Kis hattyú a Marcal-medencében

A mostani hatalmas esőzések miatt nagy belvizek jöttek létre a területen, ami nem csoda, hiszen a Marcal mente mindig is vízjárta, lápos, mocsaras vidék volt, csak az ember gondolta úgy, hogy meg tudta zabolázni a rengeteg csatorna létesítésével. Nos, ezen a hatalmas belvízen huszonöt bütykös hattyú társaságában mozgott madarunk, amelyet korábban vasi madarászok már láttak a területen. A dolog pikantériája, hogy jó pár éve ugyanezen a területen bukkant fel szintén egy öreg kis hattyú. Madarunk Ázsia és Európa legészakibb területein a Kola-félszigettől a Léna torkolatvidékig költ. Továbbá fészkel Novaja Zemlja déli részein, valamint a Vajgacs és Kolgujev szigeteken. A századelőn még Írország jelentette a legnagyobb telelőterületét a fajnak. Az elmúlt évtized gyakoribb magyarországi előfordulásai részben annak tudhatók be, hogy telelőterületei a Brit-szigetekről kontinensünk partjaira tevődtek át.

A fátlan, mocsaras kisebb tavakkal érintkező tundra az igazi hazája, csak néhány helyen húzódik le az erdős tundra vidékére. A magyarországi felbukkanása igazi ritkaságnak számít. A költési ideje május végére, június hónapra datálható. Fészkét a folyók torkolati vizein, továbbá tundrai apró tavak szigetein építi meg a környezetében fellelhető növényekből. Három-öt tojást rak, kizárólag a tojó kotlik egy hónapig. A fiatalok kikelésüket követően hat hét múlva válnak röpképessé. Táplálékát vízinövények gyöktörzsei, levelei és gumói jelentik. Néha azonban vízi rovarokat és azok lárváit is elfogyasztja. Egyes kutatók szerint puhatestűekkel és halakkal is táplálkozik. Magyarországon védett madárfaj, természetvédelmi értéke 50 000 forint, az európai vörös listán a sebezhető madárfajok közé sorolják.