Veszprém megyében már érzékelhető a gazdaság talpra állása

A Nemzeti Adó és Vámhivatal Regionális Adó Főigazgatósága által, a tavalyi év gazdasági teljesítményét elemző publikációból azt láthattuk, hogy a 2012-es évet jellemző tendenciák vegyes képet mutattak: igaz, hogy a bevételek, valamint a vállalkozások mérlegfőösszege csökkent, ugyanakkor az adózás előtti eredmény bővülése mellett a megelőző időszak pénzügyi vesztesége nyereségre váltott. A foglalkoztatottak számának kismértékű emelkedése mellett a kifizetett bérek is növekedtek.

A 2012-es év főbb jellemzői. A főbb gazdasági mutatók alakulása, változása

A Veszprém megyei és azon belül a 200 legnagyobb árbevételű gazdálkodó dinamikái kedvezőbben alakultak a régiósnál: növekedett a vállalkozások és a foglalkoztatottak száma, a legnagyobbaknál az éves átlagbér az országost is meghaladta. Kiemelendő az értékesítés nettó árbevételének, azon belül az exportnak az országost és régióst jelentősen meghaladó bővülése. A megyei társaságok vagyona gyarapodott. Pozitívumként említhető, hogy a Veszprém megyei dinamikák szinte minden kiemelt mutatónál meghaladták térség másik két megyéjében kimutatottat. A kedvező irányú megyei változásokat nagyban segítette a legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozások dinamikus növekedése, árbevételének és vagyonának bővülése.

A Közép-dunántúli régióban nyilvántartott működő adóalanyok száma 2012. év végén egy százalékos emelkedés következtében 152 ezer volt. Az előző évvel megegyezően a nemzetgazdaságban működő összes adóalany közel kilenc százaléka térségünkben végezte tevékenységét. A mérsékelten növekvő adóalanyi szám összetételében minimális átrendeződés volt a megelőző évhez képest. A nemzetgazdaságitól eltérően térségünkben az egyéni vállalkozók jóval nagyobb súlyt képviseltek.

A működő adóalanyok összetétele Veszprém megyében (db; %)

Veszprém megyében a régiósnak több mint egyharmada mintegy 54 ezer működő adóalany tevékenykedett 2012. év végén. A megyében az adószámos magánszemélyek súlya továbbra is meghatározó, a régióst meghaladó aránya feltehetően az ingatlan bérbeadással foglalkozóknak tulajdonítható. Ebben közrejátszhat a Balaton és a Bakony vonzerejéből adódó turizmus, valamint a Veszprémben mint egyetemi városban megjelenő szálláshely-szolgáltatás.

Veszprém megyében a működő adóalanyok száma az országostól elmaradva, de a régióssal szinte megegyezően 1,1 százalékkal bővült. A gazdálkodók számának 3,6 százalékos emelkedése a jogi személyiségű vállalkozások, a költségvetési és egyéb szervezetek bővülésének, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek csökkenésének eredőjeként képződött. A gazdasági társaságok növekedése mellett az egyéni vállalkozók számának csökkenése mutatkozik.

A régióban és Veszprém megyében a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások több mint ötöde kereskedelemmel, gépjármű-javítással foglalkozott. Ezt követik az építőiparban és a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások mintegy 10-10 százalékos részesedéssel. A Veszprém megyei 200 legnagyobb árbevételű cég közül 75-en a feldolgozóiparban tevékenykedtek, emellett a második legnagyobb szegmens a kereskedelem, gépjárműjavítás volt, 58 társasággal.

A Közép-Dunántúlon a vállalkozások mérete alapján képzett kategóriák közül a legnagyobb, közel kilencven százalékos részarányt képviselő mikro-vállalkozások száma 2,4 százalékkal mérséklődött, a kisvállalkozások száma stagnált. Ugyanakkor a közép- és a nagy-vállalkozások száma emelkedett az előző évhez képest.

A Veszprém megyében működő társaságok száma minden kategóriában emelkedett. A térség mikro-vállalkozásainak 30 százaléka a megyében tevékenykedett, számuk egy százalékkal nőtt. A legnagyobb egynegyedes bővülés a nagyvállalkozások körében következett be. Összességében mind a régióban, mind pedig a megyében a KKV-szektor súlya 95 százalék körüli volt.

A foglalkoztatottak száma alapján a régióban a vállalkozások 61 százaléka önfoglalkoztató volt vagy egy fővel-, 31 százalékuk pedig 2-9 fővel végezte tevékenységét. Számukban mindkét kategóriánál 1,5 százalékos csökkenés történt, a 10-49 főt foglalkoztatók száma stagnált, az 50 főnél több alkalmazottal működők köre 3,4 százalékkal ugyan bővült, de súlyuk alig 2 százalékos. Veszprém megyében minden relációban növekedésről beszélhetünk, a foglalkoztatottak számának megoszlása a régióshoz hasonlóan alakult. A 200 legnagyobb árbevételt elérő társaság négytizedénél jellemzően 50-249 fő állt alkalmazásban, ezután a 10-49 főt foglalkoztatók következtek, számuk 67 volt. A legnagyobbak között 30 társaság alkalmazott 250 főnél többet, emellett érdekesség, hogy 5 olyan társaságot is találunk, akik maximum 1 főt alkalmaztak.

A Közép-dunántúli régióban székhellyel rendelkező vállalkozások 2012. évi összes bevétele 7 310 milliárd forintot tett ki, 7,4 százalékos visszaesés mellett. Az országosnál kedvezőtlenebb tendencia miatt nemzetgazdasági hozzájárulásunk 10,3-ról 9,7 százalékra csökkent.

A bevételek legnagyobb hányadát több mint 95 százalékát az értékesítésből származó nettó árbevétel tette ki, a régiós vállalkozások összesen 6961 milliárd forintot mutattak ki, mely 8 százalékkal kevesebb, mint az előző évi. A nemzetgazdaságban alig egy százalékos a mérséklődés kimutatott 70584 milliárd forint nettó árbevétel közel egytizede a régiós társaságok forgalmából származott.

A régiós értékesítésből származó árbevétel több mint hattizedét a feldolgozóiparban tevékenykedők realizálták, bár e szegmens könyvelhette el a legnagyobb csökkenést: teljesítményük közel 13 százalékkal maradt el az előző évitől. Ezt követte a kereskedelem, gépjárműjavítás egyötödös súllyal, az e körbe tartozó cégek 3,8 százalékkal tudták növelni bevételeiket. A legnagyobb hat százalékot meghaladó növekedést a mezőgazdasággal foglalkozó társaságok érték el a régióban.

A Veszprém megyei vállalkozások 2012-ben 1.317 milliárd forint nettó árbevételt mutattak ki, mely 11,9 százalékkal több, mint az előző évben. A megyében is fent említett a két legnagyobb nemzetgazdasági ágban koncentrálódott az árbevétel mintegy háromnegyede. Veszprém megye régión belüli súlya a korábbi mintegy tizenötről tizenkilenc százalékra nőtt. A térség másik két megyéje négytized körüli részarányt képviselt.

A TOP 200-as körben koncentrálódott a Veszprém megyei nettó árbevétel majdnem háromnegyede, a kimutatott 986 milliárd forint a megyei dinamikát jóval meghaladó, 20,7 százalékos bővülés eredménye. E cégek bevételének több mint hattizede a feldolgozóipari vállalkozások körében keletkezett, a megyeinél 6,6 százalékponttal magasabb növekedési ütemmel. Érdekesség, hogy az TOP 200-as körön belül az általuk realizált árbevételből az első száz adózó mintegy kilenctizedes súlyt képviselt.

Az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel a Közép-Dunántúlon 2012-ben 199,7 millió forintot tett ki és 6,7 százalékkal maradt alatta az előző évinek. Nemzetgazdasági összesítésben 176,5 millió forint árbevételt realizáltak átlagosan a társaságok, mely 1,2 százalékkal magasabb, mint a korábbi. A Veszprém megyében kimutatható fajlagos érték hattizede a régiósnak, a cégenkénti 121,4 millió forint 9,4 százalékkal magasabb az előző évinél. A legnagyobb 19,5 százalékos emelkedés a TOP 200-as vállalkozásoknál jelentkezett, melyek 2012-ben átlagosan 4928,8 millió forintot értek el, 804,9 millió forinttal többet, mint 2011-ben.

A Közép-dunántúli Régió gazdasági társaságainál az eladások több mint fele külföldre történt, míg a nemzetgazdasági összesítésben 30,8 százalékos volt. A régióban a külpiaci értékesítés 2012. évben 13,7 százalékos csökkenés eredményeként 3527 milliárd forintot tett ki, a kivitel a nettó árbevételt meghaladóan 13,7 százalékkal csökkent, míg országosan kissé emelkedett.

A nemzetgazdasági szinten kimutatott kivitel 16,2 százaléka a Közép-Dunántúl társaságainál jelentkezett, melynek mintegy felét Komárom-Esztergom megye cégei bonyolították, e megyére továbbra is jellemző a régióst is felülmúló a mintegy kétharmados exporthányad.

Veszprém megyében egyharmados bővülésnek köszönhetően 559,4 milliárd forint volt a kivitelből származó árbevétel. Az export markáns növekedésével átrendeződés történt a megyében az értékesítési irányok részarányában a kivitel javára. Érdekesség, hogy míg 2008-ban az összes árbevétel 28,9 százaléka származott külföldről, addig 2012-ben ez az arány már 42,5 százalékos.

A megyei külpiaci forgalom 95,4 százaléka a TOP 200-as cégeknél koncentrálódott, közel négytizeddel növelve kivitelüket. Míg megyei szinten a nettó árbevétel 42,5 százalékát adták a külpiaci értékesítések, addig a legnagyobbaknál ezzel szemben közel ötvenöt százalékos volt az export részaránya

Az értékesítés nemzetgazdasági ágankénti alakulása Veszprém megyében (milliárd Ft; %)

A belföldi értékesítésekben országosan kettő százalékos csökkenés következett be, a Közép-dunántúli régió gazdasági társaságainál ennél mérsékeltebb, 1,3 százalékos visszaesés eredményeként 3433 milliárd forint hazai piacokról származó bevétel képződött. A Veszprém megyei gazdálkodók nem tudták növelni bevételüket, stagnálást követően 757,5 milliárd forint hazai forgalomból származó árbevételt mutattak ki. Ennek hattizedét a kétszáz legnagyobb társaság tudhatta magáénak, mely cégek négy százalékkal bővítették hazai forgalmukat.

A Veszprém megyei kivitel több mint kilencven százalékát a feldolgozóipari vállalkozások bonyolították, melyek több mint harmadával tudták növelni külpiaci értékesítéseiket. Emellett a részarányukban nem meghatározó mezőgazdasági vállalkozások export árbevétele is jelentősen bővült 2011-hez képest. A megyei cégek hazai eladásait vizsgálva, a legnagyobb árbevétel növekedés az energiaiparban következett be, míg a legnagyobb veszteséget az építőipari cégek könyvelhették el.

Összességében elmondható, hogy a nemzetgazdaságban és régiós szinten is csökkent az értékesítés nettó árbevétele, ezzel szemben a megyében egytizedet meghaladó, ezen belül a TOP 200-as gazdálkodóknál mintegy kéttizedes bővülés volt megfigyelhető. A Veszprém megyében kimutatott összeg közel háromtizeddel meghaladta a 2008. évi szintet. A megyében kedvező folyamatok alakították mind a külpiaci, mind a belföldi értékesítéseket, ezáltal a dinamika jóval meghaladta a régiót és az országost. A hazai értékesítések a nemzetgazdaságban és a régióban is elmaradtak az előző évitől, Veszprém megyében stagnáltak, csak a kétszáz legnagyobb gazdálkodó tudott bővülést elkönyvelni. Az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel a nemzetgazdaságit 23,2 millió forinttal meghaladva 199,7 millió forintot tett ki a régióban, ugyanakkor a megyében kimutatható fajlagos érték hattizede a régiósnak. A TOP 200-as körbe tartozók viszont átlagosan 4928,8 millió forintot értek el.