Kevés víztartalékkal rendelkeznek a földek

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara mérései szerint az elmúlt napokban Veszprém megyében 15-30 milliméter eső hullott.

– A szántóföldi kultúráknak ez a csapadékmennyiség mindössze két-három hetes túlélésre elég, óriási a vízhiány a földeken. Vannak olyan területek ahol száz milliméter csapadék hiányzik a talajból. A kevés eső után ráadásul megérkez-

tek a böjti szelek, amik még ezt a kevés csapadékot is elfújták a talajról – mondta el lapunknak Bakonyi Frigyes, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Veszprém Megyei Szervezetének elnöke.

– Ez az eső arra volt elég, hogy akinek tavaszi vetése volt, az tudott egy kis mag- ágyat készíteni, és el tudott vetni – tette hozzá Bakonyi Frigyes, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Veszprém Megyei Szervezetének elnöke.

A szakember kifejtette, hogy a kalászosok továbbra is szenvednek az aszálytól, és sok helyen a tápanyaghiány tüneteit mutatják. A talaj tápanyagait a növények oldatban veszik fel, víz nélkül a táp- anyagfelvétel gátolt. A gazdálkodók most lombtrágyázással próbálkozhatnak, így a növények a levélen keresztül vehetik fel a hiányzó tápanyagokat, ami a túlélésben most segíthet.

Az őszi gabonák termesztésének eredményessége a bokrosodáson múlik, itt dől el, hogy egy növény hány kalászt nevel. Idén a bokrosodás a csapadékhiány miatt nagyon gyenge volt, vannak olyan állományok, ahol ez a fejlődési fázis szinte teljesen kimaradt. Helyenként már szárba indult a kényszerérés jegyeit mutató gabona.

– A repce is a gabonához hasonló képet mutat, a főszár elindult, oldalelágazásokat a növény kevesebbet fejlesztett. Így csúcstermésre sem a gabonában, sem a repcében nem lehet már számítani. Kártevők szempontjából szerencsés ez az év, a gombabetegségek megjelenésére talán mostantól, ez után a kis csapadék után kell jobban számítani. Főleg az árpában lehet lisztharmatot vagy levélbetegségeket találni, de a búzában is kell erre készülni, a védekezést el kell kezdeni. A gabonafélékben megjelentek a vetésfehérítő bogarak, repcében a repcefénybogár ellen kell védekezni.

Szeretném a gazdálkodók figyelmét arra felhívni, hogy a méhek már repülnek, így virágzó kultúrában csak méh- kímélő szereket szabad használni – tette hozzá Bakonyi Frigyes.

Ilyenkor kell meggyben a gyümölcsmonília ellen védekezni, virágzás alatt legalább két alkalommal rovarölő szer nélkül, felszívódó és kontakt szerekkel. Lehet számítani a pusztító selyemfényű puszpángmoly megjelenésére is, felszívódó és kontakt szer kombinált használatával érdemes elkezdeni a védekezést.