Kisebb energiaszámla, zöldebb Magyarország

Az Európai Unió energiapolitikájának legfőbb célja 2030-ra, hogy a tagországok 30 százalékkal csökkentsék primerenergia-felhasználásukat, 40 százalékkal mérsékeljék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezeket már a családiház-állomány szigetelésével elérnénk, akár felével csökkennének fűtési költségeink.

Benkő Péter

Március 6. az energiahatékonyság nemzetközi napja, érdemes áttekinteni hazánk helyzetét. Az 1980 előtt épült mintegy kétmillió családi ház nagy része korszerűtlen, az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát használ. Épületeink fenntarthatósága hőszigeteléssel lenne javítható. A levegőt szennyező, egészséget romboló közlekedési-fűtési módok, a növekvő energiaárak nyilvánvalóvá teszik, az energiahatékonyság nem csak anyagi kérdés.

Egy korábbi felmérés szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát fűtésre-hűtésre fordított energia teszi ki, így már az épületállomány teljes körű szigetelésével teljesítenénk a célkitűzéseket. Az energiaárak világpiaci változása, a rezsiköltségek növekedése miatt felértékelődik épületeink szigetelése, annak köszönhetően akár felére csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását. Számítások szerint, ha nem gondoskodunk erről, az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.