2019.04.30. 15:05
Különleges portrékból nyílt kiállítás
A Nemzeti Múzeumban megtekinthető nyolc egészalakos portréból álló sorozat egy ősgaléria töredéke, amely a Berényi család megrendelésére készült.
Forrás: MTI Fotó
Fotó: Kovács Tamás
Varga Benedek, a múzeum főigazgatója elmondta: a nyolc egészalakos portréból álló, egészen különleges sorozat a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának jóvoltából került letétbe a múzeumhoz.
Serfőző Szabolcs művészettörténész, a tárlat kurátora kiemelte: a portrésorozat egy ősgaléria töredéke, amely feltehetően a Berényi család megrendelésére készült az 1700 körüli években. A nyolc festmény közül hét a magyar őstörténet hun és magyar mondai alakjait – Árpád, Gyula, Kadocsa, Kund, Lehel és Örs vezéreket, valamint Attila királyt -, a nyolcadik Mátyás királyt ábrázolja.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2021/09/UVUIFJwcn7-eLNUkjPjSduHTV2bO6PiQGbs8X5fhAYM/fill/1500/998/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2I2MWYzOWI3MWQyMDQ0NWQ4ZTkyODc3YThhM2UxOGI5.jpg)
MTI/Kovács Tamás
Az ősgalériák a 17. századi magyarországi főúri rezidenciák jellegzetes elemei voltak. Az életnagyságú képmásokból álló portrésorozatok az adott család élő tagjait és felmenőit ábrázolták, de rendszerint a középkori magyar királyok és honfoglaló vezérek alakjait is magukba foglalták – fűzte hozzá.
Serfőző Szabolcs szerint a festmények a Nádasdy Ferenc által 1663-ban Nürnbergben kiadott Mausoleum Regni Hungariae című kötet rézmetszetű illusztrációit követik, hasonlóan a részben ugyancsak fennmaradt, és a Nemzeti Múzeumban őrzött Batthyány-ősgaléria vezérképeihez.
A festmények alján olvasható latin feliratok az ábrázolt személyt és annak dicső tetteit nevezik meg. A feliratok egyben úgynevezett kronosztichonok, vagyis a pirossal kiemelt betűk számértékkel bírnak, amelyeket összeadva mindegyik felirat az 1700. évet adja ki. Egyelőre talány, pontosan mi történt a Berényi család életében 1700-ban, ami annyira fontos volt, hogy a dátumot a képeken is megörökítették – mondta Serfőző Szabolcs.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2021/09/LBh1tw1SeUnII0hGy9WN05mrD3QXYyaWk9J_nOERbVI/fill/1500/1031/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzA3NTE2YjgwODQzZDQ4N2Y4ZTA2YzYwMGFlNDA3ZmM5.jpg)
MTI/Kovács Tamás
Hozzátette: a képciklus feltehetően báró Berényi György (1657-1722) megrendelésére készült. A báró pályája gyorsan ívelt felfelé az 1700 körüli években, szoros kapcsolatba került Esterházy Pál nádorral, a Királyi Ítélőtábla bírája lett, 1720-ban pedig grófi rangot szerzett.
A képciklust egy londoni székhelyű kereskedőcégen keresztül vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank. A jelenlegi ismeretek szerint a portrésorozat a 19. században hozományként került a Liechtenstein hercegi család egy sarjához, aki a Berényi család egyik leszármazottját vette feleségül – mondta el Serfőző Szabolcs.
A (H)ősök csarnoka című kiállítás május 12-ig tekinthető meg a Nemzeti Múzeumban.
Borítókép: Érdeklődő Kond vezér portréja mellett a (H)ősök csarnoka – Honfoglaló magyar vezérek portrésorozata 1700-ból című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2019. április 30-án.