Maffiagyanúba keveredtünk

Több Somogy megyei hírportál foglalkozott azzal, hogy a mostani áraknál jóval többet, 38 ezer forintot kínált egy veszprémi kereskedelmi cég a magyaratádi Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet 4200 tonna búzájáért. A 120 millió forintos üzletről még adásvételi szerződést sem volt hajlandó készíteni. Lackovics Sándor, a szövetkezet elnöke egyik helyen elmondta, a gabonát közraktárba vitte volna a kereskedőcég, természetesen a saját nevükben akartak intézkedni a további sorsáról. A szükséges banki és adminisztrációs formaságok után a közraktárjegy ellenében felvehették volna a pénzt egy pénzintézettől. A felvásárlók többször emlegették, hogy egy magyar érdekeltségű bankon keresztül bonyolítanák le az ügyletet. Pénzük van, a számlát azonban egy liechtensteini pénzintézetben vezetik. Ekkor az elnök elállt az üzlettől és tanulságos volta miatt el akarta mondani az esetet a választmányi ülésen. Telefonon próbáltuk elérni, de házon kívül tartózkodott, és munkatársai nem árulták el nekünk sem a mobilszámát, sem a kereskedőcég nevét. 

Megyénk képviseletében Sipőcz István, a Veszprém Megyei Agrárkamara gabonatermesztők osztályának vezetője vett részt az ülésen, aki az egyik legnagyobb gabonatermesztőnk, a balatonkenesei Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke is. Elmondta, hogy a somogyi esetet nem említették a tanács- kozáson, ezért nem is tudja, hogy kit kevertek gyanúba. Az biztos, hogy nem mezőgazdasági jellegű vállalkozás lehetett. Nagyon valószínű, hogy nem is veszprémi, csak itt bejegyzett társaságról van szó. Amúgy az eset nagyon figyelemreméltó, mert sokan próbálják becsapni a terme- lőket.Az ülésen kifejtették, magyar gabonatermesztők számára az idei év fiaskóval fenyeget, mert a búza termésmennyisége csupán 78 százaléka a tavalyinak, a gabona- árak közel egyharmaddal alacsonyabbak az előző évinél. Ezzel szemben az igényes termesztéstechnológiával dolgozó gazdálkodók hektáronkénti termelési költsége 180 ezer forint körül, átlagos feltételek esetén pedig 160 ezer forint körül van. Ez a jelenlegi piaci árak mellett a gazdálkodók számára legalább 60-80 ezer forintos veszteséget jelent hektáronként, amelyet az Európai Unió területalapú támogatása (mintegy 38 ezer forint hektáronként) csak mérsékelni képes. Rontja a gabonatermesztők értékesítési és piaci lehetőségeit, hogy továbbra sem élénkül a kereslet a világpiacon, a hazai és a környező országok piacán pedig a kezdeti alacsony érdeklődés is elmúlt, ráadásul az elmúlt hónapokban erősödő forintárfolyam szintén nehezíti az exportpiacokon való értékesítést. A gabonafeldolgozók és kereskedők már az aratás kezdetén jelezték várható nehéz pénzügyi helyzetüket, hogy a kereskedelmi bankok a pénzügyi válság miatt ebben az évben jóval kevesebb hitelt tudnak nekik nyújtni, ezért az éves gabonaszükségletüknek csak töredékét képesek aratás után megvásárolni és készletezni. Jelentős hátrány, hogy ebben az évben visszaszorult a közraktározás a korábbi mértékhez képest. Tovább nehezíti a gabonatermesztők helyzetét, hogy a jövő évi termelés megalapozásához a termelők közel felének nincs, vagy rendkívül szűk a banki hitelhez jutás lehetősége. Létezik ugyan a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) Gabona Forgóeszköz Hitel Programja, de ahhoz, hogy ezt a gabonatermesztők széles köre igénybe tudja venni, a feltételek alapvető módosítására van szükség. 

A választmány tagjai javasolják, hogy az állam tulajdonában lévő gabonakereskedő társaságok legalább 500 ezer tonna gabonát vásároljanak. A magyar kormány kezdeményezze az EU Bizottságnál, hogy tegyék lehetővé a kukorica intervenciós felvásárlását. Tegyék lehetővé a uniós területalapú támogatás kifizetését minden terület után, melyen nem volt túligénylés.