Október 3-án önkormányzati választás

Az alkotmány szerint a képviselő-testület tagjainak és a polgármestereknek a választását (az időközi választás kivételével) az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani.
   
A választási eljárásról szóló törvény pedig megszabja, hogy a választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűznie a köztársasági elnöknek úgy, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra.
   
Az őszi önkormányzati választás napján az eddigieknél kettővel több, összesen 3.176 településen lesz voksolás, ugyanis a választással két új település "születik". A Zala megyei Tekenye és a Győr-Moson-Sopron megyei Mosonudvar községgé nyilvánításáról szóló köztársasági elnöki határozatok a kihirdetésüket követő (általános) önkormányzati választás napján lépnek hatályba.
   
Az önkormányzati választáson szavazati joga van minden, Magyarországon lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és uniós állampolgárnak. A települési önkormányzati választáson szavazhatnak a menekült, bevándorolt, letelepedett státusúak is, ha a településen lakóhelyet létesítettek.
   
Az önkormányzati választás egyfordulós, amely az ország település szerkezetéhez igazodva településtípusonként más-más elemekből áll össze. A parlament nemrég arról döntött, hogy a települési képviselő-testületek, valamint a fővárosi és a megyei közgyűlések tagjainak számát a települések lakosságszáma alapján kell meghatározni, így sok testületbe nem annyi képviselőt választanak majd, mint négy évvel ezelőtt.
   
A 10.000 vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyéni listás (korábban kislistásnak nevezett) választási rendszerben választják meg, ahol a település egy választókerületet alkot. A 10.000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - jutnak mandátumhoz.
   
A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg, ebben az esetben a főváros egy választókerületet alkot. A megyei önkormányzati képviselőket pedig megyei listán választják a választópolgárok, a választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, amelynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros.
   
A polgármestert és a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják, polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
   
A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tart, vagyis - a korábbi választásoktól eltérően, a jogszabály megváltozása miatt - kampányt folytatni csak a szavazás napján 0 órától 19 óráig tilos.

Határidők, határnapok

A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat a választásért felelős közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a választáshoz kapcsolódó legfontosabb határidők.
   
E szerint a mintegy 8 millió választásra jogosultnak augusztus 19-ig kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést (a kopogtatócédulát) és az ajánlószelvényeket.
   
A névjegyzéket augusztus 18-22 között kell közszemlére tenni a polgármesteri hivatalokban, hogy aki nem kapta meg az értesítőt és ajánlószelvényeket, az a jegyzőnél (a helyi választási iroda vezetőjénél) újat kaphasson.
   
A jelöltek szeptember 3-áig gyűjthetik és adhatják le ajánlásaikat. A jelöltek és a jelölőszervezetek listáinak nyilvántartásba vételéről a választókerületi bizottságok döntenek, ezeket - így az Országos Választási Bizottságot is - augusztus 22-éig meg kell választani.
   
A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tart, vagyis - a korábbi választásoktól eltérően, a jogszabály megváltozása miatt - kampányt folytatni csak a szavazás napján, október 3-án 0 órától 19 óráig tilos.

Kisebbségi választás - Október 3-án lesz a voksolás

Sólyom László köztársasági elnök október 3-ára tűzte ki az önkormányzati választást, ez pedig azt jelenti, hogy ugyanezen a napon lesz a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása is.

A jogszabály szerint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását négyévenként, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani, a választást a helyi választási bizottság tűzi ki.
A települési kisebbségi választást csak akkor lehet kitűzni, ha a településen az adott kisebbségi választói jegyzékben szereplők száma a helyi kisebbségi választás kitűzésének napján eléri a harmincat. 
A választók július 15-én 16 óráig a polgármesteri hivatalok épületében elhelyezett gyűjtőládákba dobhatják be a kisebbségi választói jegyzékbe vételi kérelmük formanyomtatványát. Aki nem veteti fel magát a jegyzékbe, az nem szavazhat a kisebbségi képviselők választásán, és nem is indulhat jelöltként.
A jegyzéken szereplők számáról a jegyzők pénteken tájékoztatják az Országos Választási Irodát, az OVI pedig nyilvánosságra hozza a jegyzékek számadatait, amelyekből kiderül: mely településeken és milyen kisebbségek esetében írnak ki várhatóan kisebbségi választást a helyi választási bizottságok. 
A helyi választási bizottságoknak a szavazást megelőző 55. napig - augusztus 9-ig - van lehetőségük kiírni a kisebbségi választást.