Keresett a magyar marha

Megyénkben vannak nagyon eredményes gazdaságok, például Nemesszalók évtizedek óta a legjobbak között szerepel. A rendszerváltás előtt az egyik legsikeresebb és országosan is ismert mezőgazdasági üzemünk volt a nemesvámosi Balatonfüred-Csopak Tája Termelőszövetkezet. Folyamatosan azon kevesek közé tartozott, amelyek akkora önköltségi áron tudták előállítani a tejet és a marhahúst, ami nyereségessé tette a munkájukat. A szövetkezet több részre hullott, belőle jött létre egyebek között a Vám-Tej Kft., melyben tavaly év végén befejezték a tejtermelést. Mint Sekk Károly ügyvezetőtől megtudtuk, a döntést gazdaságossági számítások előzték meg. Ahhoz, hogy teljesíteni tudják a szarvasmarhatartásra vonatkozó előírásokat, mintegy százhetvenmillió forintos beruházást kellett volna végrehajtaniuk a tavalyi év utolsó napjáig a tehenészeti telepen. A társaság tulajdonosai zömmel idős emberek és nem tudták vállalni ezt a beruházást. Ezért kellett eladni a tejelő állományt. Nem maradtak állatok nélkül, mert a növendékeket megtartották és 2014-ig még biztosan nevelnek szarvasmarhát. Az agrár környezetgazdálkodási programba bekapcsolódtak és vállalták, hogy legeltetéssel tartják karban a rétjeiket. A növénytermesztést is megtartották, búzát, mustárt, facéliát és kukoricát termesztenek. Korábban csak silózásra vetettek kukoricát. A legfájóbb az, hogy tavaly még huszonhárom embert foglalkoztattak, most tizenöten vannak és hat-hét embernél többnek a jövőben nem tudnak  munkát adni.

Néhány évvel ezelőtt a tiszta vérű, kettős hasznosítású, azaz tejelő és húsmarha magyartarka-állománnyal rendelkező Vázsonyi Szövetkezet Kft. egyszer elhalasztotta a környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatos beruházását, két év alatt, két részletben korszerűsítették az állattartó telepjüket. Szabóné Bogdán Judit ügyvezetőtől megtudtuk: jelenleg kétszáznegyven tehenük van. Az utóbbi időben valamivel jobbak a tej felvásárlási árai, így az árak már egy olyan nagyságú gazdaságban, mint amilyen az övék, lehetővé teszik a nyereséges termelést. A vágóállataikat Törökországban értékesítik.   Törökországba csak néhány éve exportálunk mezőgazdasági terményeket és élő állatokat. Tavaly december elején leállították a szállítást, mert akadt olyan kereskedő, aki magyarként adta el a nem itt született állatokat. Ennek nem valamiféle rasszizmus az oka, hanem az, hogy a magyar szarvasmarha-állomány mentes azoktól a betegségektől, melyek kizárnák, hogy Törökországba vigyék őket. Ez a helyzet megoldódni látszott, sőt kecskét, juhot is vettek volna, amikor három, magát állatvédőnek mondó külföldi szervezet támadta meg a magyar állattartókat a szállítási körülmények miatt. Ha nem oldódik meg a helyzet, tízmilliárdot veszítenek a magyar állattenyésztők.

Jó évet zártak az uniós gazdálkodók

A tagállamok kétharmadában emelkedtek a mezőgazdaságban a jövedelmek, nyolcban csökkentek. A legnagyobb, közel 44 százalékos növekedésről Romániából számoltak be. Örvendetes, hogy a második helyen a magyar gazdák végeztek, akiknek közel 42 százalékkal több jövedelmük képződött a tavalyi évben, mint a nagyon rossznak tekinthető 2010-esben. A jó eredmény egyrészt a nagyon gyenge bázisévre, másrészt a 2011. évben jellemző kedvező piaci helyzetre vezethető vissza.