Ajka

2017.03.16. 21:13

Sánta Gábor életének „darabjai” a Városi Múzeumban

Ajka - Egy szürkére sikeredett hétvégén, 2017. március 11-én, a Városi Múzeum munkatársaival a Templomdomb lejtőjét figyelve vártuk a Szegedről érkező vendégeket.

Civil Tudósítónktól

A gépjárművük lassan, óvatosan kapaszkodott az emelkedőn. Nehéz terhet hozott. A fiatalon elhunyt tudós, kutató ember, Sánta Gábor kötetei, jegyzetei, tanulmányok sokasága megtöltötték a hátsó ülésektől megszabadított jármű utas- és csomagterét. Sánta Gábor felesége, Dombai Tünde újságíró ezekkel és a társ elvesztésének terhével indult el Szegedről, hogy férje irodalmi, tudományos munkásságának hagyatékát a Városi Múzeumnak ajándékozza:

„ Az anyagot a múzeumnak ajándékoznám azzal, hogy a kutatások számára hozzáférhetővé teszik. Néhai férjem, Sánta Gábor Fekete Istvánnal kapcsolatos kutatási anyagának elhelyezésére és közkinccsé tételére a legmegfelelőbb közgyűjteménynek az ajkai múzeumot tartanám. Az irodalmi hagyaték megközelítőleg 120 bekötött, A4-es dokumentumkötetből, további könyvekből, Fekete Istvánról készült képmásokból, vele kapcsolatban rögzített hangfelvételekből és használati tárgyakból áll.”- Így ajánlotta fel a múzeumnak férje felbecsülhetetlen értékű kincseit a feleség, amit a múzeum munkatársai nagy várakozással, örömmel befogadtak.

Sánta Gábor, aki mélységében kutatta Fekete Istvánt, az embert (archív fotó)

- Sánta Gábor 1967. október 26-án született Szegeden. Tudományos tevékenységéből kiemelkedik Fekete István munkásságának kutatása és szerkesztői tevékenysége. „Sánta Gábor nem elégedett meg a levéltári forrásokkal és fennmaradt dokumentációkkal, maga kutatta föl és kérdezte ki mindazokat, akik még találkoztak, vagy leveleztek vele. Mélységében kutatta Fekete Istvánt, az embert, interjúkat készített életének helyszínein. Tanulmány köteteit nem csupán a szerző rajongói forgathatták örömmel, hanem azok is, akik csak ismerkednek Fekete István műveivel, és kíváncsiak arra, hogyan lett a dunántúli uradalmi intézőből az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb magyar író. Elnyerte a Faludy-díjat (1991), a Király István-díjat (1997) és Szeged Város díját (2001). Szerkesztője volt a Szegeden megjelenő Fekete István életműsorozatnak. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Magyar Irodalom Tanszékének, majd a Tanító- és Óvóképző Intézet Magyar Szakcsoportjának docense volt. 2016. szeptemberben váratlanul hunyt el – olvashatjuk életrajzában.

Bölcskeiné Kocsis Zsuzsanna és Angermayer Judit a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ, a Városi Múzeum nevében átveszik Dombai Tünde újságírótól férje tudományos, irodalmi hagyatékát (Fotó: Sipos Ottó Tibor)

Felesége Dombai Tünde, férjével többször járt Ajkán, nem ismeretlen számára e táj „ most egy napot töltenénk kolléganőmmel – írta a múzeum munkatársaihoz írt levelében - az átadás után elköszönünk, hogy a „feketeistvános, sántagáboros” helyektől  búcsút vegyünk.”

A vendégek felkeresték a volt uradalmi intéző, író házának helyét is, s az itt emelt emlékoszlopnál mécsest gyújtottak. Emlékeztek Fekete Istvánra, Sánta Gáborra, talán éppen ezekkel a gondolatokkal:

„Nem kívánok ragyogást, pénzt, dicsőséget. Csak egy tűzhelyet kívánok. Hívó lámpafényt, meleget azoknak, akiket szeretek. Egy darab kenyeret, csendet, pár halk szót, jó könyvet és kevés embert. De az aztán Ember legyen!”

Sánta Gábor hagyatékával Ajka város, az ország, s mindazok gazdagodtak határokon belül és határokon túl, akik a „feketeistváni” gondolatokat magukénak érzik. Köszönet érte!

 

 

Sipos Ottó Tibor

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!