Orbán: az eurót meg kell védeni

Orbán Viktor szerint az elnökség átvételét megelőző konzultációknak köszönhetően jó esély van arra, hogy politikai és szakmai értelemben sikeres lesz a magyar elnökség. Annak tartalmi kérdéseiről szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy az erőfeszítések főleg gazdasági kérdésekre összpontosulnak majd. Magyarország nem tagja, de szándékozik csatlakozni az eurózónához - hangsúlyozta, hozzátéve: Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek úgy gondolják, hogy az euró az európai integráció legfontosabb eszköze ebben a pillanatban és annak megvédése és megerősítése első számú európai érdek.  
   
Ezért a magyar elnökség csak akkor lesz sikeresnek tekinthető, ha az előttünk álló fél évben megtörténik a Lisszaboni Szerződés módosítása, és ha elfogadjuk azt a hat jogszabályt, amelyek a válságkezelő mechanizmus felállításához és működtetéséhez szükségesek - mondta Orbán Viktor.
   
A magyar elnökség csak akkor lesz sikeres - folytatta -, ha a gazdaságpolitikai koordináció sikeresen indul útjára tavasszal. Ha ezeket a lépéseket megtesszük, akkor júniusban az EU erősebb lesz, mint most januárban és az euró jobb állapotban lesz, mint amilyen állapotban most van - összegzett, a magyar elnökség egyik legfontosabb fokmérőjének nevezve ezt a kérdést.
   
A bővítésről, mint második kiemelt ügyről szólva Orbán Viktor azt mondta, személyes meggyőződése szerint az arról is szól, hogy az unió hogyan látja a jövőt, van-e önbizalma, elhiszi-e még magáról, hogy a földrajzi értelemben Európához tartozó teljes térséget, beleértve a Balkán még nem integrált részeit is, képes lesz befogadni. A bővítési optimizmus felélesztése és megerősítése fontos feladat Magyarország számára - rögzítette, hozzátéve: ezért a magyar elnökség Horvátország tagságát támogatja, a schengeni térség bővítését Romániával és Bulgáriával szintén fontos feladatnak tekinti, valamint világos perspektívát akarnak kínálni Szerbiának is a későbbi tagságot illetően.
   
A harmadik fontos kérdéskörnek az energia ügyét jelölte meg, jelezve: össze akarják kötni a szlovák-magyar gázvezetékeket; a távlati cél az első észak-déli energiahálózat a Balti-tengertől az Adriáig, azaz Lengyelországtól Horvátországig.  
   

Június végére az Európai Tanács által jóváhagyott romastratégiával is szeretnénk rendelkezni - folytatta Orbán Viktor. A miniszterelnök azt mondta: az Európai Uniónak nemcsak érdekei vannak, lelke, érzékenysége is van, és "egyikünk sem lehet nyugodt" addig, amíg az unión belül rendelkezésre álló emberi erőforrásokat nem integrálták, és nem adták meg a lehetőséget minden európai polgárnak, köztük a romáknak is, hogy az integrált európai élet megbecsült szereplőivé váljanak. 
   
Ezt a célt kell szolgálnia a romastratégiának, amely Budapest reményei szerint a magyar elnökség alatt el is készül - fűzte hozzá. Orbán Viktor kiemelte: az elnökség sikerességének feltétele az is, hogy arra a problémára, amelyet a legnagyobbként jelölnek meg az unió számára, nemzeti szinten sikeres választ kell adni. Tehát nem lehet sikeres a magyar elnökség akkor, ha miközben védeni akarjuk az eurót és fegyelmezett pénzpolitika mellett törünk lándzsát, aközben a magyar gazdaság és pénzügyek nincsenek rendben - mondta, rámutatva: ezért Magyarország kötelességének tekinti, hogy a saját államháztartását a lehető legnagyobb rendben tartsa és a pénzügyi fegyelemből példát mutasson. Ennek jegyében az idei költségvetés hiánya 3,8 százalékos, a 2011-es 3 százalékos lesz, és az idén az ország csökkenti az államadósságát - hívta fel a figyelmet.
   
Európa jó esélyekkel vág neki a következő fél évnek - értékelte Orbán Viktor. Mint mondta, szigorúan hangzik, de Magyarország már felismerte és valakinek előbb-utóbb ki kell mondania: a következő 15-20 évben nem élhetünk úgy, ahogyan eddig, ugyanis ha úgy akarunk élni, ha úgy akarjuk szervezni a gazdaságunkat, ahogyan eddig, akkor nem leszünk versenyképesek az új versenytársakkal, a feltörekvő régiókkal.
   
A miniszterelnök azt mondta: másképpen élni, mint a megelőző 20-30-40 évben, nagyon komoly feladat egy civilizáció számára, az európai civilizáció számára is, a magyarok számára is. Sokkal rugalmasabb munkaerőpiacra, sokkal nagyobb termelékenységre, hatékonyságra lesz szükség a jövőben, ha Európa versenyképes akar maradni. "Optimista vagyok, mert szerintem Európa erre képes" - tette hozzá.


Barroso: a magyar hatóságok jelentős felkészülést végeztek

A magyar hatóságok jelentős és hozzáértő munkát végeztek az EU-elnökségi felkészülés során; Magyarország felelőssége óriási a globális kihívások közepette - mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pénteken a Parlamentben az Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott nemzetközi sajtótájékoztatón.

Barroso, miután délelőtt részt vett a magyar kormány és az Európai Bizottság együttes munkaülésén, majd négyszemközt is megbeszélést folytatott a magyar kormányfővel, hangsúlyozta: Magyarország olyan kivételes időszakban látja el az EU-elnökséget, amikor sok függ attól, hogy az unió milyen szakértelemmel, határozottsággal válaszol a kihívásokra.
   

"Erős Európára van szükség, olyan kormányokra, amelyek elkötelezettek az európai eszme iránt" - mondta a bizottsági elnök. Kiemelte, hogy mindenekelőtt gazdasági stabilitást, növekedést kell elérni, munkahelyek teremtésére van szükség. Ehhez szerinte nem elegendőek az egyedi megoldások, átfogó megoldásokra, erőteljes gazdasági koordinációra van szükség. "Az integráció új fázisába lépünk, új utakat törünk magunknak" - mondta, és megjegyezte, erőteljesen fejlesztik az EU-ban az összekapcsolt gazdaságok koordinációját, tanulva a válságból.
   
Azt mondta, az Európai Unió teljes mértékben a fenntartható növekedésre összpontosít. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a magyar elnökség alatt indul el az úgynevezett európai szemeszter, amelynek során lehetővé válik a nemzeti költségvetések összehangolása, még mielőtt a kormányok beterjesztenék azokat a parlamenteknek. Ezzel kapcsolatban az uniós költségvetési tervezés forradalmi változásáról beszélt.
   
Azt is közölte, hogy a Bizottság előkészíti az új válságkezelési mechanizmust. Arra a kérdésre, hogy lesz-e uniós szintű bankadó, azt felelte: ennek lenne értelme. Egyes tagországok már döntöttek bevezetéséről, de ebben a kérdésben közös megközelítés szükséges az egész EU-ban, mint ahogy a pénzügyi tevékenységekre esetleg kivetendő adó kérdésében is.



Dossziénk az EU-elnökségről.