Az Év Tájháza díjat is átadták a veszprémi konferencián

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter ünnepi beszédében rámutatott, két okból is jelentőséggel bír az, hogy Veszprémben köszöntheti a konferencia résztvevőit. Egyrészt Veszprém a Balaton régióval együtt az idei évben Európa kulturális fővárosa, másrészt pedig Veszprémben néhány lépésre innen találhatjuk meg az ország első tájházát. 

– Ezzel egy csipetnyi Bakonnyal találkozhatunk itt, és egyben jól mutatja azt a két világháború közötti felívelő korszakot, amely a Trianon utáni sokkból adódóan nagyon sokat jelentett a magyarságnak. Az egyik legfontosabb tanulság az volt, hogy közép-európaiak vagyunk – mondta. Úgy vélte, hogy ennek voltak köszönhetőek Bartók Béla népdalkutatásai, a szecesszió folklorisztikus irányzata, és a '30-as években a megújuló katolicizmus, mellyel a népi kultúrának egy olyan reneszánsza valósult meg, amely hangsúlyosan közép-európai. Hozzátette, nem elmaradottabb része vagyunk Európának, hanem "más része", amely egyes területeken talán kevésbé, más területeken viszont sokkal inkább tudja bizonyítani az európaiságot, mint ahogyan a tájházak is. A népi kultúrával, a helyi kultúrával, a közösségek kultúrájának és hagyományainak megjelenítésével.

Brányi Mária alpolgármester szerint ma talán kakukktojásnak tűnik, hogy Veszprém belvárosában van egy nádfedeles népi épület, de van ennek egy nagyon érdekes ellenpontja a városban pár száz méterre a Bakonyi Háztól, ami nem más, mint a Petőfi Színház homlokzatán megjelenő üvegablak, amelynek címe A népművészet varázsa. Nagy Sándor művész volt az az alkotó, aki több mint harminc szín felhasználásával a néphit és a népélet bemutatását valósította meg az alkotással. – Ez a két példa a belvárosban jól mutatja, hogy eleink a hagyományőrzést, a népi kultúra értékét milyen jelesnek és fontosnak tartották. Ez a példamutatás örök Veszprémben, hiszen a hagyományápolást nagyon fontos értékünknek tartjuk – tette hozzá az alpolgármester. 

A Laczkó Dezső Múzeum vezetője, Péterváry-Szanyi Brigitta igazgató elmondta, 2019-ben nagy örömükre szolgált, hogy a Bakonyi Ház, amit ők üzemeltetnek és tartanak fent, nyerte el Az Év Tájháza címet. 

– Az utóbbi években a Honismereti Egyesülettel együtt kezdtünk egy szakmai programsorozatba, amelynek segítségével szeretnénk a tájházaknak tanácsot adni és működésüket fenntartani. Nagyon fontos számunkra a hagyományok életben tartása és továbbadása, hiszen nemcsak halott tárgyakat szeretnénk őrizni, hanem a hozzájuk kapcsolódó történeteket is szeretnénk fenntartani – mondta.

Bereczki Ibolya, a Tájházszövetség elnöke elmondta, az, hogy a nevükből a "magyarországi" kikerült, nem véletlen, hiszen az alapításkor is úgy fogalmaztak, hogy a Kárpát-medencei és a magyarországi magyar és nemzetiségi vonatkozású tájházak ügyének a képviseletében fognak eljárni, ami valóra vált. 

– Ma 624 tájházat tartunk nyilván Magyarországon és Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban, Szerbiában, Horvátországban és Ausztriában még körülbelül ugyanennyit. Ez egy olyan örökség, amelyet nem csak mentenünk kell, hanem meg kell tartanunk, és tovább kell vinnünk – fogalmazott. 

Beszélt arról is, hogy három évtizeddel ezelőtt az akkori körülbelül 200 tájházból álló állomány jelentős része kulcsos házként is működött, azaz volt a tájház kapuján egy felirat, amelyen jó esetben volt egy cím és egy telefonszám, és hogyha valaki kíváncsi volt arra, hogy a házikó mit is rejt, akkor kereste azt, aki kinyitja a kaput. 

Az Év Tájháza díjat idén, mint a szövetség legrangosabb elismerését a Kiskőrösi Szlovák Tájház nyerte el.