Megkezdődött az almaszüret

Tavasszal a gyümölcsfák virágzásánál erőteljes volt a lehűlés, sok helyen a fagy elvitte a virágok nagy részét.

Volt, ahol 0,5–1 méteres szintkülönbség döntötte el az ültetvények sorsát, Veszprém megyében is vannak ültetvények ahol nincs termés, van, ahol közepes, és vannak helyek, mint a szabadságpusztai, ahol megúszták a virágzáskori fagyot. – Nálunk a június 10-ei jégeső okozta a nagyobb bajt. Ez zölddió-nagyságban érte a gyümölcsöket, és az ültetvény kétharmadán nyomot hagyott – mondta el lapunknak Lengyel Kálmán gyümölcstermesztési ágazatvezető. A gondos növényvédelemnek köszönhetően a jégverést kiheverték ugyan a gyümölcsök, de az áru így sem első osztályú.

Ebben az évben magasról indul az alma ára, de a várakozások szerint följebb már nem nagyon megy, marad a kétszáz–ötszáz forint közötti ár.

Ami rossz a fogyasztónak, jó a termelőnek. Idén a léalma felvásárlási ára is körülbelül háromszorosa az átlagosnak. – Mi a hűtőháznál értékesíteni is tudunk, és nem kell a nagykereskedelembe beszállítanunk, ahol csak fél árat kapnánk a termékért – tette hozzá Lengyel Kálmán.

A FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az ÉKASZ (Alma Terméktanács) közleményében megnyugtatja a fogyasztókat.

Tény, hogy európai szinten 20–25 százalékkal alacsonyabb almatermés várható, mint az elmúlt években, de ez az egyébként nem szokványos piaci helyzet nem fog a fogyasztói árak drasztikus emelkedéséhez vezetni. Az okok között említik, hogy a kereskedelemben nem kérhetnek magasabb árat, mint amennyit a fogyasztó megfizet, mert bizonyos ár fölött a fogyasztók elfordulnak a terméktől. Arra is emlékeztetnek, hogy a relatív magas ár nem a termelők miatt alakult ki. A magasabb termelői árak annak tulajdoníthatók, hogy ebben az évben alacsonyabb a várt termésmennyiség, így keresleti piac alakult ki, és a kereskedelem hajlandó többet is fizetni az almáért, hogy megszerezze a piacai kiszolgálásához szükséges árualapot.

Sajnos azonban – áll a FruitVeB közleményében – a magyar almatermesztés már 30 éve erőteljes lejtmenetben van. Az 1980-as években közel 60 ezer hektáron állítottunk elő 1–1,2 millió tonna termést. A termőterület jelenleg már nem haladja meg a 26 ezer hektárt. A termésmenynyiség a 2000-es évek elejére 600 ezer tonnára esett vissza, és évente nagyon nagy kilengést mutat. A termés hasznosítási irányok közötti megoszlása Európában páratlanul gyenge: termelésünk kétharmada ipari alma, egyharmada étkezési alma. Almaültetvényeinknek mintegy fele korszerűtlen, amit elavult művelési rendszer és fajtaszerkezet jellemez.

Szabadságpusztán a 14 éves, hathektáros, korszerű, intenzív térállású és alanyhasználatú öntözhető ültetvényen négy fajtát: gálát, goldent, idaredet és jonagoldot termesztenek. A közeljövőben bővítik a termelést, újabb 13 hektár telepítését tervezik.