2021.05.03. 16:00
Gazdaasszonyból hegesztő lett Brigitta
Sallainé Felföldi Brigitta gazdasszonyképzőt végzett, de ápolt beteget, dolgozott büfében, aztán végül a jobb fizetés reményében lett hegesztő.
Sallainé Felföldi Brigitta hegesztőként állja meg a helyét a férfiak között
Fotó: Molnár Sándor/Napló
Mint meséli, sok ismerőse dolgozik külföldön hegesztőként, és ők nagyon jól keresnek. Talán ezért is választotta már jó 15 éve ezt a férfias szakmát. Az álma az volt, hogy kimenjen külföldre dolgozni, de mára már letett erről.
– Mindig is közel állt hozzám a férfimunka. Hárman voltunk lányok a családban, és sok mindent nekünk kellett otthon előteremteni – mondja. Kiderül az is, hogy már kisgyermekes anyukaként kezdett bele a hegesztésbe. Az Elzett gyárban ismerkedett meg a szakma fogásaival, és otthon a kerítések készítésekor is pálcát ragadott, majd Ajkán szerzett két minősítést: volfrámelektródos semleges védőgázos ívhegesztésből (AWI) és tompafüggő CO-hegesztésből.
Bár közvetlen környezete furcsállta kicsit a szakmaválasztását, de azért örültek neki, hogy azt csinálja, amit szeret. A tanfolyamon, ahol rajta kívül csak férfiak voltak, örömmel vették, hogy egy szépség érkezett közéjük a műhelybe. Babának vagy Szöszinek szólították őt, aki, ha baj volt, sok embert megmentett a szemorvostól. Ugyanis a szembe került kisebb szilánkokat jó látásának és biztos kezének köszönhetően hamar kiszedte.
Nemesgulácsi munkahelyén az első napokban egy idősebb bácsi megjegyezte, hogy az asszony maradjon a fakanálnál, de később már csak mosolygott Brigittára, mert látta, hogy szépen dolgozik.
– Szeretem ezt a szakmát, mert megnyugtat. Amikor hegesztek, olyankor csak én vagyok. Jó szakma ez, bár nem egy tiszta, műkörmösszalon-munka, de a koszt le lehet mosni. Ha valakinek jó a kézügyessége, akkor abból nagyon jó hegesztő lehet, csak szeretni kell – fogalmaz.
Brigitta korábban dolgozott egy tapolcai acélszerkezet-gyártó cégnél is, ahol nagyon megbecsülték. A 2015-ös milánói világkiállítás magyar csarnokának vasszerkezeteit ott készítették, amire nagyon büszke. Később sajnos megszűnt ez a munkahelye, így került Balatonfüredre, ahol a TLC-nél nagy gépekhez készítenek tolólapokat, alvázakat, gémeket, kabinokat. Bekerülésekor két magyar és a szlovák minősítésénél fontosabb volt, hogy bizonyítsa hegesztőtudását, de, mint mondja, igazán jól sikerült a próbamunkája. Már lassan hat éve, hogy itt dolgozik, amire szintén nagyon büszke.
Elmeséli még, hogy a szakmája miatt néha adódnak meglepő helyzetek is az életében. Egy alkalommal éjjel autózott haza a túlórázásból, és a korlátozások miatt igazoltatták a rendőrök. A közúti ellenőrzés során megkérdezték, hogy hol volt és mit csinált. Bizony furcsán néztek rá, amikor elmondta, hogy dolgozni volt, vagyis hegesztett a TLC-ben. Mivel a rendőrök között is volt két hölgy, a kezdeti megdöbbenés után kellemesen jött ki a furcsa szituációból.
Otthon, ha apróbb javítanivaló akad a ház körül, természetesen nem kell hegesztőt hívni, de Iszkázon nem maszekol, csak a családra koncentrál, és persze süt-főz a gyerekeire: 18 és 21 éves fiai felnéznek férfias szakmát űző anyukájukra, akinek a főztjét is nagyon szeretik.