Több csoportot is kedvezően érint az új közjegyzői díjszabás

A július elsején hatályba lépett új közjegyzői díjrendelet leglényegesebb változásairól Pápa egyik közjegyzőjét, Klempa Évát kérdeztük. A fizetendő díj konkrét összegét minden esetben az eljáró közjegyző állapítja meg – adott esetben az eljárás végén – a hatályos díjrendelet alapján. A díjrendelet bonyolult, sokféle közjegyzői eljáráshoz igazodik, ezért sokszor még most, egy hónap elteltével is ellenőrizni kell a díjszabás pontos rendelkezéseit, mondta el. A kalkulációban segítségükre van egy erre specializált számítógépes alkalmazás. A közjegyzői (és általában az ügyvédi) munkadíjakat leginkább az adott ügyérték szerint határozzák meg. A jogszabály szerint a közjegyzői munkadíj két részből áll: az ügyérték alapján felszámítható munkadíjból és a munkadíj 40 százalékát kitevő költségátalányból, amihez hozzá kell számítani egy kötelező, 5000 forintos, illetve végzések esetén 1500 forintos archiválási költséget is.

A közjegyző hangsúlyozta, az új díjrendelet a korábbi, 1991-ben hozott rendeletet váltotta fel. Az eltelt 28 év alatt rendkívül sok változás történt ezen a területen is, ami szükségessé tette a díjszabás módosítását. Mindez megmutatkozik abban is, hogy korábban egyetlen közjegyző látta el a pápai járás ügyeit, jelenleg pedig már ketten végzik, és mindkét irodában többen (az övében négyen) dolgoznak. Mint mondta, a különféle eljárások, okiratok következtében nagyon sokrétű a közjegyzői tevékenység. Az átlagember leggyakrabban a hagyatéki eljárás, használt lakás vásárlása, különböző (adásvételi, ajándékozási, tartási, öröklési) szerződések esetén megy közjegyzőhöz. Ezeken kívül a közjegyző hatáskörébe tartoznak bizonyos nem peres eljárások, például többek között a fizetési meghagyások, végrehajtási eljárások.

A hagyatéki eljárások a páros, illetve a páratlan hónapban meghalt örökhagyók ügyei szerint oszlanak meg a Pápán tevékenykedő két közjegyző között. Hozzáfűzte, hogy az új díjrendelet hagyatéki ügyekben csak a jogszabály hatálybalépése után, tehát július 1. után alkalmazandó. Egyébként ezekben az ügyekben csak kis mértékben emelkedtek a díjak. Az új díjszabás több kedvezményes díjszabást tesz lehetővé, így a nyugdíjkorhatárt betöltőknek a korábbi közjegyzői munkadíj háromnegyedét kell fizetniük a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéseik közjegyzői okiratba foglalásáért.

Ezen kívül a közjegyzői okirat szokásos munkadíjának mindössze harminc százalékát kell megfizetniük azoknak, akik július 1-jét követően lakáscélú jelzáloghitelhez a bank által megkövetelt, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesznek. A kedvezmény érvényesítéséhez a közjegyző rendelkezésére kell bocsátani az okirat – tipikusan a hitelintézet által készített – írásbeli tervezetét szerkeszthető formában, és fontos, hogy a közjegyzőnek ne kelljen benne érdemi tartalmi változtatást végeznie. A közjegyzői munkadíj még alacsonyabb lehet, ha a hitelintézet minél rövidebbre fogja a kötelezettségvállaló nyilatkozat tervezetének szövegét, ha elektronikusan is elfogadja a közjegyzői okirat hiteles kiadmányát, valamint ha az okiratot a közjegyző irodájában írják alá.

Klempa Éva megjegyezte, fontos lenne, hogy a bankok minél jobban együttműködjenek az ügyféllel és a közjegyzővel azáltal, hogy a gyakorlatban kialakult húsz-huszonöt oldalas, túl részletes szerződéseket lényegre törőbb módon minimalizálnák. Így a közjegyző kevesebb időt töltene a felolvasással, ami az ügyfél számára is megkönnyítené az érthetőséget. Ez ugyancsak befolyásolná a közjegyzői munkadíjat, hisz a hiteles kiadmányok díja oldalanként 1200 forint.

Klempa Éva kiemelte, a júliustól hatályos rendelet szerint továbbra is az új lakások építéséhez és vásárlásához igénybe vehető, államilag támogatott lakáscélú hiteleknél – például a családi otthonteremtési kedvezményhez kapcsolódó lakáshitel esetén – lesz a legkedvezőbb a közjegyzői munkadíj, amely így a korábbi díj harminc százalékát sem éri el. Vegyünk egy példát: 5 millió forint feletti, de 10 millió forintot meg nem haladó ügyérték esetén a közjegyzői okirat elkészítésének munkadíja és költségátalánya összesen 22 ezer forint. A közjegyző az okirat elkészítésével egyidejűleg ezen felül az irodájában lefolytatott eljárás esetében 15 ezer forintot számol fel az okiratról készített, az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz szükséges két darab, és felenként további egy darab kiadmány elkészítésének és hitelesítésének munkadíjaként, valamint költségtérítés fejében. Az archiválási költséggel együtt tehát összesen 42 ezer forintot fizet az ügyfél. Ez az összeg a kedvezmény nélkül – és a bank által kiadott szerződés hosszától függően – mintegy 100-140 ezer forint lenne.

A nagycsaládosoknak az ingatlan-adásvételi szerződés esetében a korábbi közjegyzői munkadíj háromnegyedét, az első lakásukat vásárló 35 év alatti fiataloknak pedig – ha a lakás értéke nem haladja meg az illetéktörvény szerinti értéket – a szerződés elkészítéséért járó közjegyzői munkadíj felét kell kifizetniük. A díjat a felére kell csökken akkor is, ha az okirat írásra vagy olvasásra képtelen embernek készül, valamint ha a közjegyző kórházban fekvő betegnek készít végintézkedést vagy meghatalmazást.

A közjegyző felhívta a figyelmet, az alapdíjak a kedvezményre nem jogosultak (például aláírási címpéldányok, tanúsítványok) esetében emelkedtek. A közjegyzői munkadíj mértéke – ha az eljárás ügyértéke megállapítható – 200 millió forintig valamennyi ügyértéksávban szerződések esetén 4500 forinttal, nem peres eljárások esetén pedig 2250 forinttal emelkedett a korábbiakhoz képest. Hozzáfűzte, eddig az ügyvédek díjainál kedvezőbben dolgoztak, most hasonló árkategóriával végzik a tevékenységüket az általuk készített és végrehajtható okiratok készítéséért. Ha az ügyérték nem állapítható meg, a közjegyzői munkadíjat órabérben kell számítani, ami így 1500-ról 5500 forintra nőtt.