2011.08.24. 19:46
Spórolhatnak a piások
Veszprém - Az elmúlt egy évben lezajlott 3,1 százalékos fogyasztói áremelkedéssel hazánk az átlagosan dráguló országokhoz tartozott az uniós államok táborában. Ám az egyes termékeknél, szolgáltatásoknál eltérően jelentkező növekedés miatt, sokan jóval nagyobbnak érezhették a hazai drágulást.
A Központi Statisztikai Hivatal KSH által közreadott adatok szerint az EU 27 tagországában 2011 nyarának elején a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A legkisebb, 1,5 illetve 1,6 százalékos áremelkedést Svédországban és Szlovéniában, a legnagyobb, nyolc százalékos emelkedést Romániában mérték, amit Észtország 4,9 százalékkal követett.
A KSH adatai szerint hazánkban az élelmiszerek árai egy év alatt az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül 61,2 százalékkal nőtt a liszt, 52 százalékkal a cukor, 36,7 százalékkal az étolaj, 17,4 százalékkal a péksütemények, 16,7 százalékkal a tej, 13,3 százalékkal a kenyér és 12,1 százalékkal a sajt ára. Az idényáras élelmiszereknél 14,5 százalékos, a tojásnál 3,2 százalékos árcsökkenés következett be.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,9 százalékkal emelkedett a ruházkodási cikkek, valamint 4,4 százalékkal az egyéb cikkek ára, ez utóbbin belül a járműüzemanyagok 10,2 százalékkal drágultak. Szintén átlag felett, 3,5 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a távfűtés 5,9 százalékkal, a vezetékes gáz 2,6 százalékkal drágult.
A szolgáltatások áremelkedése átlag alatti volt a 2,1 százalékos értékkel, de ezen belül a csatornadíj 10, a szemétszállítás 5,6, a vízdíj 4,2 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Miközben a politika szinte folyamatosan az egészséges élet feltételeinek javítását szolgáló árintézkedésekről szólt, a szeszes italokért, dohányárukért átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2011 júliusában, mint egy évvel ezelőtt.
A különböző árú- illetve szolgáltatáscsoportok árainak eltérő emelkedése miatt egyes fogyasztói csoportokat jelentős eltéréssel érintettek a változások. A nyugdíjasoknál ez a statisztikában is megjelenik. Amíg országosan 3,1 százalékos az emelkedés mértéke, a "nyugdíjas fogyasztói-árindex" 3,4 százalékkal emelkedett.
Az egészségügyi világszervezet, a WHO tapasztalatai szerint függőségek közül a Földön a dohányzás érinti a legtöbb embert. A KSH által közölt európai adatok szerint amíg az unióban százezer lakosra 212 olyan halálozás jut, ami közvetlenül összefügg a dohányzással, addig hazánkban 432.
Magyarországon az utóbbi évtizedben öt százalékponttal csökkent a dohányzók aránya, és kevesebb lett az elszívott cigaretta mennyisége, de még így is a 14 évesnél idősebb lakosság csaknem harmada, mintegy két és fél millió ember dohányzik, többségük napi rendszerességgel. A szenvedély a férfiak körében elterjedtebb, közülük is a szakmunkás végzettségűek füstölnek a legnagyobb arányban. A 14 évesnél idősebbek több mint egytizede napi egy doboznál is többet elpöfékel. A lakosság ötöde kénytelen lakó- vagy munkahelyén dohányfüstös helyen tartózkodni naponta legalább egy órát, ami szintén növeli a szívbetegségek, a tüdő- és orrüregi rákok vagy a magzati károsodások kockázatát.
Egy kis örömre adhat okot, hogy a dohányosok tekintetében régiónk az országon belül viszonylag jó helyzetben van a többi térséghez képest. Amíg a legdohányosabb régiónak számító Dél-Dunántúlon közel 40 százalékos a dohányzók és 34 százalékos a naponta dohányzók aránya a 14 év feletti népességből, addig a legfüstmentesebb régiónak tekinthető Közép-Dunántúlon 10 százalékkal kisebb mindkét csoport nagysága.
Nem számit, hogy drága
Az elmúlt évtizedekben lezajlott áremelkedések bizonyították, hogy nincs mindig közvetlen összefüggés az árak növekedése és a fogyasztás mennyiségének alakulása között. De az talán különösebb vizsgálat nélkül is kimondható, hogy hasznosabb és egészségesebb lehet társadalmi szempontból, ha a napi élelmiszerek helyett az esetlegesen káros hatású élvezeticikkek ára emelkedik jobban.