsanak velük.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

Fiersch Istvánné a legidősebb kitüntetettként mondta el, hogy amikor Ajkára került 1946-ban, egy szürke falunak látta a települést, amely mára a szeme láttára nőtt várossá.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

- Göröngyös pálya a miénk, különösen az volt a nagy szegénység idején. 46 fős osztálylétszámunk volt, délelőtt délután és szombaton is tanítottunk. Nem ismertünk túlórát, szülési szabadságot, mégis azt mondtuk mindig, hogy ha újra kezdhetnénk sem döntenénk másként. Kívánom a fiataloknak, hogy hivatás-szeretettel, türelemmel csinálják végig olyan hosszú időn át, mint mi tettük - mondta Fiersch Istvánné.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!