Pénz beszél, a FIFA ugat

A sztori valahol ott kezdődhetett, hogy a katari Mohamed Bin Hamman bejelentette igényét a világ futballja felett őrködő óriásszervezet vezéri pozíciójára, arra trónra, amelyről az 1998 óta elnök svájci Joseph Blatter továbbra sem kívánt lemondani. Bin Hamman azonban nem jutott el az elnökválasztásig, korrupciós ügyekbe keveredett (hirtelen valaki előhúzta a varázscilinderből azt az egyébként a közvélemény által régóta nyílt titokként kezelt ügyet, hogy Katar vesztegetéssel jutott hozzá a 2022-es világbajnokság rendezési jogához), FIFA-tagságát felfüggesztették, és még csak be sem léphetett a kongresszus helyszínéül szolgáló épületbe. A zürichi kongresszus egyébként igen érdekesen zajlott ő nélküle is.

Az angol szövetség a botrányok miatt szerette volna elhalasztatni a választást, de ehhez nem sikerült elegendő számú támogatót szereznie, sőt az argentín küldött éles kirohanást intézett a szigetországiak ellen, mondván: minden rossznak ők az okozói. Julio Grondona szavai komolyságát jelzi az, hogy a sportvezető korábban azt is kerek-perec kijelentette: Nagy-Brittania csak akkor számíthat a voksára, ha visszaadja hazájának a Falkland-szigeteket. A németek a katari pályázat részletes kivizsgálása mellett ágáltak, az Észak- és Közép-Amerikai szövetségeket tömörítő szervezet (CONCACAF) tagjai pedig egymásra mutogattak az emlegetett korrupcióval kapcsolatban. Az Egyesült Államokbeli főtitkárt menesztette a barbadosi ideiglenes elnök, de hamarosan kiderült, hogy ehez nincs is joga. Szóval rendesen állt a bál, ennek ellenére az egyébként maga is vesztegetéssel vádolt Blatter gond nélkül újraválasztatta magát. Éljen a régi-új elnök, a FIFA-tisztasága, a népek barátsága és a labdarúgás kontinenseken átívelő, összetartó ereje!