Szeptember a kertben

A rovar- és gombaölő szer kombinálásával végzett permetezéseket célszerű még ebben a hónapban elvégezni azokon a fákon is, amelyeknek termését csak októberben szedjük le.

Szüret idején a varas, moníliás, pajzstetves, molyos vagy egyéb okból megsérült gyümölcsök kiválogatásával megakadályozhatjuk a tárolási betegségek terjedését a raktárban. A jövő évi növényvédelmet könnyítjük meg, ha a fogyasztásra alkalmatlan gyümölcsökkel együtt a talajba forgatjuk vagy elégetjük a károsítók telelőhelyéül szolgáló lehullott lombot is.

A korai levélhullás ugyanis rendszerint gombás, illetve aknázómolyos betegség következménye. A ribiszke növényvédelmi munkáit szeptemberben egy mechanikai eljárással szükséges kiegészíteni. A vesszők, hajtások belsejében most károsító üvegszárnyú ribiszkelepke fiatal hernyóinak kárképe a vesszők felületén látható lyukról, rágcsálékról könnyen felismerhető.

A kártevő a fertőzött részek kivágásával és elégetésével vegyszer nélkül elpusztítható. A ribiszkében és köszmétében szintén károsító kaliforniai pajzstetű lárvái ellen szeptemberben még érdemes védekezni. A kis málnabogár talajban telelő bábjai a sorközök talajfertőtlenítésével gyéríthetők. A túl hosszú, kellően be nem érett (két méter körüli) málnavesszők télen könnyen elfagynak, ezek visszavágása mindenképpen indokolt.

A későn (szeptember végén, októberben) érő őszibarackfákat permetezzük le az utolsó nemzedéket létrehozó keleti gyümölcsmoly hernyóinak gyümölcskártétele ellen diflubenzuron hatóanyagú szerrel. A késői káposztaféléket összefurkáló és ürülékkel beszennyező bagolylepkehernyók elpusztítása céljából alkalmazott lambda cihalotrin ható-anyagú készítménnyel megőrizhetjük a káposztafejek, karfiolrózsák épségét, és elejét vehetjük a tárolóban meginduló rothadási folyamatoknak.

A szeptember közepén rajzó tarka szőlőmoly harmadik nemzedéke által károsított késői érésű szőlőfajtáknál érdemes rövid várakozási idejű, piretroid típusú rovarölő szerrel védekezni. A dísznövények közül a tujaféléken szeptember elején is szívogató pajzstetvek ellen végzett utolsó rovarölő szeres kezeléssel a jövő tavaszi fertőzés mértéke lecsökkenthető.

A három-nemzedékes vadgesztenye-levélaknázó molynak a levelek két levéllemeze között készített aknában táplálkozó lárvái őszre helyenként teljesen leszárítják a leveleket. Folyamatosan égetni kell ezért a fák alatt (a kártevő bábjainak áttelelését biztosító) összegyűlt lombot. A platánfákon megfigyelhető szürkés színű platán-csipkéspoloskák kártétele a levelek kifakulásában, sárgulásában mutatkozik meg. Az augusztusban kikelt lárvák imágóvá fejlődnek és szeptemberben kezdenek behúzódni a fák kérge alá.

Elpusztításuk céljából mechanikai módszerként ajánlható a kártevőt gyérítő őszi kéregkaparás. Szintén vegyszer nélkül védekezhetünk, ha a törzsre hullámpapírból készített csíkokat kötözünk fel és az ide betelelő poloskákat a papírcsíkokkal együtt elégetjük. Mielőtt fagymentes helyre vinnénk az eddig szabadon tartott cserepes növényeinket, győződjünk meg róla, nem fertőzöttek-e takácsatkával.

Kártételüket a levelek színén apró, sárga foltosodás, száradás jelzi. A fertőzés kezdetén még a pár naponta megismételt szappanos vizes lemosás is segít. A speciális atkaölő szeres kezelést mindig a szabadban végezzük el, és csak a várakozási idő letelte után vigyük be zárt helyre a károsítóktól mentes növényt.


Györffyné dr. Molnár Júlia,
a mezőgazdaság-tudomány doktora