Nagy ívű lélektani rajzzá válik az Egy őrült naplója

Összművészeti eszközökkel, modern rendezésben látható Gogol Egy őrült naplója című műve a Nemzeti Színházban vasárnap, a Békéscsabai Jókai Színház vendégjátékában – hangzott el az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

Köllő Miklós rendező a műsorban arról beszélt, hogy a Katkó Ferenc főszereplésével látható darab miben tér el a korábban ismert előadásoktól.

A rendező összegzése szerint a darab egy „fantasztikusan nagy ívű lélektani rajz”, amit nem monodráma formájában képzelt el, hanem összművészeti eszközökkel, ténylegesen eljátsszák a történéseket.

A rendező szerint az előadáson vetítések, animáció, képek, víziók, látomások kavarognak, és számtalan olyan színpadi eszközt használtak, amelyet eddig még nem vonultattak fel ebben a műben.

Köllő Miklós Dmitrij Sosztakovics zenéjét használta, amelyre Preisinger Éva különleges koreográfiát állított össze. A díszletet a Kossuth-díjas Székely László, a jelmezeket a szintén Kossuth-díjas Jánoskúti Márta tervezte.

A rendező beszélt arról is, hogy Katkó Ferenc „egészen rendkívüli adottságú színész”, akinél alkalmasabbat nem tudott elképzelni a főszereplő, Axentyij Ivanovics Popriscsin megformálására. „Úgy szokták elképzelni, hogy Popriscsin figuráját kicsit vékony, kicsit idegbeteg, neurotikus (...) embernek kell eljátszania”. Én viszont ezt a csinovnyik figurát „kicsit testesebbnek” képzeltem el – mondta.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol 1835-ben írta az Egy őrült naplóját, amelynek főszereplője Axentyij Ivanovics Popriscsin címzetes fogalmazó,

aki naplójában folyamatosan rögzíti megőrülése történetét, így jutunk el a kissé szórakozott csinovnyiktól a súlyos személyiségzavarban szenvedő betegig.