Gazdaság

2009.02.09. 03:29

Érték az összes dolgozó

<b>Megyei körkép</b> - A bejelentett munkabalesetek száma az egy évvel korábbihoz képest nem változott Veszprém megyében. A súlyos (életveszélyes és csonkulásos) bal-esetek száma hétről négyre csökkent, a halálos balesetek száma viszont háromról hatra növekedett.

Tremmer Tamás

A szigorúbb ellenőrzések és nagyobb szankciók ellené-re emelkedett a halálos munkabalesetek száma az elmúlt évben Veszprém megyében. 

Nesztinger Péter,
az OMMF Közép-dunántúli Regionális Munkavédelmi Felügyelőség igazgatója elmondta, a tudomásukra jutott (csak a három napon túl gyógyuló sérüléssel járó eseteket kell bejelenteni) munkabalesetek száma 2008-ban szinte pontosan ugyanannyi, mint az előző évi (814 sérülés), a halálos balesetek száma háromról hatra nőtt. 

A súlyos, csonkolásos sérülést okozó munkabalesetek száma hétről négyre csökkent.

A bejelentett foglalkozási megbetegedések száma szintén apadt, 76-ról 51-re. Ezek számát nagymértékben befolyásolja, hogy a betegek nem is gondolnak arra, hogy a megbetegedésük munkahelyi ártalommal összefügg, így a kezelőorvos információ hiányában nem tudja foglalkozási megbetegedésként azonosítani az adott betegséget. 

A számadatokból messzemenő következtetéseket csak hosszabb idő után szabad levonni, de nem mehetünk el szó nélkül olyan jelenségek mellett, amelyek a biztonságot és egészséget veszélyeztetik, fejtette ki Nesztinger Péter. 

Egyre jellemzőbb a munkavállalók részéről a maga-tartási és szakmai szabályok figyelmetlen vagy akár szándékos megszegése, amelyek hatósági kiszűrése elég nehéz. 

Egy gépről vagy üzemről szemrevételezéssel is nagyjából megállapítható, milyen állapotban van, de azt nem tudni, az ember mennyire ért a szakmájához, munkája közben milyen veszélyeket fog vállalni.

Sűrűn találkoznak rövid idejű foglalkoztatással, leginkább alkalmi munkavállalóval, valamint a válság miatt egyre nagyobb a fluktuáció is. A csak pár napot ott dolgozó embereknek kevés a helyismeretük, ha egyáltalán ismertetik velük a szabályokat, nincs idejük elsajátítani azokat, így óhatatlanul nagyobb a veszélyeztetettség. 

Megfigyelhető a többszörös alvállalkozói lánc, de már nemcsak az építőiparban, hanem a termelésben is. 

Egyes gyárak bizonyos tevékenységeit kiszervezik, így helyismerettel nem rendelkező dolgozók látják el a különböző munkákat, aminek megvannak a veszélyei. Ilyen esetekben a helyi veszélyforrásokra is oktatni kell az embereket, valamint meg kell győződni arról, hogy megértették-e a tudnivalókat, nem pedig abban bízni, hogy a pár napos ottlétük alatt talán nem éri őket baj. 

Hiába van valakinek magas szakmai tapasztalata, ez a helyismeretet nem pótolja, adott esetben rossz döntést hozhatnak, s máris bekövetkezhet baleset.

Ha valakit felvettek az új munkahelyre, mindent elkövet annak megtartása érdekében. Minden feladatnak nekiáll szó nélkül, hogy bizonyítsa rátermettségét, még akkor is, ha nem tudja pontosan, mit kell tennie. Néha öntevékenyek, olyan munkát is elvégeznek, amire nem kaptak utasítást. Ez önmagában érthető, de egyben veszélyes lehet. 

Az utóbbi évek tapasztalata, hogy sok esetben a kellő ismerethiány vezet a munkabalesetekhez, ezért a munka irányítására jóval nagyobb figyelmet kell fordítani.A regionális igazgató úgy véli, az idei esztendő különösen nehéz feladatok elé állítja a felügyelőséget. 

Mindent el kell követniük annak érdekében, hogy a gazdasági változások ne menjenek a munkavédelem rovására, a munkakörülmények ne romoljanak. Felhívja a munkáltatók és munkavállalók figyelmét a hatósági munkától több mint egy éve, az ellenőrzéstől elkülönülten működő tanácsadó szolgálatra, mely a munkavédelmi szabályokról ingyenes felvilágosítást ad.

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nagy része megelőzhető megfelelő kioktatással és munka-szervezéssel, melyek mellőzése nem vezethető vissza a pénzhiányra.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!