Megünnepelték Öskün a háromszáz évvel ezelőtti újratelepítést

Gyapay Zoltán, az Öskü Község Fejlődéséért Alapítvány (ÖKFA) elnöke vasárnap, a település augusztus 20-a alkalmából szervezett ünnepségén számolt be arról, hogy a török időkben miként néptelenedett el a falu. Bár az 1700-as évek elején többször próbáltak meg telepeseket hozni, ám ők néhány év után rendre szétszéledtek. – Öskü újjátelepítését 1713-ban kezdte a várpalotai Zichy család, nem sok sikerrel. Az 1715-ös országos összeírás adatai szerint nyolc család érkezett a csaknem kétszáz éve lakatlan területre, ám ők ismét szétszéledtek, helyükre 1718–19-ben, a Bars vármegyei Simonyból érkeztek új lakók, huszonkét szlovák család, s bár néhány esetben a telepeseket más földesurak kedvezőbb szerződések ígéretével elcsábították, Öskü újratelepítése immár tartósnak bizonyult, az eltávozottak helyére Besztercebánya környékéről, valamint Pozsony és Nyitra megyéből érkezett utánpótlás.

Annak ellenére, hogy látszólag nehéz körülmények között éltek a telepesek, Öskü egyre növekedett – derült ki Gyapay Zoltán beszámolójából.

Az alapítvány elnöke említést tett arról is, hogy a szlovák–magyar lakosságcserének ugyancsak kerek évfordulója van, ez hetven éve, 1948-ban történt. Ösküről ekkor 47 áttelepült szlovák család távozott Bagotára. – Nekünk, Öskün élő ösküieknek az, hogy velünk élő ösküiek elmentek tőlünk – bár megemlékezünk róla –, de nem lehet ünnep. Annak örülünk viszont, hogy Bagotán ma is élnek emberek, akik ösküinek vallják magukat, nem szakadtak el a családi, baráti kötelékek – hangsúlyozta Gyapay Zoltán, zárásként idézve a falu szlovákiai testvértelepülése, Martos egykori polgármesterét, Kiss Jánost: a lakosságcsere hibás politikusi döntéseit az egyszerű emberek hozták helyre.