A meteorológus válaszol

2024.01.03. 14:00

Tél volt, tél nincs - mit mond Németh Lajos?

Január havában, lassan a tél közepén járunk, bár ez nem igazán látszik, ahogy az utóbbi teleken sem tapasztaltuk. Mi okozza ezt, mire számítsunk még az évszak hátralévő részében, és úgy általában az előttünk álló teleken? Németh Lajos, a közismert és közkedvelt meteorológus nyilatkozott lapunknak.

Benkő Péter

A havat és az igazi teleket a szakember is hiányolja

Forrás: Facebook

– Számomra is meglepetést jelentettek az elmúlt évek telei, és azt kell mondjam: ma már az számít kakukktojásnak, hogy tavaly december elején pár napig havazott, rövid időre megmutatta igazi arcát a tél. Az a tendencia, hogy a Kárpát-medence, azon belül természetesen a Balaton környéke is egyre inkább a két évszakos időjárás felé halad – mondja a szakember, aki hangsúlyozza, a klímaváltozás nem állt meg, sőt olyannyira „működik”, hogy világszinten a 2023-as esztendő volt az eddig valaha mért legmelegebb évünk.

Itt megjegyzem, a nyár nem bővelkedett a kánikulai napokban, eső is esett, mire Németh Lajos elmondja, való igaz, de nem csupán a nyarat kell figyelni, az egész éves hőmérsékleti mutatóknál valamennyi évszak adatait egyaránt nézik, tehát például ezt a mostani telet is. Arra a kérdésre pedig, hogy mi várható az előttünk álló majd’ két hónapban, a meteorológus véleménye az, hogy idén csak kóstolgat bennünket a téli időjárás. Átlag közeli hőmérsékletű napokra jövő héten ugyan számíthatunk, de igazi kemény télre sem a január hátralévő részében, sem februárban ne készüljünk. – Fagyni Veszprém vármegyében is fog, de ez nem az igazi, amit jól jelez például az eplényi sípálya üzemszünete. Mégis azt mondom, ne temessük a telet, a hideget annak ellenére, hogy ma már szokatlanok a korábbi nagy havazások. Várhatóan az lesz a tendencia, hogy a gyakran borongós-esős téli fél év mellett április-májusban egy-egy hidegbetörés hoz hózáport, de az a hó nem marad meg tartósan. Időjárásunkat a szélsőségek jellemzik, és az enyhe tél is része ennek. Hogy mi az oka mindennek? Az Atlanti-óceánban sokkal több energia halmozódott fel, mint korábban, vize emiatt melegebb, ami megakadályozza az északi hideg légtömegek beáramlását Közép-Európába. Napjainkban a nyugat–keleti áramlás sokkal jellemzőbb, ezért maradnak el a nagy hidegek. Sőt, hidegről nem is könnyű ma már beszélni, mert a tavalyi, 2023-as esztendő volt a legmelegebb Magyarországon, amióta a szakemberek mérik és számon tartják az adatokat.

Januári délután Veszprémben. Tél ez – vagy már a tavasz, esetleg még ősz?
Fotó: Benkő Péter/Napló

Németh Lajos további szélsőségekről is szól, többek között a 2022-es évről, mely az évszázad legsúlyosabb aszályát hozta Kelet-Magyarországra. – Érdekes, hogy itt, a Balatonnál is megmutatkozott a csapadékhiány, tavalyelőtt hetven centiméteres vízállással zártuk az évet, míg idén nemrég ki kellett nyitni a zsilipeket – mondja, hozzátéve, a szélsőségek gyakoribbá válása bizony az éghajlatváltozás jellemzője.

A földi éghajlattal kapcsolatos nagy kérdés az, mennyire lesz alkalmas az emberi élet számára a következő évszázadokban. – Az idő múlását megállítani nem lehet, de az emberre gyakorolt negatív hatását mérsékelni igen, mégpedig egészséges, aktív életmóddal. Például rendszeres sporttal – vallja a meteorológus, aki nemcsak szavakkal, de tettekkel is bizonyítja ezt nap mint nap. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!