Apácatorna

2016.10.03. 20:15

Korpafű- A múltat képviseli

Apácatorna - A Kolontári-erdőben egy olyan ritka növényre akadtam, amelynek eddig nem volt adata Veszprém megyében. A kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) szép állományára bukkantam egy vágásterület szegélyében.

ifj Vasuta Gábor

Kora tavasszal, még március elején, mikor nem lombosodik ki az erdő, többed magammal gallyfészkeket indultunk el keresni. Hogy mit is jelent ez: nagyobb méretű fészkeket kutatunk azokban az erdőkben, ahol előtte való esztendőben nászrepülés vagy éppen fiókaetetés idején láttunk beszállni horgas csőrűt. Persze egy fekete gólya-fészek is ugyanolyan érték, mint, mondjuk, egy héjáé. Szép élmény a fészkezés, nagy területeket bejár az ember, sokszor a földről erdei szalonkát ugraszt meg.


Az ősfákat idézi kicsiben Fotó: ifj. Vasuta Gábor

Aznap éppen fészek nem akadt horogra, de helyette volt más a Kolontári-erdőben. Egy olyan ritka növény, amelynek, ahogy utánanéztem, eddig nem volt adata Veszprém megyében. A kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) szép állományára bukkantam egy vágásterület szegélyében, méghozzá a vadkerítés mögött. Nagy volt az öröm, rögtön a GPS-koordináták rögzítése és a környék tüzetes átnézése, amely ilyenkor a legfontosabb.

Essék pár szó a korpafüvekről. Számomra az élő múltat leginkább a zsurlók és a korpafüvek képviselik 400 millió éves múlttal a hátuk mögött. A jelen korpafüvei szerényen beleolvadnak tíz centiméteres magasságukkal a törpecserjék, szittyók és vánkosmohapárnák közé mint kúszó, többnyire örökzöld, villás elágazású hajtásokból álló növénykék. Jó képzelő-erő kell hozzá, hogy felidézzük hajdani dicső énjüket, ha például a közönséges laposkorpafüvet szemléljük, amely nevével ellentétben egyáltalán nem közönséges, és elsősorban a Zemplén és a Vend-
vidék savanyú talajain bukkanhatunk rá - kicsiben ugyanazt a pikkelyszerű levélzetet láthatjuk rajta, mint nagyban a pikkelyfa (Lepidodendron) kövült törzsmaradványain. Természetesen ezeket a fákat nem olyannak kell elképzelni, mint a maiakat. A törzs háromnegyed részét
másodlagos kéreg alkotta, és nem voltak sem évgyűrűi, sem szilárdító szövetei. Így egy karbonkori vihar elég nagy irtást bírt rendezni közöttük, aminek eredményét ma feketeszénként tisztelhetjük. Ugyancsak 10 centiméteres magassággal bír a részeg korpafű - hasonló előfordulási helyeken, mint a laposkorpafű, csak ritkábban -, ami, ha lehet, még jobban az ősfákat idézi kicsiben.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!