Mi lenne a megoldás? Kész átverés show?

Az Ányos Pál Általános Iskolába 89 tanuló jár, a legtöbben a hetedik osztályosok vannak, 16-an, legkevesebben az ötödikesek, hatan. 

A település képviselő-testülete hosszas előkészület után úgy döntött, az óvoda után az iskola is csatlakozik a Bakonynána-Dudar Közös Igazgatású Közoktatási Intézményhez, ami azt jelenti, hogy a felső tagozatosoknak a szomszéd települések iskoláiba kell járniuk. A szülők tiltakoznak, minden követ megmozgatnak, azt mondják, ha kell, a miniszterhez is elmennek tüntetni.

A szülői munkaközösség hétfő estére értekezletet hívott össze, ahol egymásnak és az újságírónak panaszolták sérelmeiket, tették fel megválaszolatlan kérdéseiket. Igaz az, hogy olcsóbb lenne az intézmény fenntartása, ha társulási formában működnénk? Mennyit takarítana meg a falu? Mennyi a hiánya? Csak az iskolán lehet spórolni? Miért a gyerekek utaznak, miért nem a nevelők? 

Miért Dudarra és Bakonynánára, ahová a téli útviszonyok miatt a buszközlekedés sem megoldott, és miért nem a közeli Zircre? A képviselők hogyan képviselik az érdekeinket? Milyen intézkedéseket tettek azért, hogy az iskolába több gyereket csábítsanak?

A szülők legalább mindent megpróbálnak. A tizennégy településen fogható zirci kábeltévében feladtak egy hirdetést a családias, szerető környezetet, nemzetiségi oktatást kínáló, jó tárgyi feltételekkel rendelkező iskoláról, melynek tanulói rendszeresen nyerik a hazai és nemzetközi képzőművészeti pályázatokat. 

A szülők aláírásokat gyűjtöttek, ötleteket adtak a túlélésre. Gázfűtésről át kellene térni a fafűtésre, ők hoznák a fát, a takarítást is vállalnák társadalmi munkában, pénzgyűjtést is szerveznek. Csak mondják meg, mennyi hiányzik.

A szülők sorolják: itt a problémás, nehezen kezelhető gyerekek is beilleszkednek, sokan éppen ezért Zircről, Csetényből és Dudarról is ide hozzák a gyerekeket (18 a bejáró - a szerk). A nagyesztergári iskolában jobbak a tárgyi feltételek, fejlesztő gyógypedagógus is van. 

Mi lesz ebből a gyönyörű iskolából? Csirkeistálló és traktorgarázs, kérdezik csalódottan, elkeseredetten. Azt is kétkedve fogadják, hogy a mostani döntést követően idővel újra vissza lehet állítani a nyolc osztályt. Valaki úgy fogalmaz, lehet, hogy ez a Kész átverés show, és ők ennek a szereplői. Más úgy véli, az államosítás is megoldás lehetne, erről mostanában sokat hallani.

A tantestület, a kilenc pedagógus - Alföldiné Hegyi Andrea, Baumann Ernőné, Kukoda Csabáné, Molnárné Dunai Gabriella, Pergerné Gasparics Ágnes, Szalayné Vörösházy Katalin, Szelthofferné Németh Ilona, Waller Tibor és Waller Tiborné - egységesen kiáll amellett, nem az ő állásuk fontos - az átszervezés 4 pedagógust és 2 technikai dolgozót érint -, csak az, hogy a gyerekek maradhassanak. 

A szülő joga eldönteni, hogy a dudari vagy a nánai iskolába íratja majd a gyerekét, a többség valószínűleg az előbbit választja, hiszen Bakonynánán nemzetiségi oktatás van, Esztergáron pedig csak az első osztályban.

Dülk József a rendszerváltás óta képviselő, alpolgármesterként egy hónapja mondott le. A társulás tényével egyetért, mértékével azonban nem, ő azt támogatta volna, hogy hat osztály maradjon Nagyesztergáron. Mivel senki nem tudta, mennyibe kerül a társulás, ő ezt a döntést támogatni nem tudta, felállt és lemondott. A nyolctagú testület hét főre csökkent.

- Mélységesen sajnálom az alpolgármester úr lemondását, kevés olyan ember van, aki ennyit tett ezért a faluért, mint ő, mondja Csaba Ferenc polgármester, aki tavaly szeptemberben szóban maga is lemondott és akit a legutóbbi választási ígéreteivel szembesítek: ...mindent el kell követni, hogy gyermekeink ne más település iskolájába járjanak. 

Az iskolát nem bezárni kell, hanem javaslom, hogy az iskola vegye fel a falu nagy szülöttének a nevét. 

A polgármester sorolja a tényeket: Olaszfalun és Nagyesztergáron kívül szinte mindenhol meglépték a társulást. A településnek 45 millió forint a hitelállománya, az állami normatíván felül az önkormányzatnak az óvoda 13- 14, az általános iskola 24 millió forintba kerül. 

Polgármesterként mindent megpróbált, az iskolát egyházi vagy alapítványi kezelésbe adni. Szerinte az lett volna a megoldás, ha az önkormányzat által létrehozott közalapítvány tulajdonában lévő Purgly-kastélyban rehabilitációs központot, kollégiumot hoztak volna létre, ezáltal bővült volna a gyereklétszám. 

Egy várpalotai alapítványi iskolával tárgyaltak a kastély és az esztergári iskola működésének biztosításáról, de a képviselő-testület megosztottsága miatt nem sikerült megegyezni. A társulás 10 millió forinttal hozna többet az önkormányzatnak. 

A polgármester hangsúlyozza: a képviselők felelősségteljesen döntöttek, egy sincs közülük, aki az iskola bezárását szorgalmazná. Szerették volna megtartani intézményüket, de ez az egy lehetőség van, hogy a falut megmentsék a csődtől. A jelenlegi helyzetben nincs jobb megoldás a társulásnál. 

(Fotó: Gáspár Gábor)