Gyilkost takar a törékeny külső - Barangolás veszélyes önvédelmi fegyverrel rendelkező növények között

Egyedül a füvek vannak berendezkedve a legelésre, mivel az ő karrierjük a nagy növényevők megjelenésével kezdődött. A többiektől véleményem szerint nem lehet rossz néven venni, hogy mivel sem elszaladni, sem elbújni nem tudnak, a védekezés kémiai útját választották, azaz megmérgezik az őket megenni akarókat.

Az is igaz, hogy némelyikük kicsit elvetette a sulykot, mint például a ricinus, vagy a sztrichnintartalmú indiai farkasmaszlag, amelynek halálos dózisa néhány milligramm hatóanyag. Mindenesetre a növényi mérgek többségére igaz Paracelsus mondása, miszerint „dosis facit venenum” - azaz a dózis okozza a mérgezést.

A gyógyszerész- és orvostudomány eme mondás szellemében sok gyógynövényt is alkalmaz különféle betegségek gyógyítására, amelyek a valeriána, azaz a macskagyökér enyhe nyugtató hatásától a gyűszűvirág szívglikozoidjáig vagy a mák morfinjáig terjednek, amelyek esetében a halálos dózist nem olyan sok választja el a gyógyítótól.

A gyapjas gyűszűvirág szárított levele a szívelégtelenség kezeléséhez fontos gyógyszeralapanyag (Fotó: ifj. Vasuta Gábor)

Ha már a macskagyökérnél tartunk, azt mindenképpen érdemes elmondani róla, hogy a macskák valóban teljes izgalmi állapotban dörgölőznek bele és közben óbégatnak, úgyhogy a gyökér akár a szomszéd elleni biológiai hadviselés része is lehet.

Hármaslevelű macskagyökér, a valeriána (Fotó: ifj. Vasuta Gábor)

Bizonyítandó, hogy a növényi mérgezések többsége nem tréfadolog, álljon itt a már nevében sem túl bizalomgerjesztő gyilkoscsomorika-mérgezés leírása. "A mérgezés kialakulása lassú és súlyos, 1-2 óra alatt jelentkezik. Égető érzés a szájban és a torokban. Hányás, hasmenés, szorongás, fokozott érzékenység, görcsrohamok. A görcsök alatt légzéskihagyás, pupillatágulat, a vérnyomás emelkedése és véres, habos köpet jelentkezik. A végtagok hidegek, hideg verítékezés lép fel. A görcsök néhány másodperctől egy-két percig tartanak. A halál a görcsroham alatt áll be fulladás miatt.

A gyilkos csomorika Magyarországon egy zavartalan lápokban élő, mára igen ritka és védett ernyős növény (Fotó: ifj. Vasuta Gábor)

Mindez köszönhető a cikutoxin nevű, elég egyszerű szerkezettel bíró vegyületnek, ami felületesen szemlélve leginkább egy többszörösen telítetlen zsírsavmolekulára hasonlít. Maga a gyilkos csomorika Magyarországon egy zavartalan lápokban élő, mára igen ritka és védett ernyős növény. Ritkaságát élőhelyeinek eltűnése és korábbi szisztematikus irtása okozta.

Mivel a növény kimondottan rosszarcú jelenség, úgy vélem, hogy ezek a mérgezések nem véletlenül történtek a tanyavilágokban, különösen, amíg a kórboncnokszakma gyerekcipőben járt.

Közeli ernyős rokona, a foltos bürök pedig egészen odáig vitte, hogy magát Szókratészt mérgezték meg vele hatóságilag. A bölcs haláláig öntudatánál volt, tréfálkozott tanítványaival és beszámolt róla, hogy a hidegség a lábaitól lassan kúszik a szíve felé.

A mérgezés igazi bajnokai azonban mindenképp a burgonyafélék családtagjai. Minden vadon növő fajuk, a beléndek, a nadragulya, a csattanó maszlag, az ördögcérna vagy a csucsor kimondottan veszélyes növény. Természetesen a nők már az ókorban is nők voltak, így nem riadtak vissza attól, hogy nadragulyakivonatot csöpögtessenek a szemükbe, amitől szembogaruk szép és titokzatosan nagy lett, ellenben apró mellékhatásként nem nagyon láttak semmit.

A burgonyafélék családjába tartozik az ebszőlő csucsor (Fotó: ifj. Vasuta Gábor)

A burgonyafélék sok hatóanyaga között szinte minden növénynél felbukkan a szkopolamin, egy meglehetősen bonyolult szerkezetű, többszörösen gyűrűs vegyület, amit Dél-Amerikában csak az ördög leheletének hívnak, mivel kisebb dózisban alkalmazva az áldozatot megfosztja szabad akaratától, valamint hallucinációkat okoz.

A gyöngyvirág is erősen mérgező (Fotó: ifj. Vasuta Gábor)

Remekül mérgez még a gyöngyvirág, valamint az őszi kikerics, erről azonban már Apollinaire is írt verset, így mi folytassuk tovább a tiszafával, amely piros magköpenye kivételével minden ízében halálosan mérgező. A növény irodalmi babérokra is tör, Agatha Christie egyik regényében szerepel mint a gyilkosság eszköze, és amelynek a vizsgálódó tudós nagyon örül, mivel az esetet roppant érdekesnek találja az unalmas gyomirtószeres mérgezések után.Annyit azonban mindenképpen a tiszafa javára kell írni, hogy hatóanyagából, a taxinból hatásos mellrák elleni gyógyszer is készül.

A tiszafa piros magköpenye kivételével minden ízében halálosan mérgező (Fotó: ifj. Vasuta Gábor)

A „jó” növények közül érdemes megemlíteni még a rovarporvirágot, amelynek hatóanyaga a piretrin. A növény nagyszerűsége abban rejlik, hogy, mint természetes hatóanyag, a természetben semmiféle káros hatást nem okoz, így a biogazdálkodásban is nagy szerepe van és még nagyobb lehet. Termesztésével egyébként már az Esterházy-birtokokon is kísérleteztek a harmincas-negyvenes években.

Végezetül érdemes elmondani, hogy a növényi hatóanyagok sok esetben nem is „alanyi jogon” hanem lebontásuk közben fejtik ki hatásukat, mivel köztes anyagaik mérgezőek az emberi szervezet számára. Ezért lehet az, hogy az emberre szintén kimondottan nagyon veszélyes boroszlánféléken, mint tápnövényeiken élhetnek egyes díszmolyok, a danaiszlepke pedig egyenesen nagy hírnévre tett szert mint olyan lepkefaj, ami mérgező tápnövényeinek toxinjait a testében tárolja, ezért a madarak csak egyszer próbálkoznak a megevésükkel, utána soha.

Ez idáig rendben is van, de egyes lepkék odáig vitték a trükköt, hogy, bár külsőleg nagyon hasonlítanak a danaiszlepkéhez, mérget nem tartalmaznak, de az elrettentés így is működik.

A mondás, miszerint fűben-fában az orvosság, tehát igaz, a mellékhatások tekintetében azonban konzultáljon orvosával, gyógyszerészével.