Költőóriás

2018.05.10. 08:46

89 éves lett a gyermekversek mágusa

Kányádi Sándor költészetében a magyarság sorskérdéseivel foglalkozik, összetéveszthetetlen jegyei az anyanyelv megtartó ereje, az értékőrzés és a hűség. Kicsiknek szóló művein generációk nőttek föl. Egy verse nyomán saját padot állítottak neki az Arany János utcai metróállomáson. Idén ünnepli hatvanadik házassági évfordulóját is.

Budapest, 2017. november 17. A magyar irodalom kategriban Prima Primissima-djra jellt Knydi Sndor, a Nemzet Mvsze cmmel kitntetett Kossuth-djas klt, r, mfordt, a Magyar Mvszeti Akadmia (MMA) tagja budapesti otthonban 2017. november 17-n. MTI Fot: Czimbal Gyula

Fotó: Czimbal Gyula

Kányádi Sándor az erdélyi költészet, a gyermekirodalom és a mai magyar irodalom kiemelkedő alakja. 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (az anyakönyvbe – tévesen – május 11-ét írták). 1950 óta jelennek meg művei: gyermekeknek szóló kötetei (Három bárány, Kenyérmadár, Tavaszi tarisznya) mellett drámai hangú költeményekbe foglalta azt is, hogy a bukaresti zsarnokság milyen nyomasztó súllyal nehezedett az erdélyi magyar életre és kultúrára (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). Tevékenyen részt vállalt az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége Romániában, majd Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein.

Hatvan évvel ezelőtt, 1958-ban vette feleségül Tichy Mária Magdolnát, akivel két fiuk született, és azóta is boldog házasságban élnek.

Az 1989-es politikai változások után keserű iróniával arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság továbbra is él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról). Válogatott versei 1992-ben Vannak vidékek címmel jelentek, a 2009-es Előhang című kötet verseit és műfordításait tartalmazza.

Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors azok az alaptémák, melyek meghatározzák költészetét. Összetéveszthetetlen költői jegyei a népköltészetben gyökerező hang és a közösséghez fűződő hűség. Emellett remekműveket hozott létre a gyermekirodalomban friss költői megszólalásával, derűben, nyelvi kincsekben és tanulságban gazdag meséivel, költeményeivel. Gyermekverseit többek között a Kaláka együttes zenésítette meg, 2015-ben adták ki a Kaláka-Kányádi: Kicsiknek és nagyoknak című CD-t, melyen a zenés feldolgozások mellett a Sándor bácsi által felolvasott versek is hallhatóak.

Kányádi Sándor pályája során számtalan elismerést és kitüntetést kapott. 1993-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2000-ben megkapta a Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság (CET) millenniumi különdíját. 2002 óta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével ismerték el, 2010-ben Bethlen Gábor-díjban részesült. 2013-ban megkapta az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben Budapestért díjat kapott, ugyanebben az évben Nemzet Művésze díjjal tüntették ki, 2017 óta pedig Prima Primissima-díjas is.

Borítókép: Kányádi Sándor költő, író, műfordító budapesti otthonában. Forrás: MTI / Czimbal Gyula

Forrás: MTI, Wikipédia, Digitális Irodalmi Akadémia

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában