Húzd meg, ereszd meg!

A kijelentésnek természetesen minden jó magyar ember örülhet, még akkor is, ha a sikertörténetből származó előnyöket nem érezzük azonnal. Néhány adat mindemellett felborzolja a kedélyeket.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. statisztikája szerint a tavalyi évben 5,7 százalékos volt az infláció, ami idén lassulni látszik, az előrejelzések szerint 4,5 százalékos lesz. A gazdasági visszaesés tavaly 1,5 százalékos volt, ugyanakkor az unióban 0,3 százalék. Mivel a gazdaságban még mindig nem látszik az erő, a fenti, a sikertörténetre vonatkozó kijelentés túlzónak tűnik.

A bérek reálértéke 1 százalékkal nőhet, ezt és az infláció mértékét jelentősen befolyásolhatja a rezsicsökkenés és az, hogy a szolgáltatók milyen mértékben hárítják át a fogyasztókra az adóemelésből származó költségek kompenzálását. Apropó rezsi. A kormány által generált rezsicsökkenés ugyan mintegy ötvenezres megtakarítást is jelenthet családi házanként, első körben mégis a kis- és középvállalkozásokat sújtja.

A közép- és nagyfeszültségű fogyasztóknál átlagosan 12 százalékkal emelkednek a rendszerhasználati díjak. Ez azt jelenti, hogy például a pékségek, vágóhidak kénytelenek lesznek a terheket áthárítani a fogyasztókra. Tehát az áram ára csökken a lakosságnál, de ezt mérsékli az áthárított árnövekedés.

Lázár János ugyan nemrég még többszázezres rezsicsökkenésről beszélt, de erre csak akkor kerülhetett volna sor, ha az eredetileg kétlépcsősre tervezett intézkedést nem fúrja meg az energiaszolgáltatók lobbizása. Egyrészt tehát kiadásaink csökkennek, a másik oldalon viszont drasztikusan tovább nőnek. Élelmiszer, benzin, fölösleges tovább sorolni. Sikertörténet magyar módra.