2011.05.06. 14:19
De kitől örökölte? - Apanapló
Nem tudom, kitől örökölte a labda imádatát, sem az apja, sem az anyja nem rendelkezik fejlett gömbérzékkel.
Így különösen nagy öröm, hogy az utód kiváló labdaérzékéről tesz mostanában tanúbizonyságot. Erre a nagyszülők jöttek rá: miközben az unokát éppen felemelték, olyan elemi erővel rúgott bele a lábánál lévő zörgős labdába, hogy az azonnal a szoba másik felébe penderült. És aztán amikor Marcit odavitték az elrúgott labdához, a kis lábacskái már jártak, mint a motolla, mondanom sem kell, a labda újra mozgásba lendült, miközben a gyermek végtelen kacagásba kezdett. Azóta rendszeressé váltak a napi labdarúgások, amiben néha úgy kiizadd, mintha tíz kilométert futott volna. Úgy tűnik, szerintem eldőlt, milyen sportra íratjuk majd be. Pedig én nem annyira szeretem a focistákat és a focimeccseket, de már látom a jövőmet: szotyit köpködve kiabálok, szurkolok majd Marcinak, aki mindenkit kicselezve irányítja a labdát a kapu felé.