Belföld

2009.12.11. 17:41

Magyar egység Brüsszelben

Tanítsák meg a gyerekeket a média fogyasztására már az alapfokú oktatásban, az Európai Unió régiók, önkormányzatok által fenntartott iskoláiban. Európa minden országában kerüljön ez be a tananyagba, ne csak a gazdasági nagyhatalmak engedhessék meg maguknak ezt a luxust - a Magyar Köztársaság polgára, a Veszprémben élő önkormányzati képviselő, dr. Szalay András szólította fel erre az egyesült Európa egyik vezető testületét. Az Európai Unió Régiók Bizottsága (EP RB) plenáris ülésen foglalkozott a médiakompetencia fejlesztésének problémájával, a napirendi pont előadója Szalay András volt.

Varga Domokos Péter

Az Európai Unió épületében a plenáris ülések helyszínéül szolgáló hatalmas csarnok adott otthont a rendezvénynek, ugyanaz a terem, ahol a 736 fős Európai Parlament is ülésezik. Ez a helyiség első látásra alig különbözik a nemzeti parlamentek szokásos belső terétől: a sportcsarnokokra emlékeztető gigantikus teret székek töltik ki, nemcsak a közel ezer képviselőnek, de a munkájukat segítő szakértőknek, az adminisztratív és a technikai személyzetnek, a meghívott vendégeknek, és az itt zajló tevékenységet bemutató újságírók népes csoportjának is kell a hely.

Van azonban egy lényeges különbség: a termet körben üvegfal szegélyezi, mögötte dolgoznak a tolmácsok. Az uniós testületek működtetésének egyik legfontosabb alapelve, hogy a tanácskozásokon mindenkinek joga van az anyanyelvén felszólalni, az unióban a tagországok minden beszélt nyelve hivatalos nyelvnek számít.

Az anyanyelv használata nemcsak praktikus eszköz, de a tagállamok egyenjogúságának jelképe is. Máltai nyelven (bizony létezik ilyen, a Szicília mellett fekvő, négyszázezer lélekszámú szigetállam lakosainak zöme ezt az afro-ázsiai nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszéli) itt éppúgy fel lehet szólalni, mint angolul, németül vagy franciául. Az utóbbit nem véletlenül említem, hiszen a belgák Brüsszelben franciául beszélnek. Az utcán, az éttermekben és az unió valamennyi intézményében a személyzet anyanyelve francia. Aki tehát itt franciául beszél, az a vendéglátók nyelvén szólal meg, ez pedig az Európa sokszínűségét jelképező Brüsszelben is nemes gesztus.

Szalay András két éve tagja a régiók bizottságának, Veszprém korábbi polgármesterét, Dióssy Lászlót váltotta a testületben. Az uniós politizáláshoz az is vonzotta, hogy felsőfokon beszél franciául, ez pedig ugyancsak megkönnyíti a kapcsolattartást. Tolmácsok ugyanis csak a hivatalos üléseken dolgoznak, a folyosói beszélgetéseken - mint tudjuk, itt dőlnek el a fontos a kérdések - kinek-kinek egyedül kell boldogulnia.

A 12 fős magyar nemzeti csoport a plenáris üléseken öt témát terjesztett elő, ebből kettő Szalay András nevéhez kötődik. Itt és az ALDE, azaz a liberális frakció ülésein, ahova az SZDSZ-es várospolitikus is csatlakozott, minden alkalommal az anyanyelvén mondta el beszédeit. Ezúttal azonban elfogadta frakciója javaslatát, hogy franciául szólaljon fel.

Előadásának nagy sikere volt, a jelen lévő képviselők elsöprő többséggel fogadták el elemzését és javaslatait. A témát elsőként vitte a testület elé, ahol ezt megelőzően még nem foglalkoztak a médiafogyasztás problémájával. Szalay András abból indult ki, hogy a médiából áramló információhalmaz befogadása egyre nehezebb feladat elé állítja a gyerekeket, egyre többen nem tudják szelektálni, befogadni a tévéből, internetről rájuk zúduló ismereteket. Érvelését érzékletes példákkal támasztotta alá, európai kutatások szerint a gyerekek nem tudják a televízióban különválasztani a műsorokat a reklámtól. Szintén megdöbbentő, hogy ugyanez a korcsoport bizonyítottan több ismeretet szerez a médiából, mint az oktatásból. (Szalay András munkáját szakértő is segítette, dr. Hartai László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára személyében.)

A plenáris ülést megelőzően került sor az ALDE frakció ülésére, ahol a képviselők többek között Horvátország EU-s csatlakozását vitatták meg. A liberálisok egyöntetűen amellett szálltak síkra, hogy déli szomszédunk mielőbb tagja lehessen az európai népek családjának. Majd hazai szemmel nézve szokatlan eseményre került sor, a régiók bizottsága magyar képviselőcsoportjának ülésére. Azaz a különböző pártállású küldöttek azt vitatták meg, milyen álláspontot képviseljenek a plenáris ülés egyes napirendi pontjainak megvitatásakor.

A régiók bizottságának jelenleg 11 magyar tagja van, közülük négyen ülnek a szocialisták, öten a liberálisok, ketten pedig a néppárti frakcióban. (Egy hely betöltetlen.) Álláspontjukat minden esetben annak rendelték alá, mi felel meg a magyar nemzeti érdekeknek. Tették ezt olyan természetességgel, mintha idehaza, kétezer kilométerre Brüsszeltől nem a pártok viszályaitól lenne hangos az ország. Egyáltalán nem tartotta ezt különösnek Nagy Sándor, Kistelek város fideszes polgármestere, aki itt, Brüsszelben természetesen a néppárti frakcióban foglal helyet.

- A legelső, amit itt kint megtanultunk, az volt, hogyan tudjuk közösen érvényesíteni a magyar nemzeti érdekeket - fogalmaz. Eszerint, és nem a frakcióba tartozás szerint szavaznak a plenáris ülésen az előterjesztésekre is.

- Megvitattuk Szalay András javaslatait, nem kérdés tehát, hogy támogatjuk azt - szögezi le teljes természetességgel.

Említi a spanyolok példáját, akik - noha közismertek a nemzeti ellentéteik - az uniós testületekben mindezt felejtve együtt képviselik a spanyol érdekeket. Elmagyarázza, idő kellett ahhoz, hogy megértsék, a régiók bizottsága tulajdonképpen az Európai Parlament alsóházaként működik, azaz jelentős ráhatásuk van az EP által meghozott döntésekre. Polgármesterként is sokat profitál bizottsági tagságából, egyrészt elsajátította az uniós észjárást, másrészt jóval előbb értesül stratégiai célkitűzésekről, melyekhez aztán a pályázati kiírások is csatlakoznak. A folyosói találkozások, megbeszélések jelentős kapcsolati tőkét jelentenek - támasztja alá tapasztalataival is a közismert elméleti tételt.

A régiók bizottságába a mindenkori kormányok delegálnak küldötteket, ezért ebben a testületben a  többséget a kormányon lévő politikai erők alkotják. Az uniós választásokat követően már eldőlt, hogy az rb-ben a következő öt évben Magyarországot hat szocialista, négy néppárti és két liberális küldött képviseli. Az utóbbiak közül az egyik Szalay András, aki továbbra is élvezi a Közép-dunántúli Fejlesztési Tanács, Veszprém polgármestere és a magyar kormány bizalmát. Ezt a mandátumot azonban az unióban önkormányzati választott testületi tagsághoz kötötték, tehát addig él, ameddig a delegált tagja valamelyik helyhatóságnak.

Szalay András pár napja a francia oktatási minisztérium megbízásának eleget téve egy oktatási tanácskozáson is előadta javaslatait arról, mit tegyen az egyesült Európa azért, hogy gyerekeink értőbb befogadói lehessenek a médiából rájuk zuhanó információs áradatnak.

A régiók bizottsága

A régiók bizottsága az EU regionális és helyi képviselőinek közgyűlése. A 27 európai uniós tagállam önkormányzatait képviselő 344 tagnak az a küldetése, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat, valamint az általuk képviselt közösségeket bevonja az uniós döntéshozatali folyamatba, és tájékoztassa őket az uniós szakpolitikákról.

A régiókat és a városokat érintő szakpolitikai témakörökkel kapcsolatban az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a tanácsnak ki kell kérnie az rb véleményét. A régiók bizottsága az Európai Bírósághoz fordulhat, ha jogai sérülnek, vagy úgy látja, hogy egy uniós jogszabály sérti a szubszidiaritás elvét, vagy nem tartja tiszteletben a regionális és helyi hatásköröket.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!