Halálfélelmük volt a nagyrédei futballistáknak

Alig több mint két hét alatt ez a harmadik botrányos véget érő labdarúgó-mérkőzés. Legutóbbi helyszínről a nagyrédeiek úgy távoztak, hogy „halálfélelmük volt, nem tudtak éjszaka aludni, soha nem fordult elő velük ilyen.” A történtek szálai őszre nyúlnak vissza – számolt be róla a Heol.

„A nagyrédei meccsen kettős kiállítás történt, a hazai Haller Gábor és vendég Szilágyi Richárd kakaskodás miatt mehetett korábban az öltözőbe” – emlékeztette a szőlőskerti klub elnöke, Kovács László a lapot.

„Akkor Szilágyi megígérte Hallernek, hogy tavasszal várni fogják, és „elintézik”. Játékosunk két hete sérült, ezért nem is jött el a váraszói mérkőzésre. Kérdezték is a mieinktől, hol van Haller? Majd a meccsen a nevét ismételték. Akkor már

lehetett következtetni arra, hogy a lefújás után atrocitás éri játékosainkat.

Mivel az alapvető biztonsági feltételek sem voltak garantálva, beigazolódott a jóslat.

A meccs végén a nézők beözönlöttek a pályára, és a nagy kavarodásban ütni, rúgni kezdték a vendégjátékosokat.

A tumultusban senki nem látta, ki ütött. Volt olyan labdarúgónk, aki a többszöri ütés után nyomdafestéket nem tűrő hangon szólt. Az öltözőbe csak nagy nehezen sikerült bejutni.

A klubépületen kívül 15–20 fős társaság várakozott, azzal, hogy „meglincseljük, leszurkáljuk az egész bandát.”

Az egyik játékosunk kiment dohányozni, ám azonnal rátámadtak, ököllel ütötték, majd benyomultak az öltöző előterébe.

A futballistánkat társai behúzták az öltözőbe, és bentről támasztották az ajtót, az ököllel, lábbal rugdosó nézők, hazai játékosok és a mellényt magukról levetett rendezők elől”

– idézte fel Kovács László a történteket.

Kovács László kereste a főrendezőt, de nem akadt a nyomára, majd bement a játékvezetői öltözőbe.

„A sípmester Rozsnaki Gábor azt tanácsolta, hogy hívjam ki a rendőröket, majd ők intézkednek” – folytatta a rédei vezető.

„Szerencsénkre megjelent egy személy (azt mondták, a polgármester úr) és értesítette e rendőrséget, valamint visszatartotta a dühöngő tömeget. Itt köszönjük a kiállását!

Játékosaink rendőri kísérettel tudtak az öltözőtől a az autóbuszunkig eljutni.”

- tette hozzá.

A nagyrédei elnök hozzátette:

nem akarnak az üggyel tovább foglalkozni, nem tettek feljelentést sem.

– Éppen elég szégyen egy ilyen szép kisközségnek, hogy ilyen személyek lakják – említette.

A szőlőskerti egylet részéről a vezetőség és

a játékosok úgy döntöttek, ha nem lesz megfelelő a biztonság Váraszón, nem utaznak el legközelebb akkor sem, ha ezért megbüntetik őket.

„A játékosok elmondása szerint halálfélelmük volt, nem tudtak éjszaka aludni, soha ilyen nem fordult elő velük”

– részletezte Kovács László.

„Ez az én személyes véleményem is, nem engedem olyan helyre a labdarúgókat, ahol ilyen esetek történhetnek. Részemről lezártnak tekintem ezt a szomorú vasárnapot. – fejezte be mondandóját Kovács.

”Köszönet jár annak a váraszói hölgynek, aki kiállt mellettünk, nélküle alighanem még inkább elfajultak voltak az események„ – tette hozzá a nagyrédeiek játékos-edzője, Molnár András.

A kiszólásokat zokon vették a húsvéti hangulatban lévők

A Váraszói SE edzője azért is tartja szomorúnak az esetet, mert sem a településre, sem az egyesületre nem jellemző a botrányokozás.

”A hangulat a második félidőben vált parázzsá, amikor már sok szabálytalanság követte egymást, miközben a játékvezető nem tudott kellő fegyelmet tartani, többször kellett volna lapot adnia, a 70. perc környékén pedig tisztán látható kezezés után járt volna tizenegyes a javunkra„ – fogalmazott Ország Zoltán.

”A meccs után sajnos azért szabadulhattak el ennyire az indulatok, mert a vendégek részéről elhangzott néhány „beszólás”, illetve kiszólás a hazai nézőknek, akik közül néhányan nagyon „húsvéti hangulatban” érkeztek a mérkőzésre. Fájdalom, hogy így zárult a találkozó, amióta Váraszón edzősködök hasonlóra nem akadt példa.„ – tette hozzá.