Belföld

2012.11.06. 12:42

Matolcsy: aki adós, az fogoly

Budapest - Az államadósságról és annak okairól folytat politikai vitát ma az Országgyűlés.

MTI

Árvízvédelmi célhoz kötnék a kerületi Duna-parti ingatlanok fővárosnak átadását


Pontosítaná a Fidesz-KDNP több fővárosi parlamenti képviselője azt a belügyminiszteri előterjesztést, amely a budapesti kerületek egyes Duna-rakparti ingatlanjait és kikötőit a fővárosnak adná. A kormánypárti politikusok a tulajdonosváltásra a közlekedés fejlesztésén kívül csak ár- és belvízvédelmi céllal adnának lehetőséget.

Pintér Sándor belügyminiszter október 27-én terjesztette a Ház elé az ingatlanátadásról szóló törvényjavaslatát, amely szerint az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében van szükség a tulajdonosváltásra a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanok, valamint kikötőhelyek és az azokhoz kapcsolódó infrastruktúra esetében.
   
Indoklásában - a Duna idegenforgalmi jelentősége mellett - maga a tárcavezető is hivatkozott az árvizek elleni hatékonyabb védekezés lehetőségére.
   
Tarlós István főpolgármester másnap közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy a belügyminiszter előterjesztése nem az összes ingatlan tulajdonjogáról, hanem a kikötőpontokról és a rakpartokról szól.
   
A Fidesz-KDNP több fővárosi parlamenti képviselője - köztük több kerületi polgármester - kedden módosító indítványt nyújtott be, amelyben azt írták, hogy a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanokkal kapcsolatban pontosítani kell az előterjesztést, mégpedig annak érdekében, hogy kizárólag azok az ingatlanok kerüljenek a fővárosi önkormányzat használatába, amelyek - a közlekedés fejlesztése mellett - elsősorban az ár- és belvíz elleni védekezés célját szolgálják. Ezzel együtt az egységes városkép kialakítását mint az ingatlanátadás egyik célját törölnék a javaslatból.

További részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Hoffmann: kiemelt terület a külhoni magyarság oktatásának támogatása

Hoffmann: kiemelt terület a külhoni magyarság oktatásának támogatása

Hoffmann: kiemelt terület a külhoni magyarság oktatásának támogatása

Hoffmann: kiemelt terület a külhoni magyarság oktatásának támogatása

Az oktatási államtitkár kiemelt kormányzati célnak nevezte a külhoni magyarság oktatásának támogatását az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága keddi ülésén.

Hoffmann Rózsa kiemelte az elmúlt időszak intézkedései közül a nyelvvizsga-rendelet elfogadását, amit beszámolója szerint igen pozitívan fogadtak a külhoni magyarok. Ezzel megszűnt az a diszkriminatív állapot, amely szerint a magyar felsőoktatás preferálta azokat, akik horvát, román, szerb vagy ukrán középiskolában érettségiztek.
   
Az oktatási államtitkár elmondta: húszezer külföldi diák tanul a felsőoktatási intézményekben, és közel 5 ezer a külhoni magyar.
   
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a kormány nemzetstratégiájának megfelelően a külhoni magyarság támogatására fordítható forrásokat kismértékben sikerült növelni idén.   
   
A közoktatás pályázati úton történő támogatására 221 millió forint jutott, 36 millióval több mint előző évben. Hasonló a növekedés az itthoni felsőoktatási intézményekben tanulók ösztöndíj-támogatásában, ez 267 millió forint, ami 50 millió forinttal magasabb mint előző esztendőben. A szülőföldi intézményekben tanulók számára 43 millió forinttal növelték az ilyen jellegű kifizetéseket - jelezte.
   
A diplomák kölcsönös elismerése területén is elég jól állunk - folytatta Hoffmann Rózsa, hozzátéve: megkönnyíti és gyorsítja a folyamatot, hogy a szomszédos államok közül négy már tagja az uniónak.
   
Kitért arra, hogy tavaly ősszel járt Ukrajnában, és a tárgyalások eredményeként felgyorsult az ekvivalencia folyamata, de van még tennivaló. Szerbiával összefüggésben elmondta: remélik, hogy a szerb elnök novemberi látogatása szintén meggyorsítja majd a folyamatot.
   
Potápi Árpád (Fidesz), a testület elnöke az oktatási-nevelési támogatási rendszerrel kapcsolatban kiemelte: bevezetése óta tizenegy év telt el, és egyre több jel utal arra, hogy meg kellene fontolni átalakítását.
   
Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke arról beszélt, hogy a magyar nyelvű szakképzés felkarolása rendkívül fontos lenne. Ennek hiánya segítheti az asszimilációt - állapította meg.
   
Kalmár Ference (KDNP) azt mondta: az elmúlt időszakban több levél érkezett a komáromi Selye János egyetem esetleges átminősítéséről. Az ügy nincs nyugvóponton, mi jelenleg a helyzet? - kérdezte. Frakciótársa, Stágel Bence a PhD fokozatok honosítását vetette fel, és kitért arra, hogy a folyamat rendszerint nagyon hosszú ideig tart, a költségeket pedig az egyes intézmények eltérően állapítják meg.
   
Szávay István (Jobbik) azt rótta fel, hiába van a szakmai apparátus részéről erős elhatározás a külhoni magyar oktatás kérdéseiben, ha a magyar külügy ezeket a kérdéseket nem tartja fontosnak. Példaként a Selye akkreditációját említette. A hallgatói szerződések kapcsán jó lenne tudni, a külhoni magyar hallgatók esetében mit szándékoznak tenni. Szintén felvetette az oktatási-nevelési támogatás átalakítását.
   
Hoffmann Rózsa válaszában kiemelte: az anyagi természetű problémákat ismerik, a megoldás kulcsa azonban nem csak az államtitkárság kezében van. Hozzátette: a honosítási eljárások elég sok munkaórát vesznek igénybe, és ezért vannak ezek a magas összeget.
   
A Selye János egyetem akkreditációjáról azt mondta, hogy a vegyes bizottság legutóbbi ülésén egyik kiemelt téma volt, és annyit tudtak elérni, a jegyzőkönyvben szerepel, mindkét fél dolgozik azon, hogy az egyetemi akkreditáció megvalósulhasson.
   
Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a szakképzésre nagyobb erőket kell koncentrálni, és mint mondta, ismeri az oktatási-nevelési támogatások problémáját. Hoffmann Rózsa ugyanakkor egy egyszer megállapított kedvezmény átalakítását csak a külhoni magyar szervezetekkel együtt látta lehetségesnek. A hallgatói szerződésekről azt mondta: a külhoni magyarok esetében az otthon töltött munka érvényes. Az a szándék, hogy a szülőföldjükön dolgozzanak - jelezte.

További részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Államadósság - LMP: konszenzus kell a gazdaságpolitikáról!


Államadósság - LMP: konszenzus kell a gazdaságpolitikáról!


Államadósság - LMP: konszenzus kell a gazdaságpolitikáról!


Államadósság - LMP: konszenzus kell a gazdaságpolitikáról!


Az LMP vezérszónokai szerint abban kell konszenzusra jutni, hogyan alakítható ki egy olyan kiszámítható gazdaságpolitika, amely olcsóbbá teszi az adósságszolgálatot.

Vágó Gábor kedden, az államadósságról szóló parlamenti vitanapon azt közölte: ehhez meg kell egyezni abban, hogy a gazdasági növekedés érdekében szükség van a hitelezés beindítására. "Nem azt kérdezzük, hogy ki a hibás, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet, és miként tudnánk ebből kilábalni" - hangsúlyozta az ellenzéki politikus.
   
Szerinte a probléma vizsgálatakor nem a bruttó államadósság mértékét, hanem az adósságrátát kell szemlélni, amelyet négy tényező befolyásol: a költségvetés elsődleges egyenlege, a reálkamatterhek, a valuta reálárfolyama és a gazdasági növekedés. "A négy tényezőből három a jelenlegi gazdaságpolitika erős függvénye" - hangsúlyozta a képviselő.
   
Vágó Gábor kifogásolta, hogy egyre nagyobb kamatterhet fizetünk a múlt adósságai miatt, szerinte ennek az az oka, hogy egyre kevésbé bíznak az országban a hitelezők. A reálárfolyam alakulásáról szólva úgy fogalmazott: ha megszólal egy fideszes vagy korábban egy MSZP-s politikus, jobban kileng a forint, mint azt a konkrét gazdasági teljesítmény indokolná. Ma Magyarország recesszió van, ennek árát pedig ugyanúgy meg kell fizetni az államadósság szolgálatában is - tette hozzá.
   
Arról is beszélt, hogy miközben 2000 és 2006 között a magyar államháztartás viszonylag kedvező pozícióban volt, ezt követően azonban kiugró államháztartási hiányt produkált az ország. A válság kitörése utáni állapotokat a képviselő feketelevesnek nevezte, ami után tőkekivonás következett be, a GDP egyre rosszabb adatokat mutatott, az államadósság kockázata pedig megnőtt. 
   
Vágó Gábor szerint az ország szempontjából kulcsfontosságú lenne az európai konjunktúra felívelése, ám erre nem számíthatunk - mondta. A további problémákat sorolva közölte: a magyar kamatprémium továbbra is magas, szerinte a belpolitikai kockázatok miatt is. Kifogásolta azt is, hogy nincs olyan jogi keretrendszer, amire építeni lehetne, ami miatt a gazdasági szereplők stabilnak látnák az országot.
   
Frakciótársa, Szél Bernadett szerint ha a kormány elkötelezett lenne az államadósság elleni harcban, akkor nem a felső középosztályt támogatná, nem presztízsberuházásokra vagy kormányzati kommunikációra költené az ország pénzét, hanem adósságcsökkentésre.
   
"Vitanapot szervezni önök tudnak, de államadósságot csökkenteni az államháztartás elsődleges egyenlegén keresztül nem tudnak" - fogalmazott a képviselő, aki szerint a kabinet épp az ellenkezőjét tette annak, amit kellett volna. 
   
"Ahelyett, hogy kiszámítható, megfontolt, átlátható és nemzeti érdekeket érvényesítő tárgyalást folytattak volna a nemzetközi szervezetekkel, bohócot csináltak magukból" - vélekedett. Ennek eredménye szerint a hitelvesztés lett, amely a beruházási rátát is a mélybe szorította.

További részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Államadósság - A Jobbik újratárgyalná az adósságot

Államadósság - A Jobbik újratárgyalná az adósságot

Államadósság - A Jobbik újratárgyalná az adósságot

Államadósság - A Jobbik újratárgyalná az adósságot

A Jobbik szerint fenntarthatatlan a magyar adósságpálya, ezért az ellenzéki párt tárgyalásos úton újrarendezné az államadósságot.

Ezt Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető közölte kedden a parlamentben, az államadósságról és annak okairól - a Fidesz kezdeményezésére tartott - politikai vitanapon.
   
Mint mondta, a szocialisták 2002-2010 közötti államadósság-növelő politikája maximálisan elítélendő, de szerinte már az első Orbán-kormány idején látni lehetett, hogy az adósságtömeg kinövése nem reális elképzelés, és ezt mutatja az elmúlt két év is. A jobbikos vezérszónok közölte: pártja szerint az államadósság-kezelés kérdésében ugyanaz a politika jellemzi a Fideszt és az MSZP-t, ez pedig nem más, mint hogy a társadalom megszorításának árán is "hordani a magyar emberek pénzét az adósságszolgálat lyukas hordójába. (...) Az egyik vödörrel hordja a vizet, a másik pedig slaggal önti bele".
   
A Jobbik ehelyett - mivel fenntarthatatlannak látja a magyar adósságpályát - adósságkönnyítést sürget, amelyen belül szóba jöhet például futamidő-hosszabbítás, fizetési moratórium, kamat-, illetve tőketartozás-csökkentés - fejtette ki Vona Gábor, megjegyezve, hogy ezek kombinációját számtalanszor alkalmazták már világszerte.
  
Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a Fidesz lesöpörte az asztalról az adósságkönnyítés lehetőségét, holott - mint idézte - egy londoni elemző cég szerint mivel már öt éve a költségvetési megszorítások, illetve a magas terhek visszafizetésének útján jár a magyar gazdaság, ez oda vezethet, hogy a 2014-es választásokra készülve a gazdaságpolitikai döntéshozók egyre inkább nyitottá válhatnak az adósságkezelés alternatív megoldásaira.
   
"Tárgyalni kell, semmilyen egyoldalú, váratlan lépést nem szabad megkockáztatni. (...) Nekünk kell kérni, nekünk kell tenni valamit, nem fognak helyettünk lépni" - zárta szavait az adósságkönnyítésről Vona Gábor.

 További részletekért lapozzon!

 

OLDALTÖRÉS: Államadósság - KDNP: a posztkommunista utódpárt felrúgta a konszenzust


Államadósság - KDNP: a posztkommunista utódpárt felrúgta a konszenzust


Államadósság - KDNP: a posztkommunista utódpárt felrúgta a konszenzust


Államadósság - KDNP: a posztkommunista utódpárt felrúgta a konszenzust

 kereszténydemokraták vezérszónoka szerint 2002-ig minden politikai erő arra törekedett, hogy az ország kilábaljon az államadósságból, ám akkor "egy cinikus pártpolitikai megfontolás, a szavazatvásárlás érdekében ezt a konszenzust a posztkommunista utódpárt felrúgta".

Seszták Oszkár kedden, az államadósságról szóló parlamenti vitanapon azt mondta: 2002 és 2010 között 53-ról 83 százalékra emelkedett az állam GDP-arányos adóssága, amelynek finanszírozása jelenleg évente a bruttó hazai termék 4,2 százalékába kerül. 
   
Emlékeztetett arra, hogy az 1994 és 1998 között regnáló szocialista kormány is törekedett az adósság csökkentésére, igaz, ezt a privatizációs bevételekből teljesítette.

Hová lett a pénz? - tette fel a kérdést, hozzátéve: a felvett hitel nem a gazdaság fejlesztésére fordítódott, a régióban ugyanis a korábbi szocialista kormányok regnálása alatt a legrosszabbul tejesített a magyar gazdaság. Eközben munkahelyek szűntek meg - hangsúlyozta -, az iskolarendszerre és szociális kiadásokra sem fordított pluszforrásokat az állam, "viszont rászabadította a társadalomra a devizahitelezést".
   
A jelenlegi kabinet megoldásait ismertetve közölte: az új kormány először a tűzoltáshoz volt kénytelen hozzáfogni, az államadóssághoz nyúlt hozzá, ezt követően a devizahiteleseknek próbált segítséget nyújtani, jelenleg pedig az önkormányzatok adósságállományának kezelését oldja meg.
   
Hangsúlyozta azt is: a kormány a munka alapú társadalom építésére törekszik.
   
Frakciótársa, Michl József arról beszélt: "a bolsevizmus gondolkodásmódja, hogy a máséból tedd, amit akarsz, és tettesd, hogy te tetted a jót".
   
Kifogásolta, hogy az előző kabinet idején a regionális fejlesztési tanácsokban olyan többséget szerzett magának az akkori kormányoldal, amely azt eredményezte, hogy minden fontos döntést maguk hozhattak meg. Úgy vélte: ez eredményezte azt, hogy a mintegy 8 ezer milliárd forintnyi európai uniós támogatás - amelyből jelentős fejlesztéseket lehetett volna megvalósítani - nem megfelelően hasznosult.
   
A képviselő tűrhetetlennek nevezte, hogy a terhek nagy részét a kisemberek, majd az önkormányzatok viselték. Ez utóbbi szektorból a feladataik növelése mellett 800 milliárd forintot vontak ki - sorolta kifogásait a politikus.

 További részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: MSZP: 5 százalékpontnyi államadósság-növekedésért felelősek a szocialista kormányok

 

 

 


MSZP: 5 százalékpontnyi államadósság-növekedésért felelősek a szocialista kormányok

Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint 5 százalékpontnyi államadósság-növekedésért felelősek a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok.

A képviselő kedden, az államadósságról szóló parlamenti vitanapon azt mondta: nem igaz Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter állítása, miszerint 53-ról 80 százalékra nőtt az államadósság 2002 és 2010 között. Az MSZP vezérszónoka a kormánypárti képviselőkhöz fordulva úgy fogalmazott: nincs ilyen 27 százalékos különbség, mert 4 százalékot "önök nem könyveltek el, mi viszont 4 százalékot ott hagytunk a jegybankban". Szerinte így eleve csak 19 százalék a különbség, de ebből 4 százalék annak az elhibázott lakástámogatási rendszernek a következménye, amit az első Orbán-kormány vezetett be, 10 százalék pedig a 2008-as gazdasági válság hatása.
   
Ennek alapján kijelentette: 2002 és 2010 között 5 százalékponttal nőtt az államadósság a "szocialista kormányok önálló és szabad döntései következtében". Mint mondta, ezt az 5 százalékot fordították azokra a fejlesztési programokra, amelyek Magyarország fejlődését megalapozták, ezért tudták 2010-ben relatíve jó állapotban átadni az országot a Fidesz-KDNP-kormánynak.
   
A szocialista politikus hangsúlyozta: vállalniuk kell a felelősséget azért, amit kormányzásuk alatt tettek, ugyanakkor ma is helyesnek tartja, hogy 2002 után fedezték a közszférában a béremelést, a nyugdíjemelést és adócsökkentést hajtottak végre, valamint autópályát építettek.
    
Elismerte: 2006-tól rákényszerültek arra, hogy többéves kiigazítási programot hajtsanak végre, amelynek szerinte ha nem jön a gazdasági válság, kedvezőbb eredménye lett volna. Ugyanakkor úgy vélte: a Fidesznek ugyanannyi szerepe van abban, hogy ez a kiigazítás nem mehetett sikeresen végbe, hiszen nem járultak hozzá kétharmados törvényekhez.
   
Szekeres Imre hangsúlyozta: most minden mutatót tekintve rosszabbul áll Magyarország, mint 2010-ben, és ezzel a jelenlegi kormánynak kell szembenéznie. Utalt arra is, hogy Orbán Viktor a kormányzás átvételekor 2010-ben egy televíziós műsorban azt mondta: a magyar gazdaság sokkal jobb állapotban van az EU többi államánál és a 80 százalékos államadósság mérték is inkább az uniós középmezőnyben van.
   
Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta: kisebb terhet jelentett Magyarországnak a 2010-es kormányváltás, mint a 2002-es, mert amikor az első Orbán-kabinet átadta a kormányzást, 739 milliárd forint volt a kamatszolgálat, ami a GDP 4,3 százalékét tette ki, míg 2010-ben az 1067 milliárd forint adósságszolgálat a GDP 3,8 százalékát jelentette. Úgy vélte, a növekedés és az államadósság tekintetében a negatív trendváltás nem a szocialistákhoz, hanem a Fideszhez köthető, mert 2000-ben, az első Orbán-kormány olyan gazdaságpolitikára tért át, amelynek következményeként az adósság csökkenő trendje megfordult, a potenciális növekedés pedig visszaesésbe fordult át.
   
Tukacs István, az MSZP másik vezérszónoka arról beszélt, hogy az elmúlt 2,5 év gazdaságpolitikájának eredményeképpen nincs gazdasági növekedés, magas az infláció és a gazdaság kilátásai nem sok reményt adnak arra, hogy az államadósság csökkenjen. A politikus nem tartja eredményesnek a Fidesz-KDNP-kormány adósságcsökkentésre tett lépéseit. Szerinte "szélbe szórták" a magán-nyugdíjpénztári vagyont anélkül, hogy érdemi változást idéztek volna elő az államadósság szintjében, miközben stadionépítésre és Mol-ügyletre volt pénz.

 

OLDALTÖRÉS: Egy ellenzéki javaslatot támogatott a NAV-törvény módosításához a költségvetési bizottság


Egy ellenzéki javaslatot támogatott a NAV-törvény módosításához a költségvetési bizottság


Egy ellenzéki javaslatot támogatott a NAV-törvény módosításához a költségvetési bizottság


Egy ellenzéki javaslatot támogatott a NAV-törvény módosításához a költségvetési bizottság


A pénzügyőrök átvezénylése kapcsán felmerült költségek megtérítésére tett módosító indítványt Harangozó Tamás és Józsa István MSZP-s képviselő a NAV-törvényt módosító törvényjavaslathoz, amelyet - kis pontosítással - a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága is támogatott keddi ülésén.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényt módosító törvényjavaslathoz csak ellenzéki képviselők nyújtottak be módosító indítványt. A 22 indítványból csak egyet támogatott a bizottság.
   
Második napirendi pontként a pénzügyi jogok biztosával összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott képviselői módosító indítványokat tárgyalta a bizottság.
   
Kiss Sándor (Jobbik) a törvényjavaslatból azt a szabályt javasolta elhagyni, hogy a pénzügyi biztos 3 hónapon belül köteles eladni a kinevezése előtt vásárolt, illetve később, az örökölt értékpapírjait. Nyikos László (Jobbik) bizottsági elnök támogatta párttársa javaslatát, mondván, hogy még a köztársasági elnökre sincs ilyen szigorú szabály. A bizottság végül az előterjesztő képviselője érvelését fogadta el: a garanciális szabályok része ez is, ezért nem támogatta az indítványt.

További részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Államadósság - Rogán: Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai is felelős az államadósságért




Államadósság - Rogán: Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai is felelős az államadósságértTovábbi részletekért lapozzon!




Államadósság - Rogán: Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai is felelős az államadósságértTovábbi részletekért lapozzon!




Államadósság - Rogán: Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai is felelős az államadósságértTovábbi részletekért lapozzon!

A nemzetgazdasági miniszter közlése szerint a kormány és a Fidesz-KDNP-frakció mindaddig nem nyugszik, amíg meg nem nyeri az adósság elleni szabadságharcát, mert aki adós, az nem lehet szabad ember, az fogoly, "úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják".

Matolcsy György ezt keddi expozéjában mondta a parlamentben, az államadósságról és annak okairól - a Fidesz kezdeményezésére tartott - politikai vitanapon.
   
"Ma még Magyarország nyakig el van adósodva, ma még magas kamatokat kényszerítenek ránk, és ma még az állampapírjainkkal is játszanak külföldi befektetőnek tűnő spekulánsok" - fogalmazott a tárcavezető, kijelentve ugyanakkor, hogy a kabinet és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség addig nem nyugszik, amíg Magyarország minden négyzetméterét és minden becsületes magyar embert ki nem szabadít az eladósodottságból. "Addig nem nyugszunk, amíg az államadósság és az adósság elleni harcunkat, szabadságharcunkat meg nem nyerjük" - közölte.


   
Matolcsy György szerint ugyanis annak az államnak, amelynek akkora adóssága van, mint Magyarországnak, minden polgára szegény. Aki pedig adós, az nem lehet szabad ember, az kiszolgáltatott, megalázott, fogoly, foglya az adósságnak, a bankároknak, "úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják" - mondta, hozzátéve, hogy Magyarország minden baja, "ami nem magántermészetű", elsősorban az eladósodottságból fakad.
   
Felidézte, hogy az 1970-es, 1980-as években egyszer már felhalmozódott egy nagy mértékű adósság Magyarországon, a rendszerváltáskor, az ellenzéki kerekasztal idején azonban létrejött egy megállapodás, miszerint többet nem fordulhat elő jóléti célú eladósodás. 2002-ben, az első Orbán-kormány ciklusának végén - folytatta a miniszter - 52 százalékra csökkent a GDP-hez viszonyított államadósság mértéke, 2002 után azonban "váratlan fordulat" történt, a baloldali kormányok ugyanis felrúgták az említett egyezséget, és nyakló nélkül kezdtek el hiteleket felvenni. Ez tette tönkre Magyarországot, a 2008-as válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet, s így az államadósság végül 82 százalékra ugrott fel - fejtette ki.
   
Az eladósodás okát firtatva beszédében úgy fogalmazott: "ezzel az akkori baloldali kormányok szavazatokat vásároltak, népszerűséget vásároltak, lelkeket vásároltak". A felvett kölcsönt, azt az "irdatlan mennyiségű hitelt" azonban nem a gazdaság teljesítményének élénkítésére, nem munkahelyteremtésre, családtámogatásra vagy béremelésre fordították a 2002-2010 közötti kabinetek, a pénz ugyanis "a bankok, a pénzügyi befektetők, a pénzpiaci spekulánsok zsebébe került" - mondta Matolcsy György.
   
A tárcavezető szerint a csőd széléről a második Orbán-kormány rántotta vissza az országot, megkezdve az államadósság csökkentését, és ma már végre "nem nyújtózunk a takarón túl, ahol már a fagy és a hideg van". Ha azonban nem történt volna politikai fordulat 2010-ben, Görögország sorsára jutott volna Magyarország - tette hozzá.
   
Kijelentette azt is: a jelenlegi kabinet nem hajlandó csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket, a családtámogatásokat, ezért viszont "szálka vagyunk" a bankok, a nemzetközi pénzpiac, a pénzügyi spekulánsok és az őket képviselő bürokraták, politikusok szemében, "ezért támadnak bennünket".
   
Matolcsy György összegzése Magyarországnak 2002 és 2010 között olyan kormányai voltak, amelyek a bankokat, a nagyvállalatokat képviselték. "Ők adósították el együtt Magyarországot" - mondta.

 További részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Matolcsy: aki adós, az fogoly


Matolcsy: aki adós, az fogoly


Matolcsy: aki adós, az fogoly


Matolcsy: aki adós, az fogoly


A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány és a Fidesz-KDNP-frakció mindaddig nem nyugszik, amíg meg nem nyeri az adósság elleni szabadságharcát, mert aki adós, az nem lehet szabad ember, az fogoly, "úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják".

Matolcsy György ezt keddi vitaindítójában mondta a parlamentben, az államadósságról és annak okairól a Fidesz kezdeményezésére tartott politikai vitanapon.
   
"Ma még Magyarország nyakig el van adósodva, ma még magas kamatokat kényszerítenek ránk, és ma még az állampapírjainkkal is játszanak külföldi befektetőnek tűnő spekulánsok" - fogalmazott a tárcavezető, kijelentve ugyanakkor, hogy a kabinet és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség addig nem nyugszik, amíg Magyarország minden négyzetméterét és minden becsületes magyar embert ki nem szabadít az eladósodottságból.



További részletekért lapozzon!

OLDALTÖRÉS: A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében is változtathatók a költségvetés sarokszámai


A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében is változtathatók a költségvetés sarokszámai


A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében is változtathatók a költségvetés sarokszámai


A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében is változtathatók a költségvetés sarokszámai


Az európai uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében is kezdeményezheti a kormány a következő évi költségvetés már elfogadott sarokszámainak módosítását.
   
A parlament kedden - a fideszes Rogán Antal és Puskás Imre javaslatára - az államháztartási törvényben teremtette meg ezt a lehetőségét, a jogszabályt kivételes sürgős eljárással, 228 kormánypárti igen szavazattal, 24 ellenzék nem ellenében fogadták el.
   
A kormánytöbbség szeptemberben a gazdasági stabilitási törvényben, majd hétfőn a házszabályban is lehetőséget nyitott arra, hogy a kabinet a költségvetés már elfogadott főösszegeinek, illetve egyenlegének módosítását javasolja a zárószavazás előtt.
   
Ezt elsősorban azzal indokolták, hogy az IMF/EU-megállapodás szükségessé teheti a büdzsé főszámainak megváltoztatását. Az államháztartási törvény viszont már a Magyarországgal szemben fennálló túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében is megengedi a sarokszámok módosítását.
   
Emellett a kormány akkor nyújthat be a főösszegek módosítását tartalmazó zárószavazás előtti indítványt, ha a főszámok elfogadása után olyan nemzetközi kötelezettségei keletkeznek, amelyeket köteles átvezetni a költségvetési törvényjavaslaton, illetve ha az Alkotmánybíróság, az európai uniós vagy más bíróság döntéséből olyan fizetési kötelezettség fakad, amelyre az elfogadott kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet.
   
Az Országgyűlés július 12-én fogadta el a jövő évi költségvetés főszámait. A parlamenti többség - a kormány kezdeményezésére - szeptember 17-én úgy döntött, hogy elhalasztja a 2013-as büdzsé módosító javaslatainak aznapra tervezett szavazását annak érdekében, hogy ha az IMF/EU-megállapodás ezt szükségessé teszi, változtatni lehessen a büdzsén. A módosító javaslatokról azóta sem döntött a Ház.

OLDALTÖRÉS: Az államadósságról vitázik ma a parlament


Az államdósságról vitázik ma a parlament


A kormány álláspontját Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti fél órában, majd a Fidesz-KDNP és az ellenzék is 130-130 percben fejtheti ki a véleményét arról, hogy kit terhel a felelősség az államadósságért.
   
A parlament ezt megelőzően kivételes sürgős eljárással dönthet az államháztartási törvény módosításáról. Ennek célja, hogy a kormány a költségvetés sarokszámait tartalmazó módosító indítványt terjeszthessen elő, ha ez akár az EU/IMF-megállapodás, akár az uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében szükséges.
   
A Ház a Komárom és Révkomárom közötti Duna-híd megépítéséről szóló magyar-szlovák megállapodás kihirdetéséről, illetve a csődtörvény módosításáról is tárgyal.
   
Megvitatják még Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát, amely kiterjesztené a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatáskörét - a jegybank kivételével - minden olyan gazdasági társaságra, amelyben az államnak 25 százaléknál nagyobb részesedése van.
   
Tárgyalják az örökségvédelmi és a mozgóképtörvény módosítását, illetve azt, hogy a fővárosi önkormányzaté legyenek a jelenleg kerületek tulajdonában álló alsó rakparti ingatlanok, kikötők.
   
A nap végén részletes vita lesz arról a kormányzati indítványról, amely létrehozná a pénzügyi jogok biztosának intézményét.


Az államdósságról vitázik ma a parlament


A kormány álláspontját Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti fél órában, majd a Fidesz-KDNP és az ellenzék is 130-130 percben fejtheti ki a véleményét arról, hogy kit terhel a felelősség az államadósságért.
   
A parlament ezt megelőzően kivételes sürgős eljárással dönthet az államháztartási törvény módosításáról. Ennek célja, hogy a kormány a költségvetés sarokszámait tartalmazó módosító indítványt terjeszthessen elő, ha ez akár az EU/IMF-megállapodás, akár az uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében szükséges.
   
A Ház a Komárom és Révkomárom közötti Duna-híd megépítéséről szóló magyar-szlovák megállapodás kihirdetéséről, illetve a csődtörvény módosításáról is tárgyal.
   
Megvitatják még Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát, amely kiterjesztené a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatáskörét - a jegybank kivételével - minden olyan gazdasági társaságra, amelyben az államnak 25 százaléknál nagyobb részesedése van.
   
Tárgyalják az örökségvédelmi és a mozgóképtörvény módosítását, illetve azt, hogy a fővárosi önkormányzaté legyenek a jelenleg kerületek tulajdonában álló alsó rakparti ingatlanok, kikötők.
   
A nap végén részletes vita lesz arról a kormányzati indítványról, amely létrehozná a pénzügyi jogok biztosának intézményét.


Az államdósságról vitázik ma a parlament


A kormány álláspontját Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti fél órában, majd a Fidesz-KDNP és az ellenzék is 130-130 percben fejtheti ki a véleményét arról, hogy kit terhel a felelősség az államadósságért.
   
A parlament ezt megelőzően kivételes sürgős eljárással dönthet az államháztartási törvény módosításáról. Ennek célja, hogy a kormány a költségvetés sarokszámait tartalmazó módosító indítványt terjeszthessen elő, ha ez akár az EU/IMF-megállapodás, akár az uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében szükséges.
   
A Ház a Komárom és Révkomárom közötti Duna-híd megépítéséről szóló magyar-szlovák megállapodás kihirdetéséről, illetve a csődtörvény módosításáról is tárgyal.
   
Megvitatják még Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát, amely kiterjesztené a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatáskörét - a jegybank kivételével - minden olyan gazdasági társaságra, amelyben az államnak 25 százaléknál nagyobb részesedése van.
   
Tárgyalják az örökségvédelmi és a mozgóképtörvény módosítását, illetve azt, hogy a fővárosi önkormányzaté legyenek a jelenleg kerületek tulajdonában álló alsó rakparti ingatlanok, kikötők.
   
A nap végén részletes vita lesz arról a kormányzati indítványról, amely létrehozná a pénzügyi jogok biztosának intézményét.

Ezek is érdekelhetik