Veszprémben szép az alma, de országosan kevés terem

Egy hektár Gála, egy hektár Jonagold, két hektár Golden és két hektár Idared fajtájú alma alkotja a 16 éves régi ültetvényt, tavaly ősszel újabb 10 hektárnyi almát telepítettek.

Száraz volt a tavasz, és a tavalyi nagy termés ellenére rengeteg virág volt, melyek zöme kötött is. Vegyszeres és kézi ritkítást is kellett végezni, annyi gyümölcs kezdett fejlődni. A ritkítás hatása meglátszik, szép, nagy gyümölcsöket sikerül betakarítani. Nyáron annyi eső esett, hogy a máskor az öntözővízzel kijuttatott tápanyagot idén szórni kellett. Nem volt jég, volt viszont eső és túlzott hőség nélküli napsütés.

– Még megy a szilva, de már hozzá jön az alma. Tavaly is nagyon szép termésünk volt, 50 tonna hektáronként, bár jégverés miatt a harmadát csak léalmaként vették meg. Idén is ritkítani kellett, ami azt mutatja, hogy a terület alkalmas egy stabil 60–65 tonnás termés elérésére egy korszerűbb ültetvényen. A mi célunk, hogy ennek a szűk térségnek az almaigényét kiszolgáljuk. Ha termőre fordul az új ültetvényünk, akkor már annyi almánk lesz, ami meghaladja a környék igényét, és csatlakoznunk kell egy almás TÉSZ-hez – mondta Lengyel Kálmán, a Veszprémi Mezőgazdasági Zrt. gyümölcstermesztési ágazatvezetője.

A szakember szerint jó lenne, ha a magyar vevők, a környező országok fogyasztóihoz hasonlóan tudatosabban vásárolnának. A szomszédos Ausztriában például amíg van osztrák kajszi, addig nem fogy a külföldi áru. Példaértékű a lengyel almatermesztés elmúlt 10 éve. Rakétasebességgel fejlődtek, mára Európában meghatározóvá váltak. Nem csak a termesztést és az ültetvényeket korszerűsítették, de ipari fejlesztésekkel is támogatják a gyümölcskertészeteket. Sok szép lengyel és más nemzetiségű alma mosolyog a magyar vásárlókra az áruházakban.

– Azt tapasztaltuk, ha a diszkontáruházakban 170 forint az alma, az emberek már nem jönnek ki, hogy 150-ért megvegyék a helyben, kevés növényvédő szerrel termelt, friss, ízletes, csomagolás nélküli gyümölcsöt. Amikor tavaly meghirdettük a hűtőház kisöprését és a 100 forintos kilónkénti árat, tömegek vették nagy mennyiségben az almánkat. Eszerint még mindig csak az ár számít, pedig annak, hogy helyi, hogy magyar, hogy ízes, fontosabb értékmérőnek kellene lennie. Ha ezt a folyamatot nem lehet megfordítani, akkor 10 év múlva alig lesz magyar gyümölcs a piacon. Ha pedig nem lesz magyar konkurencia, akkor elszállnak majd az árak – fejezte be Lengyel Kálmán.

Idén országosan gyenge almatermés várható. A tavalyi 900 ezer tonnát közelítő termés után mindössze 450 ezer tonna alma betakarítására számítanak, aminek kétharmada léalma lesz.