A lejárati idők már a spájzban vannak, azok szerint rakodhatunk polcainkon

Élelmiszereinken kétféle lejárati dátumjelöléssel találkozhatunk: a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idővel. Fogyaszthatósági idő romlékony árukon szerepel. Azokat a megjelölt lejárat után nem szabad megenni, felhasználni. Különben komoly egészségügyi kockázattal kell számolnunk. Ezeknél nem érdemes kísérletezni, ezeket inkább dobjuk ki, még akkor is, ha sajnáljuk elpazarolni az élelmiszert. A minőségmegőrzési időt a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken tüntetik fel. Azokat a megadott dátum után már nem lehet forgalomba hozni, a boltokban eladni. Jó tudni azonban, hogy a rajtuk található időpont azt a napot mutatja, ameddig elvárhatjuk a gyártó által garantált minőséget, például ízt, illatot, színt, állagot. Tehát később ugyan már veszthetnek minőségükből, csökkenhet élvezeti értékük, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy már károsak szervezetünkre, hogy nem fogyaszthatók el biztonságosan. Ilyenkor lényeges az egyéni, hagyományosan bevált mérlegelés.

Hiánypótló szakmai ajánlás

Minderre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hívta fel a figyelmet nemrégiben. Maradék nélkül programjának legújabb útmutatója hiánypótló ajánlást biztosít e téren. Szakemberei ugyanis összegyűjtötték, hogy egyes minőségmegőrzési idővel rendelkező termékek a lejárat után még mennyi ideig maradhatnak elfogyaszthatóak. Ez az ismertető hasznos lehet például akkor, ha az üzletekben a hamarosan lejáró, ezért akciós áron megkapható áruk között válogatunk. Természetesen a Nébih által ajánlott intervallumok csak a megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak.

Elképzelhető, hogy egy-egy ilyen élelmiszer minősége a lejárat után már nem olyan, mint egy frissebb terméké, ám, ha bontatlanul, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően raktuk el otthonunkban és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást, akkor még hetekig, hónapokig megehetjük, megihatjuk azokat. Például igaz ez a kávékra. Egy konzerv, az ásványvíz a lejárat után akár egy évig jó lehet még. Jogszabály-módosításnak köszönhetően az Európai Unióban adományozhatóvá is váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek. Ilyenkor a kereskedő felel azért, hogy a továbbadott termékek még megfelelőek az embereknek.

Konyharuha zöldségek alá

Laczkó Boglárka veszprémi táplálkozási tanácsadó lapunknak elmondta, hogy jellemzően az összes élelmiszert érdemes napfénytől védve, száraz, hűvös helyen bespájzolni. Akkor például a magok nem avasodnak meg. Mák, dió és akár liszt esetében is azt javasolja, hogy egy-két napra fagyasszuk le csomagjaikat, akkor az esetlegesen bennük lévő kártevők elpusztulnak, így később már semmiképp sem okoznak gondot. Az se mindegy szavai szerint, mit teszünk a hűtő felső, mit az alsó, azaz a jobban lehűtött és a kicsit kevésbé hidegebb részére. Az ajtaja közelébe olyasmit rakjunk, ami ugyan hűtést igényel és esetleg már meg is kezdtük, de egyébként jellemzően nem romlandó. A zöldségek alá a hűtődobozba érdemes konyharuhát teríteni, ami magába szívja a nedvességet, így tovább maradnak fogyaszthatóak. A hűtőben és a konyhai, kamrában lévő polcokon szintén érdemes hátrább rakni azokat az árukat, amiknek később jár le a fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési idejük – szól szakértőnk praktikus tanácsa. Így kisebb az esélye, hogy gyorsan azt kapjuk elő, ami tovább jó lenne és kisebb az esélye, hogy élelmiszer kerül kukánkba. 

Tárolás praktikusan

– A szaglás, az ízlelés, a szemrevételezés régi, jól bevált módszerét nem kell lebecsülni. Szárazáruknál, tejtermékeknél először nézzük meg, változott-e színük, állaguk! Esetleg megfakulhattak, ami önmagában még nem baj. Ha nincs kellemetlen szaga, akkor kóstoljunk bele az élelmiszerbe főzés, tálalás előtt! Ha vásárlás után rögtön 

tárolóedénybe, például üvegbe rakjuk, akkor azt feliratozzuk, címkézzük fel, írjuk rá a lejárati dátumot! Akkor ugyancsak, ha kisebb csomagokba porciózunk valamit a fagyasztóba. A csomagolásmentes boltokban vásárolóknak szintén érdemes ezt otthon megtenniük. Jellemzően ugyan épp csak annyit vesznek meg egy-egy áruból, amit belátható időn belül elfogyasztanak, amennyire épp szükségük van, de szólhatnak érvek amellett, hogy több mindent tároljanak otthon. Például járvány idején érdemes ritkábban üzletekbe járni, és sokszor a nagyobb kiszerelésű termék kedvezőbb árú, kevesebb csomagolóanyag kell hozzá, így kevesebb az abból keletkező hulladék – sorolta Boglárka és megjegyezte: az élelmiszergyártás, -feldolgozás napjainkban jellemző módszerei miatt általában jobban eltarhatóak a termékek, például azért, mert az állatok gyógyszereket kaphatnak és adalék-, színezőanyagok miatt is tartósabbak.