Idén is oda a kajszitermés – Országszerte komoly fagy érte a gyümölcsösöket

– Ha közelről megnézünk egy virágot, azt látjuk, hogy a sziromlevelei megbarnultak. Ez lehetne akár természetes folyamat is, mert ez az elvirágzás után bekövetkezik, de ha megnézzük a bibét, az fekete. Ez pedig azt jelenti, hogy elpusztult. Jó lenne élő virágot is mutatni, de az ültetvénynek ez a része szinte száz százalékban elfagyott. Kicsit arrébb, Szentkirályszabadja felé, az egyik ültetvényrészen későbbi virágzású fajta van, annál valamivel „jobb” a helyzet. Ez a megállapítás csak a Pannónia fajtára igaz, annál körülbelül 60 százalékos a fagykár. Egészen pontosan majd csak akkor lehet megbecsülni a kárt, ha néhány hét múlva, a megmaradt barackok növekedni kezdenek – mondta Buday Csaba ültetvénytulajdonos.

– Biztosat majd csak szüretkor mondhatunk. Például 2018-ban már azt hittük, hogy lesz valamennyi termés a tavaszi fagyok után, de az érés előtt két héttel elkezdett lepotyogni a kevés megmaradt barack a fákról, mert a májusi fagyban átfázott kacsok nem tudták megtartani a növekvő barackokat – jegyezte meg Buday Csaba.

A Veszprém melletti ültetvényt március 21-én érte az első fagy, amely a virágok felét elvitte. Ezt követően még kétszer érkezett komoly fagy, ez pedig az ültetvény nagyobb, felső részét szinte száz százalékban letarolta. Vannak még utóvirágzó fák, melyek kétségbeesetten próbálnak leg­alább minimális termést hozni, de a kevés, későn nyíló virág termékenyülése bizonytalan, hiszen a beporzó rovaroknak sem kedvez a szeles, hideg idő.

– 1998-ban telepítettük az ültetvényt, nagyobb részt a Magyar kajszi C–235-ös fajtájával. Ez középérési idejű fajta. Ugyanakkor az első telepítés alkalmával még egy korai fajtát, a Ceglédi Piroskát, illetve Bíborkajszit is ültettünk. Azóta minden évben rögzítjük a virágzás idejét és az ilyenkor tapasztalható meteorológiai helyzetet. A kajszitermesztés sok évtizedes tapasztalata és a tanultak alapján elmondható, hogy tízévente egy nagyobb fagykárral kell számolni. Sokáig úgy tűnt, ez helytálló, hiszen 1998 és 2018 között egyszer, 2012-ben volt egy 90 százalékos fagykárunk. 2017-ben már volt egy figyelmeztető jel, egy 30 százalékos fagykár, de ennek nem tulajdonítottunk nagyobb jelentőséget, akkor még nem tudtuk, hogy ez egy új időszak kezdetét jelenti. 2018-ban viszont már százszázalékos fagykárunk volt, nemcsak nekünk, de az egész országban, és a kajsziültetvények gyakorlatilag mindenhol elfagytak. 2019-ben is sok termelőt ért 90-100 százalékos fagykár, bennünket akkor megkímélt az időjárás. 2020-ban azonban megint országosan teljes fagykár sújtotta a kajszi- és más gyümölcstermesztőket is. Sajnos idén a korábbi évekhez hasonlóan szintén több hullámban érte fagy az ültetvényeket. Ezt a folyamatot már nem nevezhetjük véletlenek sorozatának, hanem tendenciaként értelmezhetjük, és látjuk a kiváltó okokat is. Ezek közül az első, hogy nincsenek hideg telek, így nem áll le a kajszi vegetációja. Ha van is mélynyugalmi időszak, az csak rövid ideig tart, a rügyekben nem raktározódik elegendő tápanyag, elsősorban keményítő, amelyből majd a vegetáció megindulásakor az energiát és a nagyobb fagyok elleni védettséget képező cukor keletkezne. A fák hamarabb virágzásnak indulnak. Korábban is voltak márciusi fagyok, de ezek most már rendszeresen több hullámban érkeznek. Ha egy éjszaka jött egy fagy, az elvitte a virágok egy részét, de most akár két- három hetente is jön egy ilyen fagyhullám, amely a rügyeket és virágokat különböző stádiumban éri. Különféle növénykondicionáló szerekkel valamelyest lehet védekezni a fagy ellen, de csodára ezek a szerek sem képesek, csupán 2-3 Celsius-fokot javíthatnak a növény fagytűrésén. Ha mínusz hat fok jön, akkor semmit sem lehet tenni – fejtette ki lapunknak nyilatkozva Buday Csaba.

Habár lehet államilag támogatott biztosítást kötni a gyümölcsültetvényekre is, a tulajdonos szerint a magas kockázat miatt a biztosítási díj is olyan magas, hogy a termés értékének 30-50 százalékát is kitenné, ekkora jövedelmezősége viszont nincs az ültetvénynek. A gazdálkodók jelentős része csupán a kárenyhítési alapba fizet be, így viszont csak a kár 40 százalékának megtérítésére számíthatnak.

– A kár mértékét az elmúlt öt év átlagtermése alapján határozzák meg, ami korábban releváns volt, de itt már három éve nem volt termés, így nagyon kevés a visszatérítés, úgy számolom, hogy mindössze a működési költség 15-20 százalékát teszi ki. Az ültetvényben a szüreti kiadásokon kívül az összes költség megvan, igaz, az éves munkaköltség felét a szüret viszi el. Most ezzel nem kell számolni, de ez sovány vigasz. A költségek másik felét az egyéb üzemeltetési költségek adják, mint például a növényvédő szerek, az üzemanyagok, a géphasználat, illetve a javítási, karbantartási kiadások. Ezek mind komoly terhet jelentenek a gazdálkodóknak – hangsúlyozta az ültetvénytulajdonos.

Magyarország a kajszibarack termeszthetőségének határán fekszik. Tőlünk északabbra a gyakoribb tavaszi fagyos időszakok miatt nagyon kockázatos a termesztés, így ott nem is foglalkoznak vele nagyüzemi méretekben. Tízévente egyszer egy fagykárt be lehet vállalni, de ami az utóbbi években történik, az már túl sok. A vásárlók elmondása alapján a legjobb lekvárt a Magyar kajsziból lehet főzni, ez ízben verhetetlen fajta, de lehet, hogy hosszú távon el kell tőle búcsúzni. A Veszprém melletti ültetvényen idén a „Szedd magad!” akció biztosan elmarad, a lekvárfőzésre még halvány esély van.