Esőtánc és az átkozott nők esete

Némi közhellyel élve megállapítható, hogy az égiek nem fogadták kegyeikbe a pisztrángfesztivál szervezőit, ám a csöpörgő eső és a nyárból a késő őszbe forduló időjárás nem szegte kedvét a Magna Cum Laude zenekar koncertjére érkező tapolcaiaknak. Ennek megfelelően az évtizedes múlttal rendelkező gyulai csapat rendhagyó módon kezdte a bulit. Mező Misi énekes/gitáros és társai hevenyészett esőtáncot prezentáltak a színpadon, s láss csodát: ha a hőmérséklet nem is verdeste a júliusi értékeket, az égi áldás csak-csak alábbhagyott.

Az alaphangulatot tehát megadták a srácok, akik biztosra mentek az elmúlt hétvégén Tapolcán. Egymás követték mindenki által ismert és dúdolt Magna-slágerek, mint a Színezd újra, a Minden állomás, a Lehet, hogy eltört vagy épp a címe alapján hímsoviniszta-himnusznak tűnő Átkozott nők, ami azonban épp hölgyek nagyszerűségét, s nélkülözhetetlenségét hirdeti. Apró szépséghiba, ám ez a különleges helyszínből is adódott, hogy a zenekar kifejezetten messze volt a közönségtől. A színpad előtti  teraszt - tegyük hozzá joggal - a balesetveszély miatt lezárták a szervezők, így a nagyérdemű oldalról és a túlpartról figyelhette a bőgős Kara Misa folyamatos, humoros gesztikulációit és Szabó Tibit gitárfutamait.

Ez sem akadályozhatta meg azonban a frontembert, hogy a Vidéki Sanzon alatt a színpadot elhagyva a közönség közé vonuljon, s együtt énekelje a bandát szinte minden helyszínre követő, lelkes Maga-rajongókkal a jól ismert nótát.  

A Malom-tó partján rendezett dzsemborin ugyan a pálinkának és a bornak nagyobb keletje volt, mint a jégkásának, s talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fent említett távolság ellenére is emberközeli koncertet láthatott a mélyen tisztelt publikum. A buli egyik csúcspontja egy, az édesanyáknak szóló új nóta, no meg a főnököket fricskázó dal mellett a Maga Cum Laude-koncerteken szintén hagyománynak számító feldolgozás blokk volt.

A Beatles Eleanor Rigby-jének rock-átirata mellett a Smells Like Teen Spirit (Nirvana) című generációs opuszt is hangos üdvrivalgás fogadta a tóparton, sőt, néhány riff erejéig a Megadeth örökbecsű klasszikusát, a Symphony of Destruction-t is becsempészték a gyulai legények az összeállításba. A másfél órás bulit természetesen a csapat legnagyobb slágere, a Pálinka dal zárta, amelynek a közönségnél jobban talán csak a kitelepült vendéglátósok örültek jobban, akik Mező Misiék jóvoltából némi pluszbevételre is szert tehettek a nótában megénekelt ital eladásának rohamos növekedésével.