Negyedszázad munkája kapott új értelmet

2023.02.18. 07:00

Szinte nulláról indult újra, ma azonban ismét jegyzik a sümegi bort

Egykor európai vonatkozásban is kiemelkedő borkultúra létezett Sümegen. Ramassetter Vince az 1800-es évek közepén egy 800 hektáros birtokrendszer központját rendezte be itt, ám idővel mindez teljesen leépült. Aztán az elmúlt másfél évtizedben ismét felfelé ívelő pályára lépett a sümegi borászat, tavaly Etyek, Mura, Kőszeg, a Nivegy-völgy mellett Sümeg is átvehette a nemzeti oltalom alá helyezés alkalmából az Agrárminisztérium által kiállított oklevelet.

Szijártó János

Egly Márk szerint Sümegen a talaj különleges geológiai adottságai teszik egyedivé, felismerhetővé a bort, amelynek ismét van jövője ezen a területen Fotó: Szijártó János

Mindebben oroszlánrészt vállalt Egly Márk borász, az Egly Szőlőbirtok és Borászat vezetője, a Balaton-felvidéki borvidék alelnöke.

– Sümegen jártam általános iskolába, majd Pápán végeztem el a mezőgazdasági szakközépiskolát. Utána egy gazdaképző következett, ahol már szélesebb körű ismereteket szerezhettem, illetve meg kell említenem egy szakmai versenyen elért országos második helyezésemet. Ugyanis ezáltal mentességet kaptam a felvételi alól, és választhattam a műszaki egyetem és az agráregyetem közül. Utóbbi mellett döntöttem, és a mezőgazdaság mellett erdészeti és a vadászati szakirányt is felvettem. Ezt csak azért sorolom, hogy jelezzem, a borászat ekkor még fel sem merült nálam. Agrármérnök lettem, majd a diploma átvétele után részt vettem egy szőlész-borász szakmérnöki képzésben, ami életre szóló hatást gyakorolt rám. Ott dőlt el a sorsom, neves borászoktól tanultam elméletet, gyakorlatot, és megtetszett a szőlészet-borászat – emlékezett vissza a kezdetekre Márk, aki ma sümegi pincéjében végez magas szintű borászati munkát.

– Még egyetemistaként üzemgazdaságtanhoz gyűjtöttem anyagokat a helyi pinceszövetkezetről a kilencvenes években, és akkor az azóta elhunyt elnökkel, Sümegi Sándorral jártam itt, a palota pincéjében. Első látásra megfogott, szinte elvarázsolt a hely, s bár elhanyagoltnak, gazdátlannak tűnt, láttam benne fantáziát, főleg, hogy Sanyi bácsi még biztatott is. Mondta, hogy akár bérelhetném is a helyet, de nekem még nem volt akkor keresetem. Így némileg változott az addigi főiskolás életem, munkát vállaltam, tulajdonképpen átültem a pult másik oldalára. Így volt már jövedelmem, tudtam fizetni a bérleti díjat, és még a vendéglátásban is szereztem tapasztalatot. A pincét meg is nyitottuk először borszaküzletként, borkóstoló helyként. Mivel volt a családban egy kis szőlő, idővel felvetődött a gondolat, hogy megpróbálhatnánk saját termék előállítását, értékesítését, ami 2006-ban valóra is vált. Nagyon pozitívan fogadták a fogyasztók, a következő évben viszont olyan olaszrizlinget sikerült készítenünk, amelyik egyik pillanatról a másikra bekerült a hazai top olaszrizlingek közé. Innentől kezdtük el építeni a családi borászatot, növeltük az ültetvény nagyságát, a tárolókapacitást. Mára 3,5 hektáros családi gazdasággal rendelkezünk, ami évi 6–12 ezer palackot ad le évjárattól függően. További bővítést egyelőre nem tervezünk, bár a piac lehetővé tenné, viszont mi ezt a nagyságrendet tudjuk családi keretek között ellátni.

Egly Márk számára nagyon fontos mérföldkő volt az 1998-as év, amikor tanulmányai befejeztével visszakerült Sümegre, hiszen a hegyközség ötven év után alakult meg újra a településen, és őt kérték fel a hegybírói teendők ellátására. Óriási megtiszteltetés volt ez neki, klasszikus társadalmi megbízatás, amelyet egyfajta elismerésként értékelt. 2008-ban összeolvadtak a települési hegyközségek, így a hegybírók szerepe is megszűnt, amit sajnálatosnak tart, mivel a helyi hagyományok ápolása, a közösségi élet is háttérbe szorult ennek következtében. Ami Márkot illeti 2008-tól a a Balaton-felvidéki borvidék alelnökeként tevékenykedik, amit társadalmi munkában végez. Igyekezett bekapcsolódni a borvidéki versenyekbe, rendezvényekbe, amelyek közül kiemelkedik az immár tizenhét évvel ezelőtt elindult Jakab-napok, amely mostanra igazi, sokak által látogatott fesztivállá nőtte ki magát.

A sümegi borász tíz éven át dolgozott hegybíróként, s ebben az időszakban 156 hektárról 28 hektárra csökkent a régióban lévő szőlőültetvények mérete. Ebben erősen közrejátszott, hogy az Európai Unió akkoriban támogatta a szőlő kivágását, másrészt a gazdák is kiöregedtek, utánpótlás meg nem volt, hiszen a fiatalok nem láttak jövőt, lehetőséget a szőlőtermelésben a 2000-es évek közepén. Ez a tendencia folytatódott, végül alig 1-2 hektárnyi terület maradt Sümegen.

– 2005-ben azt találtuk ki, hogy a sümegi vár oldalába telepítünk szőlőt. Az ötlet bejött, országos hírű esemény volt, sőt, nemzetközi, mivel Franciaországból 52 borászat utazott ide, s velük ünnepélyesen elültettünk egy magyar és egy francia szőlőtőkét. Ezzel bekerültünk egy nemzetközi projektbe, amely a turizmust, a bort és az örökségvédelmet kapcsolja össze. Ez volt a fordulópont, amely meghozta a telepítési kedvet, a sümegi borok egyre népszerűbbé váltak közel s távol. Ma ott tartunk, hogy Sümegen összesen 11 hektáron gazdálkodunk, ami egyébként Európa második legkisebb önálló apellációja a természetes borkészítés tekintetében – hangsúlyozta Egly Márk.

A sümegi bor hosszú távon történő megmaradása érdekében indították el 2019-ben az önálló termékleírás folyamatát. A történelmi vonatkozás adott volt ehhez, de az egyediséget is meg kellett indokolni. Ehhez a terület különleges geológiai adottságait jelölték meg, amelyet Futó János geológus részletes, aprólékos, közel másfél évig tartó talajvizsgálati munkái tettek megalapozottá. Ehhez Egly Márkék még a fenntarthatóságot párosították, azaz meghatározták azokat a fajtákat, amelyek a leginkább autentikusak ezen a területen. Abból indultak ki, hogy mit termelt Ramassetter Vince. Eszerint a fő fajta a furmint, a kékfrankos és az olaszrizling, illetve ehhez néhány kiegészítő fajtát határoztak meg. Alapvetésként fogadták el, hogy tilos a rovarirtó, a gyomirtó használata a területeken, ahogy a felszívódó vegyszert is tiltólistára helyezték. Egészséges föld, egészséges növény, egészséges termék, egészséges ember – ezek az ökológiai szőlőművelés sarokpontjai. Ezt kínálták s mutatták be a nemzeti oltalom alá helyezés érdekében. Céljuk megvalósult, 25 év munkája kapott új értelmet s elismerést.

– Ami a saját vállalkozásunkat illeti, nálunk a biogazdálkodásra való átállás jelentette az igazi változást 2018-ban. Ezáltal a borok is szebbek, egészségesebbek lettek, sokkal jobban visszaadják Sümeg egyedi adottságait. A kemikáliával és technológiával készített boroknál ez nem volt feltétlenül igaz. A jó minőség persze megvolt, de nem köszöntek vissza benne a helyi adottságok. Mi mostanra tulajdonképpen visszatértünk a Ramassetter-féle természetes gazdálkodáshoz, hosszú évekig tartó tanulási folyamat után. A biogazdálkodást aztán biodinamikus követte nálunk, ami egészen más szemléletet takar. Itt főképpen már gyógynövényekkel, kivonatokkal permetezünk, komplexen kezeljük az egész rendelkezésünkre álló területet, beleértve a biodiverzitást és az állatok jelenlétét. Fontos, hogy minden egyes munkálatot a holdfázisokhoz és a hozzájuk tartozó csillagképhez igazítunk. Az elmúlt három év minden ezzel összefüggő várakozásunkat igazolta, sőt felülmúlta. Úgy lehetne összefoglalni, hogy mindig mindennek megvan az ideje. Ez a kulcsa a biodinamikának és az így készült egyedi, különleges bornak. Ezt talán a piac igazolja vissza a legjobban, hiszen a Magyarországon lévő nyolc Michelin-csillagos étteremből hatnak szállítottunk saját, sümegi bort – mondta Egly Márk, aki tudásával, szakmai alázatával nemcsak saját családi borászatukat tette híressé, hanem az egykor legendás sümegi borvidéket is újjáélesztette. Hatalmas energiákat képes mozgósítani, jelen pillanatban már a harmadik Natúr Sümeg borászati szakmai rendezvényt készíti elő, amelyet idén április 28-án és 29-én tartanak a barokk kisvárosban. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!