Milyen jogaink vannak, ha késik a karácsonyi ajándék?

„Már most is több webáruház azt írja ki oldalára: nem ígéri biztosra, hogy az ajándékot karácsony előtt eljuttatja. Van olyan is, hogy erről nem található egészen pontos információ, de én tartok attól, hogy az eddig megrendelt és a mostanában megvenni készült termékeket már csak késve kapom majd meg. Szerintem az is előfordulhat, hogy a kézbesítési, szállítási kapacitás túlterhelt, de az is, hogy elfogynak a készleten lévő áruk az adventi vásárlási lázban, illetve alkatrész- vagy alapanyaghiány miatt nem szerezhetők be.

Milyen jogaim vannak ilyen esetekben? Mikor számíthatok kártérítésre?” – kérdezte a szerkesztőségünket megkereső olvasónk. Kiss-Benedek Damarisz jogász, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének szakembere megerősítette az említett tapasztalatokat. Elmondta, hogy karácsony közeledtével a vásárlások száma mindig megugrik, és tanácsokat adott ahhoz, mit lehet tenni azért, hogy a megrendelt ajándékok valóban a fa alá kerülhessenek online vásárlások esetében. 

A legtöbb webáruház megadja a kiszállítás várható idejét, általában több napot meghatározva, például úgy, hogy december 1. és 5. között érkezik a csomag. Ha biztosan szeretnénk tudni, hogy a termék valóban eljut-e hozzánk még karácsony előtt, érdemes a web- shopnál érdeklődni erről. 

– Az utóbbi években elterjedtté vált a webáruházak körében az a gyakorlat, hogy a karácsony előtti véghajrában feltüntetik azt a legkésőbbi időpontot, amikor még úgy rendelhetünk, hogy az december 24-ig teljesíthető. Ugyan még nem tartunk itt, nem vagyunk advent finisében, így sok felületen még nem látható ilyen információ, de várhatóan idén is több helyen találkozhatunk majd ilyen tájékoztatásokkal. Ezek egyértelműen megkönnyítik a fogyasztók dolgát. Természetesen előfordulhat, hogy a biztos ígéret, illetve a szerződésben szereplő konkrét teljesítési idő ellenére sem kapjuk meg az ajándékba szánt termékeket időben. Ilyenkor a kötelezett, vagyis a vállalkozás késedelembe esik. Ekkor követelhetjük továbbra is a szerződés teljesítését, vagyis a termék kiszállítását, vagy elállhatunk a szerződéstől, és visszakérhetjük a pénzünket – kezdte tájékoztatását a szakember. 

Felmerülhet a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat gyanúja is késés esetén, hiszen nem a valóságnak megfele­lően tájékoztatta a vállalkozás a fogyasztókat szolgáltatásának időpontjáról. Ilyenkor bejelentést lehet tenni a megyei kormányhivatalokban működő fogyasztóvédelmi főosztályokon. Akárcsak akkor, ha a vállalkozás készlethiányra hivatkozik, esetleg utólagosan törli a megrendelést.

Ugyanis ügyelnie kellene arra, hogy csak annyi rendelést erősítsen meg, amennyi terméke van. Lényeges észben tartani, hogy a hatóság a jogsértésre reagálhat, nem intézkedik az egyedi jogvitában. Utóbbi érdekében ingyenes békéltető testületi eljárást érdemes kezdeményezni. Ezt akkor tehetjük meg, ha írásos nyoma van, hogy a kereskedővel nem sikerült rendezni a problémát. 

A késedelmes teljesítés a szerződésszegés egyik nevesített esete. Tehát, ha abból adódóan igazolható kárunk keletkezik, megtérítését igényelhetjük a vállalkozástól. A kár meglétét, annak mértékét, a kár és a károkozó magatartása közötti ok-okozati összefüggést azonban a károsultnak kell bizonyítania. A szakértők szerint fogyasztói adásvételi szerződések késedelmes teljesítése kapcsán ugyanakkor az esetek többségében nem beszélhetünk ténylegesen realizálható kárról, mert annak több jogi feltétele is van. Viszont a késedelem miat­ti kompenzációs igényünket megpróbálhatjuk érvényesíteni a békéltető eljárásban.