Tisztelgés a veszprémi várban, István és Gizella szobránál

Veszprém különleges helyet foglalt el első királyunk életében, igazi Szent István-i családi fészek volt, államalapítónk itt szilárdította meg uralmát, s innen vált visszafordíthatatlanná az évtizedek óta zajló államépítő munka, mutatott rá Orbán Balázs parlamenti és stratégiai államtitkár hétfőn a Szent István király és Gizella királyné szobránál tartott ünnepségen.

– A mai nap hagyományosan immár több mint ezer éve elsőként ezen Szent István-i államalapító munka előtti tisztelgésről szól. Másodsorban pedig az arról való szám­adásról, hogy mi, kései utódok mit tanultunk Szent István sikereiből, s miként sáfárkodunk az általa ránk hagyott művel, Magyarországgal. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az első királyunk a kor egyik legmodernebb, legerősebb, karakterében magyar, helyi sajátosságokból és univerzális szervezési alapelvekből építkező államát hozta létre, apja nyomdokain haladva, jó szándékú magyar és külföldi segítők támogatásával, a Kárpát-medence lakosságának beleegyezésével. Olyan egységet épített széttartó struktúrákból, amely ezer éve áll, s amely ezer éve szolgál minket, magyarokat. Olyan kötőanyagokra talált rá, mely külső hódító, belső békétlenség, hagymázas politikai ideológiák pusztítása idején és elmúltával is elszakíthatatlanul összeköti a magyart a magyarral – hangzott el az államtitkár veszprémi ünnepi beszédében.

Orbán Balázs rámutatott, István nagyszerűsége többek között tárgyilagos, racionális politikai szemléletében és a nomád magyar nép ősi szabadságszeretetét erősségként, s nem nehézségként felismerő látásmódjában rejlett. Első királyunk belátta továbbá azt is, hogy vannak ugyan pillanatok, mikor a haza védelme érdekében minden, nem feltétlenül erényes eszközt meg kell ragadni, ám a legnagyobb politikusok nem élhetnek az ilyen csalfaságokat alapvetően elítélő hit nélkül. – Lángoló szabadságszeretet, rendíthetetlen hit és könyörtelen pragmatizmus: ez az István-i örökség – emelte ki az államtitkár.

A beszédet követő ünnepi műsorban Sebestyén Márta, Andrejszki Judit és Szabó Zoltán középkori énekeket, népdalokat, megzenésített imákat adott elő, valóban ünnepélyessé emelve az augusztus 20-i megemlékezést.