Digitália

2024.04.17. 06:00

Észbontó elmélet: a világegyetemnek tudata van

Egy, az életről szóló új elmélet 21. századi hitet hozhat létre a tudomány és a vallás szintézisével.

MW

Forrás: Shutterstock

Fotó: AstroStar

Akit érdekel az élet eredetének kutatása, már szembesült azzal a vélekedéssel, hogy az élet természetes kialakulásának matematikai valószínűsége ebben az univerzumban rendkívül csekély, mondhatni valószerűtlen. Az élet nem jöhetett volna létre, ha a különböző fizikai feltételek csak kicsit is eltérőek lettek volna.

Philip Goff, a brit Durham Egyetem docense úgy véli, az élet születése nem csak egyszerűen „csoda”: szerinte „a tudat létezik és alakítja az univerzumot, és a tudat a tökéletes feltétele az élet születésének.'' A The Heraldban megjelent cikkben azt fejtegeti, hogy az »észbontónak« nevezett eszme új, 21. századi vallást hozhat létre.

Philip Goff
Forrás: Durham Egyetem

Goff Nagy-Britannia egyik legelismertebb kortárs filozófusa, az elme és a tudat természetét vizsgálja. Most jelentette meg az Oxford University Press kiadásában legújabb, Why? The Purpose Of The Universe (Miért? Az Univerzum célja) című művét. Tanulmányában a kozmopszichizmust igazolja azzal, hogy

szintetizálja a fizika legújabb felfedezéseit a tudatfilozófia legújabb elméleteivel.

A Goff-féle kozmopszichizmus-elmélet kulcsa az állítás, hogy az univerzum túl tökéletes ahhoz, hogy véletlenül jöhetne létre. Meg kellett tervezni. Mivel szerinte nincs bizonyíték a nagy világvallások által javasolt természetfeletti teremtő Isten létezésére, Goff és mások azt feltételezik, hogy talán

maga az univerzum rendelkezik tudatossággal, és alkotja a fizika törvényeit, amelyek az egész természetet irányítják.

Akik támogatják az elméletet, úgy gondolják, a világegyetemet létrehozó és működtető különféle tudományos feltételek oly annyira kedvezőek az élet számára, hogy azokat egyszerűen nem lehet véletleneknek tekinteni.

Például az atommagban a protonokat és neutronokat megkötő nukleáris erő (a nukleáris erő az erő, amely megköti a nukleonokat, protonokat, neutronokat az atommagban) értéke 0,007, de ha ez az érték mondjuk 0,006 lenne, akkor csak hidrogén létezhetne az univerzumban. Amennyiben pedig 0,008, az összes hidrogén elégett volna az Ősrobbanásban, és soha nem létezhetne víz. Szóval a nukleáris erő értéke egészen pontosan megfelelő az élet születéséhez.

Ha a pehelykvarkok (a pehelykvark az anyagot alkotó egyik fő elemi részecske, a kvarkok első generációja) tömege eltérő lenne, akkor vegyületek nem létezhetnének az univerzumban. Ha az elektronok tömege lenne eltérő, csak neutronok létezhetnének, és nem mennének végbe kémiai reakciók.

Ezek, írja „vitathatatlan tények a modern fizikától” – a kérdés csak annyi, hogyan kell értelmezni őket. Egyesek elfogadhatják, mindössze véletlen egybeesés, hogy a fizikai értékek éppen megfelelőek az élethez, de mások azt mondják: „Ezeket a számokat egy tervező hozta létre valamilyen céllal.”

Goff a következő példát hozza az élet születéséről: „Képzeljük el, hogy feldobunk egy érmét hetvenszer, és azt látjuk, hogy mindig fejre esik, vagy dobunk egy kockát, és örökösen hatot kapunk – mivel ezek meghaladják a valószínűséget, nem észszerű véletlenről beszélni.”

Elmélete, miszerint „az univerzumnak van valamiféle tudata és különféle finomhangolt fizikai értékei az élet megteremtésére" egyszerre ellentétes az isteni teremtéssel és az ateizmussal.

Goff rámutat a régi kételyre, hogy ha Isten egy mindent tudó, mindenható, jó lény, akkor miért van annyiféle szenvedés ezen a világon; és hogy mivel lehet megmagyarázni, hogy az emberek keresztül mentek a természetes kiválasztódásnak nevezett folyamaton. Roppant nehéz a puszta véletlenre fogni, hogy a legkülönfélébb fizikai feltételek miért éppen optimálisak az élethez.

„A hagyományos vallás és a világi ateizmus nem magyarázza meg a tapasztalt valóság bizonyos aspektusait” –  mondja Goff.

Szerinte, ha kizárunk minden más elméletet, a vallások istenétől a hibás tervezőn át a multiverzumig, gyakorlatilag csak a kozmopszichizmus marad, vagyis az az elképzelés, hogy

maga az univerzum egy tudatos elme, saját célokkal.

Úgy fogalmaz, hogy a fizika jelenleg „csak leírja a világegyetem matematikai szerkezetét”, „és nem árul el semmit az alapvető valóság természetéről”. A matematika vitathatatlan, de még nem derült ki, hogy miként Stephen Hawking mondta, „mitől lehel tüzet az egyenletekbe. A kozmopszichológus számára az univerzum a tudatos elme, amely tüzet lehel az egyenletekbe”.

Goff úgy véli, ha tudjuk, hogy az emberek egy olyan nagy cél elérése végett léteznek, amelyre az univerzum törekszik, akkor több értelmét érezhetik az életnek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!