Spórolhatnak a piások

A Központi Statisztikai Hivatal KSH által közreadott adatok szerint az EU 27 tagországában 2011 nyarának elején a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A legkisebb, 1,5 illetve 1,6 százalékos áremelkedést Svédországban és Szlovéniában, a legnagyobb, nyolc százalékos emelkedést Romániában mérték, amit Észtország 4,9 százalékkal követett.

A KSH adatai szerint hazánkban az élelmiszerek árai egy év alatt az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül 61,2 százalékkal nőtt a liszt, 52 százalékkal a cukor, 36,7 százalékkal az étolaj, 17,4 százalékkal a péksütemények, 16,7 százalékkal a tej, 13,3 százalékkal a kenyér és 12,1 százalékkal a sajt ára. Az idényáras élelmiszereknél 14,5 százalékos, a tojásnál 3,2 százalékos árcsökkenés következett be.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,9 százalékkal emelkedett a ruházkodási cikkek, valamint 4,4 százalékkal az egyéb cikkek ára, ez utóbbin belül a járműüzemanyagok 10,2 százalékkal drágultak. Szintén átlag felett, 3,5 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a távfűtés 5,9 százalékkal, a vezetékes gáz 2,6 százalékkal drágult.
 
A szolgáltatások áremelkedése átlag alatti volt a 2,1 százalékos értékkel, de ezen belül a csatornadíj 10, a szemétszállítás 5,6, a vízdíj 4,2 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Miközben a politika szinte folyamatosan az egészséges élet feltételeinek javítását szolgáló árintézkedésekről szólt, a szeszes italokért, dohányárukért átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2011 júliusában, mint egy évvel ezelőtt.

 
A különböző árú- illetve szolgáltatáscsoportok árainak eltérő emelkedése miatt egyes fogyasztói csoportokat jelentős eltéréssel érintettek a változások. A nyugdíjasoknál ez a statisztikában is megjelenik. Amíg országosan 3,1 százalékos az emelkedés mértéke, a "nyugdíjas fogyasztói-árindex" 3,4 százalékkal emelkedett.

Az egészségügyi világszervezet, a WHO tapasztalatai szerint függőségek közül a Földön a dohányzás érinti a legtöbb embert. A KSH által közölt európai adatok szerint amíg az unióban százezer lakosra 212 olyan halálozás jut, ami közvetlenül összefügg a dohányzással, addig hazánkban 432.
 
Magyarországon az utóbbi évtizedben öt százalékponttal csökkent a dohányzók aránya, és kevesebb lett az elszívott cigaretta mennyisége, de még így is a 14 évesnél idősebb lakosság csaknem harmada, mintegy két és fél millió ember dohányzik, többségük napi rendszerességgel. A szenvedély a férfiak körében elterjedtebb, közülük is a szakmunkás végzettségűek füstölnek a legnagyobb arányban. A 14 évesnél idősebbek több mint egytizede napi egy doboznál is többet elpöfékel. A lakosság ötöde kénytelen lakó- vagy munkahelyén dohányfüstös helyen tartózkodni naponta legalább egy órát, ami szintén növeli a szívbetegségek, a tüdő- és orrüregi rákok vagy a magzati károsodások kockázatát.
 
Egy kis örömre adhat okot, hogy a dohányosok tekintetében régiónk az országon belül viszonylag jó helyzetben van a többi térséghez képest. Amíg a legdohányosabb régiónak számító Dél-Dunántúlon közel 40 százalékos a dohányzók és 34 százalékos a naponta dohányzók aránya a 14 év feletti népességből, addig a legfüstmentesebb régiónak tekinthető Közép-Dunántúlon 10 százalékkal kisebb mindkét csoport nagysága.

Nem számit, hogy drága

Az elmúlt évtizedekben lezajlott áremelkedések bizonyították, hogy nincs mindig közvetlen összefüggés az árak növekedése és a fogyasztás mennyiségének alakulása között. De az talán különösebb vizsgálat nélkül is kimondható, hogy hasznosabb és egészségesebb lehet társadalmi szempontból, ha a napi élelmiszerek helyett az esetlegesen káros hatású élvezeticikkek ára emelkedik jobban.