Ismerősökké, barátokká váltak

Az évnek, a hiedelmek szerint, vannak tilalmas napjai. Ilyen napnak tartották Borbála és Luca napját. Borbála napjához sok jósló hiedelem kapcsolódott. Ha a Borbála napján vízbe dugott cseresznyeág karácsonyig kihajt, netán ki is virágzik, akkor a lányos házban közeli házasságra kell gondolni.

Ha a lány almát akaszt az eresz alá, s azt magával viszi a karácsonyi éjféli misére, annak családjából várható a vőlegény, aki először megszólítja. Borbála napján asszonyt nem fogad a ház népe szívesen, ha véletlen betévedt, el is kergetik, mert az rontást hoz. Úgy tartották, hogy aki Luca napján, december 13-án fon, varr, köt, az befonja a tyúkok fenekét, és azok nem tojnak.

Angermayer Judit és Volek Tünde irányításával készülnek a díszdobozok Fotó: Sipos Tibor Ottó

Az 1980-as évek táján, különösen a nagyobb településeken, megszűntek a fonók, toll- és kukoricafosztó is alig akad. A fonói társas napok szerepét a táncházak, a hagyományőrző csoportok (közösségi disznóölés, kolbászfesztivál, tökfesztivál, Borbála-nap stb.) rendezvényei, a közösségi, civil házak, múzeumi terekben történő kézműves foglalkozások, rendezvények vették át. A közösségben eltöltött estéken látottakkal, hallottakkal gazdagabbak lesznek az emberek.

Angermayer Judit muzeológus, Siposné Szarka Rozália és Volek Tünde november közepétől öt csütörtöki napon az Ajka Városi Múzeum és Fotógalériába kreatív foglalkozásra várta az alkotni vágyókat. Advent napjaiban készítettek Szent Miklós napjára ajándékot, díszdobozokat, adventi, karácsonyi asztalra díszítőelemeket. A múzeumban munkával töltött közösségi esték legnagyobb hozadéka, állították egyöntetűen a résztvevők, hogy azok az emberek, akik a mindennapok hajrájában az utcán szótlanul elmentek egymás mellett, a foglalkozáson közel kerültek egymáshoz, beszélgettek, ismerősökké, szinte barátokká váltak, derűt, változatosságot hoztak egymás életébe, megszépítették a várakozás perceit.

Sipos Ottó Tibor