Amiről a hegy és a címer mesél az utókornak

A résztvevők egy igazán lebilincselő előadást hallhattak Hegymagas címeréről és zászlajáról, annak eredetéről. Nem maradt ki a Szent György-hegy két másik közvetlen szomszédja sem, így Hegymagas mellett Kisapáti és Raposka címere is részletes elemzést kapott Szászi Józseftől. 

Mint elhangzott, a címerek tulajdonképpen elmesélik a település nevének eredetét, földrajzi fekvését és történelmét. Maga a címer a címerpajzsra helyezett, mértani formákból vagy stilizált képekből álló jelvény, amely akkor tekinthető címernek, ha megfelel a heraldika (címertan) által meghatározott szabályoknak. 

A Hegymagas név első írásos említése Ugmagos formában egy 1093-ban keltezett oklevélben maradt fenn. Eredetileg a Szent György-hegyet nevezték Hegymagasnak (magas hegy), de később névcsere történt. Az Árpád-korban épült, mára már elpusztult Szent György-kápolnáról nevezték el a hegyet, míg a falu átvette a hegy nevét. Az előadás végén az érdeklődők kérdéseire is készségesen válaszolt az előadó, és közben a vulkanikus kőzetek jellemzőit is megismertette a résztvevőkkel.