Hoppá! Él a törökverő Kinizsi egyik (oldalági) leszármazottja

A felállás változatlan: az ásatást Pátkai Ádám Sándor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze vezeti, helyettese Győrffy-Villám Zsombor, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze, míg a feltárás projektvezetője Kandikó Csanád, akit az idei ásatás megnyitóján kérdeztünk Nagyvázsonyban.

– Tavaly augusztus 23-án indult a Kinizsi-sírkutatás. Az idei kutatásnak is ugyanaz a célja, mint eddig volt: szeretnénk megtalálni Kinizsinek és utódjának, Horváth Márknak a maradványait, valamint szeretnénk megismerni Nagyvázsony helytörténetét közelebbről, utóbbi már sikerült is – tudtuk meg Kandikó Csanádtól. – Nagyon valószínű, hogy Nagyvázsony Árpád-kori eredetű, tehát idősebb a falu, mint azt sok tudós eddig gondolta volna – tette hozzá a szakember. 

Megtudtuk, az ásatás több helyen folyik. Van egy kétrészes kutatóárok, aminek az a célja, hogy a falu temetőjét és a középkori Nagyvázsonyt elhatárolja egymástól. Az itt lévő maradványok, az esetlegesen megtalált régészeti objektumok és tárgyak, cseréptöredékek alapján nagyjából datálni tudják Nagyvázsony életkorát, ami nagyon hasznos információ lehet. Az ásatást ebben az évben is önkéntesek segítik, akiket a Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület, Kandikó Rita elnök bocsátott a szakemberek "rendelkezésére". Ők 15 országból érkeztek, és két turnusban 29-en segítenek. Elhangzott: kiváló munkát végeznek. 

Kandikó Csanád egy tudományos nóvumról is beszámolt a veol.hu-nak: eszerint minden jel arra mutat, hogy a törökverő Kinizsi Pálnak a mai napig vannak hozzátartozói. Egészen pontosan úgy tűnik, hogy a Kinizsi-vér, ha oldalágon is, a húga közvetítésével, de a mai napig fennmaradt. 

– Amit biztosan tudunk, hogy Kinizsi húgának az unokája volt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, illetve Kinizsi húgának több leszármazottja is van, akik közül az egyik ág a mai napig él. Ők egy magyar főnemesi család, akiknek Nyugat-Magyarországon és Ausztriában vannak mai napig birtokaik – árulta el.

A projektvezető hangsúlyozta, számukra fontos, hogy az egész ásatás mind tudományos, mind a közönség szempontjából nyílt legyen. Ez azt jelenti, hogy az érdeklődők láthatják a feltárást. 

– Úgy érzem, hogy ez egy nagy sikerű ügy, mivel a nagyvázsonyiak és a település környékén élők hétköznapon is megállnak kocsival és családjaikkal, hogy betekintsenek a munkálatokba – mondta Kandikó Csanád, és ezúton mondott köszönetet Szakos Ferencnek, aki cégével az ásatás eddigi első és egyetlen szponzora. Az ő segítségével sikerült a leletmentés anyagi feltételeit megteremteni. Mellettük az ásatás anyagi feltételeit különböző pályázatokkal – tavaly az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében benyújtott pályázattal, idén pedig az Éltető Balaton-felvidék Egyesület kiírása útján – sikerült megteremteni. 

Ami biztos, a Kinizsi-sírkutatás idén szeptember 23-án zárul. Fontos, hogy szeptember 16-án lesz egy előadás Magyar Benigna életéről, amelyet Aigner Jenő tart, aki Kinizsi Pál és Magyar Benigna kiváló kutatója. Ez egy hiánypótló előadás lesz, eddig ugyanis Magyarországon még nem tartottak előadást Kinizsi Pál feleségéről.

A tervek szerint az év vége felé a kutatás eredményét is bemutatják majd, ám akinek módjában áll, azt várják október végén Budapestre, ahol a Magyar Történelmi Családok Egyesülete Zichy Pállal készül egy Kinizsi-előadással, amelyben Kinizsi Pál és családját, vérvonalát is bemutatják.