2010.11.29. 19:43
Merre, hogyan tovább fiatal vállalkozók?
Megyei körkép - A hazai középiskolások, egyetemisták jó része nem lát perspektívát a vállalkozói létben, sokan közülük nem is Magyarországon képzelik el jövőjüket.
Harmadik alkalommal rendezték meg nemrégiben Magyarországon is a Fiatal vállalkozók hetét. A mintegy száz országra kiterjedő mozgalom részeként szerte az országban különböző rendezvényekkel, előadásokkal próbálták népszerűsíteni a lakosság, de főként a 18-34 év közötti fiatalok vállalkozó kedvét. Ez az, amiből nincs sok, a statisztika szerint ugyanis Magyarországon 2,3 millió 18 és 34 év közötti fiatalból csak 87 700 vállalkozik.
Túladminisztrált rendszer, kevés segítség
Németh Balázs és barátja, üzlettársa, Koronczai Péter vállalkozása sportszeretetükből fakadt. A testnevelő tanárként végzett fiúk egy kis sportszerkölcsönzővel indították karrierjüket, az Intersport nemzetközi sportüzlet hálózattal pedig 2005-ben kerültek kapcsolatba.
- Nem gondoltuk, hogy a tanári pálya hosszú távon tudna megélhetést biztosítani számunkra, ezért is vágtunk bele a vállalkozásba - kezdte Németh Balázs. A veszprémi sportáruház vezetője saját bevallása szerint szereti a kihívásokat, ám ezzel együtt a vállalkozói lét nem könnyű.
- A fiatal vállalkozók nem igazán kapnak támogatást. Az uniós pályázatok vagy akár a Széchenyi-kártya is előír lezárt pénzügyi éveket. Saját tapasztalatból mondom, hogy a kezdő vállalkozásoknál adódó pillanatnyi likviditási vagy egyéb gondokat csak a család, barátok támogatásával, segítségével lehet átvészelni, a rendszer ebben nem nyújt segítséget. De probléma az is, hogy a rendszer túladminisztrált, lényegesen könnyebben és hatékonyabban lehetne dolgozni egy kedvezőbb vállalkozói környezetben.
A sporttal kapcsolatban más kiegészítő vállalkozást, így a veszprémi műjégpályát is üzemeltető páros hozzátette azt is: bár a városban egyedüli a sportlétesítmény, sőt az iskolások tanórán ingyen vehetik igénybe, a korábbiakban az önkormányzat részéről sem segítséget, inkább ellenállást tapasztaltak. Persze, remélik, hogy ez változik.
Két társával még az egyetemi évek alatt kezdett vállalkozásba Pintér Balázs. Weboldalkészítéssel kezdtek, aztán a programozástól a szerverüzemeltetésig mindennel foglalkoznak már, ami informatika. Mint ahogy Balázs elmondta: elsősorban a pénzkeresés volt a célja a cégalapításnak. Mindhármójuknak volt kapcsolati tőkéje, gondolták, együtt hatékonyabban megy az üzlet.
- Nem egyszerű ez a céges dolog. Fizetni senki nem szeret, még a legmegbízhatóbb ügyfeleink sem pontosak, a körbetartozások megnehezítik az ilyen kis cégek dolgát, hisz nekünk nincs nagy tartalékunk - mesélte. Ráadásul tapasztalatuk szerint a kisvállalkozásoknak nehéz az adminisztráció, a jogszabálykövetés. Persze, a nehézségekből is lehet tanulni: az egyetemen megszerzett ismereteket kiválóan kamatoztathatják a vállalkozásban. Mint mondta: ügyviteli dolgokban nagy tapasztalatra tettek szert saját ügyeik intézése közben.
Szintén "internetbizniszben" utazik a tapolcai Szalai László. A fiatalember már régóta foglalkozik internetes honlapok, portálok készítésével, a dinamikus megoldásokhoz szükséges programok megírásával, azonban öt éve saját céget alapított, látva a piacban rejlő lehetőségeket. Azóta folyamatosan van munkája, sőt, néha szinte túl sok is.
- Valahogy ez a terület még mindig kivételnek számít a gazdaság más szegmenseihez képest. Itt nem lehetett érzékelni különösebben a gazdasági környezet negatív irányú változását, tulajdonképpen nálam az idei év az eddigi legjobb az eredményesség szempontjából. Ennek egyik oka az, hogy még mindig sok olyan vállalkozás létezik, amelynek nincs internetes elérhetősége, és egyre többen érzik ennek szükségességét. A másik lényeges szempont az internetes világ fejlődése. Azok, akik nagyon hamar kiléptek a világhálóra, néhány év múltán azzal szembesültek, hogy elavultak oldalaik. Most a dinamikus, azaz a felhasználók számára számos egyéb lehetőséget (hozzászólás, regisztráció, véleményezés) is biztosító portálok mennek, amelynek elkészítéséhez már komolyabb szakmai háttér szükséges - vélekedett Szalai László.
A szakembertől azt is megtudtuk, hogy a vállalkozókat sújtó terhek azért nála is kemény kihívást jelentenek hónapról hónapra, de ezt egyelőre még a munka mennyiségével ellensúlyozni tudja. A megrendelések nagyobbrészt a tapolcai környékről, személyes ismeretségből fakadóan érkeznek be hozzá, de csaknem harminc százalékot tesz ki a budapesti ügyfelek száma.
A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ az álláskeresők számára segítséget nyújt saját vállalkozás indításához, ennek előfeltétele, hogy az egyén legalább három hónapig szerepeljen a nyilvántartott munkanélküliként, tájékoztatta a Naplót Szabóné Molnár Mónika elemzési osztályvezető. Az álláskeresők kétféle vállalkozóvá válási támogatási lehetőség közül választhatnak. Az első esetben hárommillió forint kamatmentes tőkejuttatást igényelhetnek, amit 13 hónap türelmi idő után negyedéves bontásokban kell visszafizetni. A másik lehetőség a hathavi, a minimálbér összegének megfelelő, vissza nem térítendő támogatás igénylése.
A lehetőséggel fiatalok és idősek egyaránt élnek, de sajnos a gazdasági válság miatt manapság nem olyan kedvező a munkaerő-piaci helyzet, hogy e támogatási formát tömegesen igénybe vennék. Megyénkben tavaly 107-en, idén eddig 129-en igényelték e két támogatás valamelyikét, pár kivételtől eltekintve döntő mértékben az utóbbit.
Külföldön dolgoznának
A GDP csaknem felét, a versenyszféra foglalkoztatottjainak 70, a vállalkozói adóknak pedig a 60 százalékát adják a kis- és középvállalkozások. Az utánpótlást jelenthetnék a fiatalok, ám a középiskolások, egyetemisták csaknem egyharmada azt tervezi, hogy a tanulmányai befejeztével elhagyja az országot. Az ország 2,3 millió 18-34 év közötti fiataljából alig 88 ezren működtetnek csupán vállalkozást. Van még min javítani.
A fiatalok lendületére, ötleteire, kitartására, bátorságára, esetenként vakmerőségére minden közösségnek, országnak szüksége van. Hisz éppen ebből a bátorságból, szemtelenségből születhetnek a nagy ötletek. Ám nem túl jó kiindulópont az, ha a fiatalok egyharmada nem is ebben az országban képzeli a jövőjét. Ügyes szakmunkások, friss diplomások, ifjú kutatók vágnak neki a nagyvilágnak a jobb élet, a több pénz reményében. Amíg itt nem látnak kiszámítható jövőképet, amíg egy saját lakás elérhetetlen vágyálomnak tűnik, addig mit is várhatunk el tőlük...
