Történelem

2024.04.11. 15:00

Településeink, lakóházaink, útjaink a középkorban

A Laczkó Dezső Múzeum régésze, Pátkai Ádám Sándor volt a vendége az április 10-én indult Pétfürdői esték sorozatnak. Első alkalommal a vármegyei településeink középkori településhálózata és annak régészete adta előadásának témakörét.

Benkő Péter

A régész az Árpád-kortól a késői középkorig, egy időbeli íven keresztül haladva mutatta be településeink vármegyei hálózatát, annak jellegzetességeit, változásait, s ezek kutatását vetített képes előadásán, konkrét példákkal illusztrálva az elhangzottakat. Nem csupán időben, de térben is igyekezett átfogó képet adni minderről, melyhez elsősorban saját ásatási eredményeit hívta segítségül.

Településeink, lakóházaink és az úthálózat középkori helyzetét ismertette a régész 
Fotó: Benkő Péter/Napló

Beszélt az úthálózat jellegzetességeiről. Elmondta, a főbb útvonalak helye már a bronzkorban kialakult, a középkori úthálózat pedig már akkor tükrözte a jelenlegi főbb utak hálózatát. Átfogó képet adott a településeken belüli építészeti jellegzetességekről, a lakóépületek időbeli változásairól, jellemzőiről, a településrégészetről.

Nagy érdeklődés kísérte Pátkai Ádám Sándor előadását
Fotó: Benkő Péter/Napló

Konkrét példaként egy Pápa környéki ásatásáról szólt, ahol egy X-XI. századi, még szállásszerű, szórt elrendezésű települést tártak fel, időben innen jutott el a késő középkorig, térben pedig a Sümeg melletti Sarvaly már klasszikus utcahálózatos elrendezésű településéig, miközben a lakóépületek változásainak érdekességeit is elmondta. – A késő középkori építészet már a parasztházak előképeit idézi. A településeken belül a lakóépületek, a lakáskultúra is változott, ugyanígy az épületek elhelyezése, mintázata – mondta el a szakember, aki helyi jellegzetességeket mutatott, összevetve a késő középkort az Árpád-kori szórt, kissé tanya- vagy szállásszerű szerkezettel, s ehhez kapcsolódva szólt arról, mi és hogyan fogható meg ebből a régész számára. – A középkorban is jellemzően egy-egy templom köré épültek a településközpontok. Azonosítható források a lakóházak mellett a kemencék, árkok, gödrök, az állattartáshoz köthető építmények és a kutak. Elrendezésük, kialakításuk fontos forrás a régész számára – mondta el Pátkai Ádám Sándor, aki vármegyénket régészeti forrásadottságok tekintetében jónak nevezte, hiszen például a különböző történeti adatok révén sok, mára elpusztult település vagy dűlő jól azonosítható.

A Pétfürdői esték sorozata folytatódik még három előadással
Fotó: Benkő Péter/Napló

A Pétfürdői esték második alkalmán, május 7-én, kedden Veszprém vármegye egyházi építészete, a kolostorok, a templomok és a temetők régészete lesz a téma. Egy későbbi előadásban a vármegyei múzeum intézményi háttérszerepéről beszél majd, végül Pétfürdő szűkebb környezetének régészetét ismerteti.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában