Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek egy férfit, aki megölte kolléganőjét Veszprémben

A közleményből kiderül, az 1997-es születésű vádlott szabadidejében vérengző tartalmú videójátékokkal játszott. Ő és a nő is egy veszprémi üzemben dolgozott, s a férfi vonzalmat érzett a nő iránt, de megszólítani nem merte. A vádlott 2022. május 21-én éjszakai műszakba ment dolgozni, harmadik napja nem aludt, nem evett, és közel 30 doboz energiaitalt ivott. Ebben a műszakban dolgozott a nő is. A munkaidő után a nő a női öltözőbe ment, s közben elhaladt a kávégépnél álló vádlott mellett. A férfi követte őt, és az öltözőben szexuális ajánlatott tett a férjezett, kisgyermekes nőnek, aki azt visszautasította. A vádlott emiatt dühös lett, a hátizsákjából elővette a 12,5 centiméteres pengéjű kését, és azzal a sértettet hasba szúrta, amitől elesett a nő, a vádlott pedig a hanyatt fekvő nőt a nyakán és a mellkasán tovább szurkálta. A nő védekezett, kezein, felkarján szúrt-metszett sérüléseket szenvedett, de a mellkasát ért hat szúrást nem tudta kivédeni. Segítségért kiáltott, amit valaki meghallott a férfiöltözőben, és a nő segítségére sietett. Ő és a helyszínre érkező munkatársa mondta a vádlottnak, ne csináljon semmit, de az megindult feléjük, ezért – tartva a támadástól – elfutottak és segítséget kértek. A sértett a szúrásoktól olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy elhunyt. A vádlott elmenekült, de fél órán belül elfogták. 

Az elsőfokon eljáró Veszprémi Törvényszék a vádlottat aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében ítélte bűnösnek, ezért életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetésből legkorábban 40 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. A vádlott és védője elsődlegesen a kóros elmeállapotban történő elkövetés megállapítása, másodlagosan a büntetés enyhítése miatt fellebbezett.  

A Győri Ítélőtábla február 27-én hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évben határozta meg. Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság megállapította, a vádlott védőjének a bűncselekmény kóros elmeállapotban elkövetés megállapítása iránti fellebbezése alaptalan. Az elsőfokú eljárásnál kirendelt igazságügyi pszichiáter szakértő a kiegészített szakvéleményében megállapította, hogy a vádlott elmeállapotát érintő megbetegedésben nem szenvedett. Ezzel volt egybehangzó a vádlottat szintén  vizsgáló Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet véleménye is. 

A szakvélemény kitért arra, hogy átmeneti, rövid idejű – csupán a bűncselekmény elkövetésére szorítkozó – disszociatív, pszichotikus állapot nem merülhet fel. A vádlott a bűncselekmény elkövetése után a következményektől már tudatosan próbált szabadulni. Így az elkövetés helyszínét gyorsan elhagyta, a kést a szemetesbe dobta, mobiltelefonját elhajította. Az ítélőtábla a kiszabott büntetés enyhítése iránti fellebbezést csak részben találta megalapozottnak. A vádlott többszörösen minősülő emberölést követett el egy olyan ember sérelmére, aki arra semmilyen okot nem adott. Az elkövetés orvtámadás jellegű volt, hiszen a vádlott és a sértett korábban nem is beszélt egymással. Emiatt indokolt volt a vádlottal szemben a határozatlan időtartamú, életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása. Ugyanakkor a feltételes szabadlábra bocsátás ideje maximális, 40 éves időtartamban való meghatározása – a bírói gyakorlatot figyelembe véve – eltúlzottan súlyos. Ilyen jogkövetkezményt a bíróságok csak egyes minősítő körülményeknél, így a több emberen történt elkövetés esetében, illetve a különös visszaesésnél szabnak ki. Figyelembe véve a vádlott büntetlen előéletét és fiatal felnőtt korát, elegendőnek ítélte az ítélőtábla azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét 25 év múlva megvizsgálják.