Bonyolult, pazarló - Rossz bizonyítvány a felnőttképzésről

Az ÁSZ szakértői a közpénzekből finanszírozott felnőttképzés feltételrendszerét, eredményességét, a gazdaság munkaerőigényének kielégítésében betöltött szerepét vették górcső alá. Abból az uniós szinten elfogadott elvből indultak ki, hogy a gazdaság gyakran változó munkaerőigénye miatt a tanulás nem érhet véget az iskolaköteles kor betöltésével.

A szakértők szerint már az alapoknál gond van. Az uniós stratégiai célkitűzésekre építve hiába szabályozták törvényi szinten a gazdasági szükségszerűséggé vált felnőttképzést, ha a jogszabályok nem fogalmazták meg az egész életen át tartó tanulás fejlesztési irányait, illetve a támogatott képzések eredményességi és hatékonysági elvárásait. Ezen az sem segített, hogy a kormány jóváhagyta az egész életen át tartó tanulás stratégiáját.

Összességében úgy látják, hogy a felnőttképzés eszközrendszere nem támogatta a felnőttképzési törvény elvárásainak teljesülését. A rendelkezésre álló források nem csökkentették a régiók közötti fejlettségi különbségeket sem. A gazdaságilag legfejlettebb központi régióban több képzés indult, több hallgatóval, mint az összes többi régióban együttvéve. Ezáltal a korábban meglévő fejlettségi különbségek elmélyültek.

Az állam erősíteni kívánta az önkormányzatok felnőttképzési tevékenységét, ám a gyakorlatban ennek ellenkezője valósult meg. Nem alakult ki az állami forrásokból működtetett képző szervek együttműködése. A regionális képző központok és a térségi integrált szakképző központok között csak részterületeken volt kapcsolat.

Kormány által meghatározott hosszú távú célokból és feladatokból nem valósult meg: az eredményességet is mérő mutatószám rendszer kidolgozása, a cselekvési terv a hátrányos helyzetűek képzésére, a teljes felnőttképzési rendszer információs rendszere, a felnőttképzési törvényben is előírt pályakövetési rendszer teljes körű bevezetése, csökkent a képzésben részt vevő, hátrányos helyzetű személyek részére indított képzések száma.

Az iskolák a felnőtt korúak képzésénél a munkaerő-piac igényeinek kielégítése helyett, alapvetően az iskolarendszerű képzés hiányosságait kívánták pótolni.

Mindeközben a leghátrányosabbaknál (alacsony iskolai végzettség és az 50 év feletti életkor) a támogatott képzésben résztvevők aránya csekély mértékben növekedett.

A támogatott képzések hatékonysága visszaesett, mivel egy elhelyezkedett hallgató képzésére 2008-ban kétharmaddal több támogatást használtak fel, mint 2006-ban.

Az ellenőrzés alapján az Állami Számvevőszék a magyar kormánynak javasolja: a felnőttképzési törvényben szerepeljen az egész életen át tartó tanulás cél- és feladatrendszere, az elmaradott térségek, hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásának érdekében a felnőttképzés rendszerének átalakítása, a támogatott felnőttképzés eredményességi és hatékonysági követelmény rendszere, valamint az ezek mérését, értékelését szolgáló információs rendszer.