A rendőr egy jó barát

Sőt, odaállna, hogy ne is érjen sérelem. Ugyanakkor nem szívesen lennék csirkefogó az ő városában, mert egészen biztosan elkapna és büntetést kérne rám. S ha így is lenne, az elkövetett jogsértés ellen lépne fel úgy, hogy közben az emberi méltóság határait tiszteletben tartja.

Bakos András a Devecseri Rendőrőrs parancsnoka, a tisztségét tavaly február óta tölti be, amikor az addig alosztályként működő szerv az Ajkai Rendőrkapitányság osztálya lett, közvetlenül a rendőrkapitány irányítása alá került. Bakos András igen fiatalon őrnagyi rendfokozatot kapott. Az őrsparancsnok 36 éves, a családjában nincsenek más rendőrök, ő sem erre a pályára készült.

- Gyerekkoromban a rendőrség munkáját a híradásokból láttam, és fiúként vonzalmat éreztem az egyenruha iránt. Pályaválasztáskor élelmiszer-eladói tanulmányokra esett a választás. Pápán tettem szakmunkásvizsgát, de nem éreztem ezt a szakmát magaménak, nem tudtam kiteljesedni benne. Ajkán leérettségiztem, utána a csopaki rendészeti iskolába nyertem felvételt. Járőri és járőrvezetői pozícióm után a rendőrtiszti főiskolát végeztem el nappali tagozaton jeles eredménnyel, és középfokú német nyelvvizsgát tettem – számol be az őrnagy.

Bakos Andrást a felsőfokú tanulmányai alatt évfolyamparancsnok-helyettesnek választották, ami nagyon hasznosnak bizonyult a vezetői képességeinek a kialakulásában. A főiskola után Veszprémben dolgozott, majd 2006-ban a sümegi őrsparancsnok helyettese lett, ezt követően nevezték ki a Devecseri Rendőrőrs parancsnokává.

- Az egyenruhás szolgálat fokozott fegyelmet igényel, hiszen megjelenésünkkel a szakma tiszteletét képviseljük. Nem bántam meg, hogy rendőr lettem, hanem inkább nagyon örülök ennek. A családom is támogatott ebben, amiért hálás vagyok nekik. A baráti társaságomban is van olyan kolléga, aki az én indíttatásomra lépett erre a pályára – meséli Bakos András.

Bakos András őrsparancsnok mindig az emberek jó oldalát keresi (Fotó: Penk Tímea)

Az őrnagy szerint nem igazán tudják az emberek, hogy milyen óriási pörgés van a rendőrségen. Hiszen mindent azonnal el kell végezni. Nem szabad másnapra halogatni például egy gyanúsított elfogását, mert lehet, hogy másnapra már eltűnik az illető.

- A szakmai feladatokra soha nem nézek úgy, mintha azok nehézségek lennének. Inkább kihívásként tekintek rájuk. Sose féltem az újtól, és mindig a megoldásra törekedtem. Sokszor eszembe jut egy ismerősöm mondása, aki szerint „Elől menni és nem elfáradni”. Ez kitűnő mottó számomra, és úgy érzem, hogy aki ezt a kettőt be tudja tartani, az sikeres lesz – vallja az őrsparancsnok.

A mai kornak Bakos András szerint nem egyszerű megfelelni rendőrként, hiszen a szakma óriási górcső alatt van. Sokan megértették, hogy amit civil emberként megtehetnek, azt rendőrként nem, így emelkedik a szakma presztízse. Az őrnagy a saját szellemiségét próbálja átadni kollégáinak, akiktől azt kéri, hogy hozzák ki magukból a maximumot.

- Senki nem tud folyamatosan maximális teljesítményt nyújtani, de legalább törekedni kell rá. Szolgáljuk és védjük a Devecserben és a járás településein élőket, fokozott fegyelemmel és kitartással végezzük a munkánkat. Meghallgatjuk az emberek bánatát és mindenben segítenünk, amiben csak tudunk, akár egy házőrző kutya szerzéséről, akár lakhatási problémák megoldásáról van szó.

Van mire büszkének lennie Bakos Andrásnak, mégis higgadtan és szerényen számol be az eredményeiről. Sajnálja, hogy még mindig rossz híre van Devecsernek, holott ezt a tények nem alapozzák meg, hiszen kimutatható, hogy egy éve folyamatosan javul a város közbiztonsági helyzete.

- Ha egy adott dolgokról mindenki azt mondogatja, hogy rossz, akkor hajlamosak vagyunk elhinni. Az igazság azonban az, hogy Devecserben semmivel sem rosszabb a közbiztonság, mint a környező városokban. Itt senkinek nem kell tartania attól, hogy kimenjen-e az utcára. Ha valakit valamilyen atrocitás ér a járásban, a lehető legrövidebb időn belül odaérnek a kollégák. Devecser egy élhető, jó közbiztonsággal rendelkező város, ahol jellemzően nem történnek életellenes cselekmények. A tavalyi két személy elleni erőszakos jogsértés mindegyikét felderítettük, az idén nem is volt erőszakos bűncselekmény. Arra törekszünk, hogy minél kevesebb jogsértés forduljon elő, illetve azok minél kisebb súlyú cselekmények legyenek – ismerteti az őrnagy a célokat.

Nagyon fontosnak tartja Bakos András a térségben élőkkel való együttműködést. Amikor csak alkalma adódik rá, azt kéri a lakosságtól, hogy jelezzék a problémáikat és igényeiket, hogy mivel tehetnék jobbá az életüket. Az őrsparancsnok kedvelt személy a városban és környékén, ami nagy valószínűséggel annak tudható be, hogy az emberek jó oldalát próbálja megtalálni. Persze, akinek van félnivalója, az jobb, ha fél, mert aki szándékosan bűnt követ el és másokat megkárosít, az a lehető legsúlyosabb büntetést érdemli – állítja határozottan a parancsnok.

- Az a legjobb, ha meg sem történik a bűncselekmény, ezért kiemelt figyelmet fordítunk a megelőzésre. Óvódás kortól a nyugdíjasokig tartunk bűn-, baleset- és áldozattá válás megelőzését célzó előadásokat. Szeretnénk, ha már kicsi korban megtapasztalnák a gyerekek, hogy a rendőr barát, szemben azzal a szülői közvetítéssel, hogy „ha rossz leszel, elvisznek a rendőrök” - sajnálkozik Bakos András, mert egy személyes élménye során ezt megtapasztalta, amikor a szülői fenyegetés miatt nem mert a kisgyerek segítséget kérni.

Az őrsparancsnok tiszteli hivatását, és a szakma is elégedetten tekint az őrsparancsnokra. Bakos András Nemeshanyban él párjával, aki tanítónő. Az őrnagy számára nagyon fontos az erős családi kötelék, ha teheti, leendő apósának segít a méhészkedésben.

- Egyik hobbim a kirándulás és az utazás, amelynek szabadidőmben szívesen hódolok. Szenvedélyem a motorozás, szeretnék majd egy saját nagymotort, ez egy gyerekkori vágyam. A motorozás szabadságérzéssel tölt fel, ugyanakkor mindenkit arra figyelmeztetek, hogy óvatosan, elővigyázatosan közlekedjen – hangsúlyozza Bakos András, aki nem mulasztja el azt sem, hogy az estig tartó közösségi rendezvények után elköszönjön a látogatóktól, sőt, még kellemes hétvégét is kíván nekik.