Adósságot csak okosan!

Az ember alaptermészete a jövőbe vetett hit. Hogy majd később jobb lesz. E nélkül a hit nélkül mire mennénk? És mire mennének a bankok? Amikor ön, kedves olvasó valamit az elmúlt években hitelre vett meg, pontosan azért tette, mert azt mondta: "Most nem állok olyan jól, hogy ezt megengedhessem magamnak, de nagyon meg akarom venni, és a törlesztőrészletet majd ki fogom gazdálkodni."

Esetleg arra gondolt, hogy előléptetik, fizetésemelést kap, vagy a vállalkozása jobban fog menni. Most pedig hasonlítsa össze azt az időszakot a mostanival! Jobban megy most? Amit akkor megvásárolt hitelre, megérte? Kellően megfelelt vele a környezete elvárásainak? Ez utóbbi a másik csapda. A "tartsunk lépést a szomszéddal" szindróma. Még adósságot is vállalnak sokan, de legyen nekik is akkora tévéjük, kocsijuk, olyan nyaralásuk, mint másnak.
 
Az adósságcsinálás persze nem minden esetben ostobaság. Robert Kyosaki, a Gazdag papa, szegény papa című sikerkönyv (erősen ajánlom mindenkinek) szerzője megírta gazdag apja egyik tanácsát: Lehetőleg ne vegyen fel kölcsönt, de ha nagy kölcsönt vesz fel, intézze úgy, hogy más fizesse vissza! Félreértés ne essék, a tanács nem valamiféle csalásra buzdított. Arra hívta fel a figyelmet, hogy olyasvalamit szerezzen be a kölcsön segítségével, ami majd jövedelmet termel neki, amiből fedezni tudja a törlesztést. Például, ha valaki kölcsönt vesz fel robogó vásárlására, és azzal futárpostát indít a városban, annak törlesztését a futárposta vevők fogják finanszírozni.
 

Tehát aki okosan vesz fel kölcsönt, az előtte tervez és számol. Aki meg ész nélkül megvesz mindent hitelre, csak azért, hogy neki is legyen, az koplalhat a plazma tévéje mellett.
 
Mi a helyzet a lakással, autóval? Ugyanez. Ha valaki egy jó állás megszerzése, megtartása miatt vesz (egy minimálisan szükséges) autót, hogy azzal a munkába járását biztosítsa, annak máris van értelme egy kölcsönnel kiegészíteni a hiányzó összeget. Egyszerű matekkal ellenőrizhető, megéri-e vagy sem.
 
A lakásnál ugyanez a helyzet. Ha a saját erő mellett felvett lakáskölcsön törlesztése (nem az akciós, nem a svájcifrankos, hanem a reális) kevesebb, mint amibe az albérlet kerülne, akkor megéri, ha több, akkor nem éri meg.

Ha egy nyílászáró-cserére felvett kölcsön törlesztése kevesebb, mint amivel a fűtésszámlánk előre láthatóan csökken, akkor megéri felvenni, ha a törlesztés több, akkor viszont már nem éri meg.

Devizahitelnél lehet árfolyamveszteség

A példák szándékosan leegyszerűsítettek, de reméle, a lényeg így is átjön: Csak, mert vágyunk valaminek a birtoklására, még ne adósodjunk el miatta. Akkor adósodjunk el, ha egy reális kalkulációval igazolni tudjuk magunknak, hogy megéri. A számításnál pedig figyeljünk oda, hogy ha devizahitelt vennénk fel, tervezzünk be árfolyamveszteséget is, ha forinthitelt veszünk fel, tervezzünk be kamatelemelkedést. Adósságot csinálni tehát csak okosan!