Álláskeresés - Mérnöknek áll a világ

Az idei  börzén nyitottak a diákmunka felé, ugyanis azt látják, hogy az alsóbb évesek is nagy számban látogatják a rendezvényt.  A standoknál körülnézve nem volt nehéz megállapítani, hogy a mérnökök bőven válogathatnak a lehetőségek közül, illetve  pénzügyi tanácsadókat is keresnek. A jelentkezőknek  lehetőségük nyílt próbainterjún tesztelni rátermettségüket.

Különféle történeteket lehetett hallani az állásbörzén, ki mióta keres munkát. Ezekből a személyes sorsokból kitűnik, hogy a pályakezdő diplomások is nagyon megérzik a világgazdasági válság hatását. Inkább leépítés van, kevés  új munkahely nyílik. Ők lennének az elveszett generáció, akiknek se munkája, se pénze?
Nem kevés tapasztalattal felvértezve töltögette az álláskeresési adatlapot a veszprémi állásbörzén Toldi Tamás és Somfai Katalin, amikor megszólítottuk őket. A két fiatal nagyon szimpatikus és értelmes, mégsem kapkodnak értük két kézzel a munkáltatók. A magyarázat egyszerű: mindketten bölcsészek, Tamás magyar-német szakon végzett, másoddiplomáját kulturális projektmenedzser szakon szerezte, Katinak pedig magyar-kommunikáció szakos végzettsége van.

- Szeptember óta keresünk állást, fejenként tíz-tizenöt önéletrajzot adtunk le eddig - mesélik. Tamásnak már van némi munkatapasztalata, egy civil szervezetnél volt irodavezető. Gyakorlatszerzésnek  mindenképpen jó volt, szakmai előrelépésre azonban nem volt lehetőség, ugyanis a szervezet pályázaton nyert pénzt erre a pozícióra, három- éves időtartamra. 


-  Az én helyzetem azért is nehéz, mert tisztán bölcsész vagyok, nincs tanári végzettségem. Amikor pályát választottam, inkább az érdeklődésem számított, nem feltétlenül a későbbi elhelyezkedési esélyek, s azt sem lehetett kiszámítani, milyen irányba megy a világ. Akár lehetne az is, hogy nagyobb igény van a kultúrára, bölcsészetre - véli  Tamás. Az angol, német és norvég nyelvtudással rendelkező  fiatalember szövegekkel és nyelvekkel szeretne foglalkozni, szívesen lenne tolmács, ám ehhez tovább kellene tanulni.

Ennek a finanszírozásához pedig pénz kellene, azaz munka, utóbbit viszont jobb eséllyel csak az iskola elvégzésével kaphatna, szóval a huszonkettes csapdájának a tipikus esete. - Mindennap megnézem az internetes álláskereső oldalakat  és az újságot is. Nincs igazán választási lehetőségem, mindenhová beadom a pályázatom, amely megfelel a végzettségemnek. Egészségtelenül fővárosközpontú a piac, én viszont szeretnék Veszprém megyében maradni - mesélte Tamás.

Katinak is van már gyakorlata az álláskeresésben, Pécs környékén szeretett volna tanárként elhelyezkedni, több interjúra is behívták  egyelőre sikertelen végeredménnyel.  Mindenhol a már tapasztalattal rendelkezőket keresik, illetve az kap állást, akinek ismeretsége van - mesélte. Persze, azért Kati nem tétlenkedett, Norvégiában dolgozott fél éven át, ez nemcsak világlátás és pénzkeresés, hanem nyelvtanulás szempontjából is hasznos volt számára.  Egyébként ő is megpályázik mindent, ami végzettségének megfelel, legyen az ügyfélszolgálatos, recepciós vagy napközis nevelői állás.


Szélmalomharc ez, alaposan át kell nézni a hirdetéseket is, hisz nem minden az, aminek látszik  folytatta - Tamás. A kulturális intézmények szívesen foglalkoztatnának, ám ebben a szegmensben  nincs pénz, legfeljebb ingyenmunkát végezhetnék. A fiatalok megjegyezték azt is:  felhígult a felsőoktatás, nagyobb szűrő kellene, nem jó az, ha mindenki, akit felvettek, el is végzi az  egyetemet.


Az esélyesek nyugalmával alapozza meg jövő évi munkakezdését Valastyán Áron. A végzős villamosmérnök jó pozícióból indul, hisz a mérnökök iránt hatalmas kereslet van országszerte, így a veszprémi, környékbeli autóipari cégeknél is. - Aki a Pannon Egyetemen mérnökként végez, az biztosan el tud helyezkedni. Bár győri vagyok, mégis Veszprémben szeretnék dolgozni, szerencsére itt sok az elektrotechnikával foglalkozó cég - mondta.
Áron elmondását megerősítik a kiállítóktól szerzett információk: a mérnököket szinte elkapkodják, különböző kedvezményekkel csábítják őket.