Nem vonzó egy munkahely, ha tisztázatlan a munkakör

Számít, hogy a munkakörök pontosan tisztázottak legyenek, ezzel kapcsolatban pedig hatékonyan működjön a kommunikáció? Mennyire igénylik a dolgozók az elvégzett munkáról a visszajelzést? S amúgy fontosak a bizalmi munkatársi kapcsolatok? A Profession álláskereső portál reprezentatív, ezerfős mintával dolgozó felmérést készített, amelyben ezekre a kérdésekre is választ adtak a kérdőívet kitöltők.

Mindezek alapján kijelenthető: a munkavállalók (tízből heten) szeretnék, ha világosan tisztázott feladatkörökben alkalmaznák őket. Ugyanakkor a munkahelyválasztásnál a válaszadók több mint felének az is szempont, hogy a munkával kapcsolatos kommunikáció hatékony legyen, a munkatársakkal pedig bizalmi légkör alakuljon ki. Emellett a hazai munkavállalók 58 százaléka úgy gondolja, egy adott munkakörben az elvégzett munkára érkezett visszajelzések nélkül nehéz helytállni.

Visszakanyarodva a munkahelyi jó légkörhöz: a kutatás számadatai alapján annak megléte fontos a magyar alkalmazottaknak, még úgy is, hogy a munkahelyen kívül már nem feltétlenül találkoznának szívesen kollégáikkal. Az arányokat tekintve a kitöltők több mint fele úgy nyilatkozott: számára kimondottan fontos, hogy a munkatársak között baráti légkör legyen, azonban tízből csupán egy embernek számított, hogy kollégáival a munkahelyen kívül is találkozzon. Ebben a témában már a kor és a munkatapasztalat is számít: minden negyedik harminc évnél fiatalabb munkavállaló szemet hunyna a személytelen kapcsolatok felett, a náluk idősebbek esetében pedig csak minden hatodik válaszadó tudna együtt élni ezzel a helyzettel.

A stressz továbbra is nagy mumus az egyes munkakörökben. Mint kiderült, minden tizedik munkavállaló lenne hajlandó fokozott stresszel járó munkakört betölteni – bár ez az arány a cégvezetők és menedzserek esetében változik. Ők ugyanis a mindennapi munkájukban jelentős nyomás alatt dolgoznak, így esetükben minden harmadik ember képes lenne elfogadni a folyamatos feszültség jelenlétét. A portál közleménye szerint az attitűdbeli eltérés magyarázata, hogy akik már hosszabb ideje dolgoznak feszültséggel járó munkakörben, azoknak idővel magasabbá válik a stressztűrő képességük is.

Ezeken túl a munkahelyválasztásnál a környezetvédelem és a társadalmi elfogadás is érdekli a hazai munkavállalókat. „Csupán” minden második ember dolgozna olyan cégnél, amely nem helyezi előtérbe a környezettudatosságot; s tízből kilenc munkavállaló nem lenne képes elfogadni azt, ha munkahelye kirekesztően vagy sértően viselkedne etnikai, kulturális vagy egyéb közösségekkel szemben.

A kutatás egyik nagy meglepetése az volt, hogy a szellemi munkát végzők (például állami bürokraták, reklámszakemberek) akkor is szívesen dolgoznak egy adott cégnél, ha tudják, hogy az szakmailag nem jelent kihívást.